Elemzés

Kulcsfontosságú az MNB felelőssége és a hitelessége

A Monetáris Tanács alapkamat-szinttel összefüggő idei első döntése felelős lépés volt a jelenleg bizonytalan nemzetközi környezetben. Matolcsy György jegybankelnök tavalyi iránymutatása a jegybanki alapkamat 2015-ös „tartós tartására” vonatkozóan hiteles tájékozódási pont lehet a piacoknak az év hátralévő részében.

A bizonytalan nemzetközi környezet ellenére a hazai pénzügyi stabilitást jelentős mértékben támogatja a jegybank tavaly novemberi, a devizahitelek forintosításához kapcsolódó deviza eladási tendere, ami a svájci jegybank döntése nyomán felelős és rendkívül jó időzítésű lépésnek tekinthető. A nemzetközi folyamatokban ugyanakkor bizonytalanságot okoz a globális pólusok monetáris divergenciája. A dán, a kanadai és a török jegybank az utóbbi időben kamatcsökkentés mellett döntött, az Európai Központi Bank nagymértékű mennyiségi lazításba kezdett, míg az amerikai jegybank szerepét betöltő FED továbbra is szigorítás irányába történő elmozdulást helyez kilátásba.

Az Egyesült Államokban erősödik a növekedés, Kína folyamatosan tér át egy új növekedési pályára, és egyre jobban erősödik az indiai felzárkózás. Egyelőre az orosz gazdaság modernizációja látszik kevésbé, de idővel az egyoldalú erőforrás-központú modellel szemben itt is egy diverzifikáltabb gazdasági szerkezet fejlődhet ki. Ebben a világgazdasági konstellációban az Európai Unió gazdasági szerkezetváltása a legsúlyosabb kihívás. Ezen belül a gazdaságpolitikai stabilitás előmozdítása, valamint a piacok felé egy egységesebb európai tájékoztatás kialakítása a fő kérdés.

A Magyar Nemzeti Banknak a jövőben is fokozottan ügyelnie kell a nemzetközi monetáris folyamatokra, különös tekintettel a régiós jegybankok tevékenységére, figyelembe véve a nagy pénzügyi centrumok helyzetét is. Ennek alapján a közeljövőben az előretekintő iránymutatás megerősítése, illetve a gazdasági növekedést támogató monetáris politikai eszköztár kiterjesztése valószínű.

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Pártverseny az év végén

A három választással megterhelt év utolsó hónapjai politikai szempontból nagyon is aktívan teltek. Az év végén felmerülő, és részben be is vezetett intézkedések nyomot hagytak a kormánypártok támogatottságán, de az ellenzéki erők mindebből nem tudtak érdemben profitálni.

A Nézőpont Intézet 2014. december 9-16. között, ezer fő telefonos megkérdezésével végzett reprezentatív közvélemény-kutatásában a 2014-es évvel való elégedettséget és a 2015-ös várakozásokat vizsgálta. A kutatásban megkérdezettek a saját helyzetüket és az ország helyzetét értékelték általánosságban, valamint gazdasági szempontból. Az összes megkérdezett 27 százaléka minden szempontból elégedett volt a 2014-es évvel és 2015-re is inkább optimistán tekintett. Ez a politikailag aktív csoport alapozza meg a kormánypártok bázisát. További öt százalék olyan szimpatizáns van a teljes népesség körében, akik saját életük szempontjából nem értékelték kifejezetten jónak az előző évet, és bizonytalanok a jövő évet illetően is, de az ország helyzetét inkább pozitívan látják. Politikai szempontból ők is főként a kormánypártokkal rokonszenveznek, bár kevésbé tűnnek elkötelezettnek.

A megkérdezettek 11 százaléka a 2014-es évvel inkább elégedetlen volt minden téren, de 2015-re optimistán tekint, további 18 százalék pedig személyes életével kapcsolatban pozitív, az ország helyzetével kapcsolatban inkább negatív véleményt fogalmazott meg. A teljes népességnek ez a közel 30 százaléka nem rendelkezik éles politikai profillal, többségük a pártoktól távol helyezkedik el.

