Közvélemény-kutatás

Viszonzatlan a magyarok németbarátsága

Egyoldalú a szimpátia a németek és a magyarok között, mivel a magyarok sokkal jobb véleménnyel vannak Németországról, mint a németek hazánkról – derült ki a Nézőpont Intézet, Magyar Idők számára készített közvélemény-kutatásából. Míg a magyarok háromötöde (59 százalék) nyilatkozott pozitívan Németországról, addig a németeknél közel ugyanekkora (55 százalék) arányban voltak negatív véleménnyel Magyarországról.

np_mo_es_no_megitelese

A német sajtó 2010 óta tartó éles és sok esetben egyoldalú Magyarország-kritikája megtette hatását a német közvéleményre. A Médianéző által készített kimutatás szerint, 2017-ben a Magyarországról szóló összes vizsgált németországi médiamegjelenés 70 százaléka volt negatív hangvételű. Ezzel szemben mindössze 1 százaléknyi pozitív és 29 százaléknyi semleges cikk jelent meg.

Ezért nem meglepő, hogy Magyarország megítélése rossznak mondható a német felnőtt lakosság körében, a Nézőpont Intézet Németországban végzett felmérése alapján. A németek alig több, mint harmada (38 százalék) nyilatkozott pozitívan, míg 55 százalékuk negatívan hazánkról. Legkevésbé a legfiatalabb, 30 év alatti korosztály (32 százalék jó, 58 százalék rossz) és a fővárosiak (33 százalék jó, 56 százalék rossz) voltak jó véleménnyel Magyarországról. Nincs viszont olyan demográfiai kategória, ahol többségben lenne a hazánkról alkotott pozitív kép a németek körében.

A magyarok ezzel szemben továbbra is pozitívan gondolnak Németországra. A megkérdezettek 59 százalékának van jó véleménye a régió legnépesebb és gazdasági szempontból legfontosabb országáról, szemben a negatívan nyilatkozó 28 százalékkal. A németbarát többség minden társadalmi csoportban kimutatható. A fiatal magyaroknak különösen jó a véleménye (76 százalék jó, 20 százalék rossz), de a leginkább elutasító 60 év felettieknek is a fele pozitívan nyilatkozott Németországról (49 százalék jó, 35 százalék rossz).

Módszertan

A Nézőpont Intézet felmérése 2018. április 11. és 2018. május 11. között készült Magyarországon és Németországban, országonként 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta országonként reprezentatív az adott ország 18 évesnél idősebb lakosságára nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék. A kutatás során feltett kérdés így hangzott: „Kérem, mondja meg, hogy Önnek inkább jó, vagy inkább rossz véleménye van az alábbi országokról!”

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

A 2014-es választások óta nem volt ilyen magas a Fidesz-KDNP támogatottsága

A teljes előző ciklusban nem volt olyan népszerű a Fidesz-KDNP, mint 2018 júniusában – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készített felméréséből. A kormánypártok már májusban is jóval az áprilisban elért 47 százalékos belföldi listás eredményt meghaladó népszerűséggel rendelkeztek, a mostani 55 százalék pedig 2014 óta minden korábbinál magasabb mért érték. A teljes népességen belül ugyan nem változtak az erőviszonyok, viszont az ellenzéki, kiemelten a Jobbik-szimpatizánsok aktivitása csökkent, így tudták növelni előnyüket a kormánypártok a legvalószínűbb listás eredmény tekintetében.

np_partpreferencia_201807

A felmérés alapján a teljes felnőtt népesség körében 42 százalék szimpatizál a kormánypártokkal. Ez az arány a Jobbik esetében 11, az MSZP-nél pedig 6 százalék. A DK és az LMP tábora 3-3 százalékos. A Momentum Mozgalom 2 százalékon, a Kétfarkú Kutya Párt pedig 1 százalékon áll.

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP-re 55 százalék szavazna. Egyrészt, tehát jóval többen, mint amennyire az ellenzéki pártokra összesen, másrészt többen, mint a 2014-es választások óta bármikor. A Jobbikot 18 százalék választaná, tehát a választások óta csökkent a párt támogatottsága. Az adatfelvétel még a Mi Hazánk mozgalom párttá alakulása előtt történt, ezért az új párt esetleges népszerűségnövekedése még közvetlenül nem jelent meg a pártpreferenciákban, azonban a Jobbik szimpatizánsainak inaktivizálódásában már szerepet játszhatott. Az MSZP-Párbeszéd listára jelenleg a biztos szavazóknak 9 százaléka voksolna, tehát Tóth Bertalan pártelnökké választása után sem állnak a parlamentbe való bejutásukhoz szükséges 10 százalékos szint fölött. Az LMP-re 6, a DK-ra pedig 5 százalék szavazna, népszerűségük nem sokat változott a választások óta. A Momentum szavazataránya 4 százalék, míg a Kétfarkú Kutya Párté 2 százalék lenne a biztos szavazók körében.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. június 03-22. között készült 2000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 2000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 2,2 százalék.

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Ellenzik a közép-európaiak a bevándorlást

Az uniós csúcs előtt a nyugat-európai országok számára rossz előjel lehet, hogy Közép-Európa állampolgárai egyértelműen ellenzik mind a bevándorlást, mind pedig a kvótákat – derült ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára, tizenegy közép-európai országban készített közvélemény-kutatásából. Ettől az attitűdtől valószínűleg nem független az, hogy másfélszer többen vannak rossz véleménnyel az európai elitről, mint amennyien elégedettek a jelenlegi uniós vezetéssel. A keresztény kultúrájú Európa megmaradását is fontosabbnak tartják a régió lakosai, mint a multikulturalizmus térnyerését.

(tovább…)

TOVÁBB