Az összes megkérdezett 39 százaléka volt elégedetlen mind a saját, mind az ország helyzetével, várakozásaik a 2015-ös évre is inkább negatívak. Ebből a csoportból kerülnek ki az ellenzéki szavazók. Az ellenzéki pártok viszont széttagoltak, tartalékaik pedig korlátosak, hiszen az általuk potenciálisan megcélozható rejtőzködők és nem szavazók jellemzően kevésbé elégedetlenek. Mindez, kiegészülve a kormánypárti szövetség „középen állásával”, azt is jelenti, hogy egy mostani választáson ismét erős többséggel újrázhatna a Fidesz-KDNP.

A pártpreferencia-arányok követik az elégedettségi kérdések alapján kirajzolódó szimpatizánsi csoportok arányát. A teljes népesség körében 26 százalékos támogatottságával a Fidesz-KDNP továbbra is vezeti a pártversenyt. A kormánypártok támogatottsága ezzel 2014 decemberében megegyezett a két évvel ezelőtti támogatottsági szinttel. A Jobbik a teljes népesség körében 17, az MSZP 7, a DK és az LMP 5-5, az Együtt 2 százaléknyi szimpatizánssal rendelkezik. A PM támogatottsága e körben egy százalék alatti.

A rejtőzködők és nem szavazók aránya a teljes népesség körében együttesen 36 százalék, amin belül ötszázaléknyi rejtőzködő elégedetlen a kormány munkájával. A rejtőzködők és nem szavazók több mint 70 százaléka viszont egyetlen jelenlegi párttal sem rokonszenvezik. E körben a legnagyobb tartaléka a kormánypártoknak van: a teljes népességre vetítve hat százaléknyi a velük inkább rokonszenvező, de bevallottan nem szimpatizáló szavazó. Ezzel szemben 4-4 százaléknyi olyan rejtőzködő és nem szavazó van, akik valamely ellenzéki pártot tartják inkább rokonszenvesnek. Mindez szintén mutatja az ellenzék korlátozott szavazatszerző képességét, egyúttal viszonylagos elutasítottságát a rejtőzködők és nem szavazók körében.

Nezopont_Intezet_kutatas_2015_01_08

Készült 2014. december 9-16. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével, nemre és korra régiónként, településtípusra és iskolai végzettségre országosan reprezentatív mintán.
A maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

A kutatás eredetileg a Heti Válasz 2015. január 8-i számában jelent meg. A kutatást innen lehet letölteni.

TOVÁBB

Az MNB kamatdöntése stabilitást jelez a jelenlegi geopolitikai helyzetben

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának mai döntése elsősorban nem a hazai inflációs folyamatok, hanem a geopolitikai szempontok miatt releváns. A hazai inflációs folyamatokat a közelmúltban alapvetően a kormányzati árszabályozó intézkedések határozták meg. Az infláció közeljövőben is alacsony szinten történő alakulásához a kőolaj világpiaci árának jelentős csökkenése is hozzájárul. Ez egy szignifikáns lefelé irányuló nyomást jelent az inflációs várakozások tekintetében.

Az inflációs folyamatok további mozgásteret adnának, illetve erősödő negatív infláció esetén pedig további lazítási indokot is jelentene a Magyar Nemzeti Bank számára. Az inflációs folyamatokon kívül azonban sokkal jelentősebbek a pénzügyi stabilitást is befolyásolni képes geopolitikai kockázatok. A mostani orosz fejlemények teljesen alátámasztják, hogy a pénzügypolitikát a globális geopolitikai folyamatok alapvetően meghatározzák. Az orosz jegybank 650 bázispontos kamatemelése nem bizonyult elégségesnek a pénzügyi stabilitás helyreállításának szempontjából. Az orosz stabilitásban azonban a világgazdaság egésze, ezen belül pedig az Európai Unió is érdekelt, ami az orosz nyersanyagbázisú növekedési modell átalakulását is indokolja.

Ebben a kontextusban a híd szerep miatt a kelet-közép európai térség, ezen belül a V4 tagországok és a magyar gazdaságpolitika felértékelődik. Figyelembe véve a nemzetközi folyamatokat, a várakozásokat és hitelességet erősíti az MNB mai kamatdöntése. 2015-ben viszont geopolitikai és inflációs folyamatok fokozódó kockázatokat jelentenek, azonban ez valószínűleg nem veszélyezteti a kamatszint alacsonyan tartását.

TOVÁBB