Az MNB kamatdöntése stabilitást jelez a jelenlegi geopolitikai helyzetben

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának mai döntése elsősorban nem a hazai inflációs folyamatok, hanem a geopolitikai szempontok miatt releváns. A hazai inflációs folyamatokat a közelmúltban alapvetően a kormányzati árszabályozó intézkedések határozták meg. Az infláció közeljövőben is alacsony szinten történő alakulásához a kőolaj világpiaci árának jelentős csökkenése is hozzájárul. Ez egy szignifikáns lefelé irányuló nyomást jelent az inflációs várakozások tekintetében.

Az inflációs folyamatok további mozgásteret adnának, illetve erősödő negatív infláció esetén pedig további lazítási indokot is jelentene a Magyar Nemzeti Bank számára. Az inflációs folyamatokon kívül azonban sokkal jelentősebbek a pénzügyi stabilitást is befolyásolni képes geopolitikai kockázatok. A mostani orosz fejlemények teljesen alátámasztják, hogy a pénzügypolitikát a globális geopolitikai folyamatok alapvetően meghatározzák. Az orosz jegybank 650 bázispontos kamatemelése nem bizonyult elégségesnek a pénzügyi stabilitás helyreállításának szempontjából. Az orosz stabilitásban azonban a világgazdaság egésze, ezen belül pedig az Európai Unió is érdekelt, ami az orosz nyersanyagbázisú növekedési modell átalakulását is indokolja.

Ebben a kontextusban a híd szerep miatt a kelet-közép európai térség, ezen belül a V4 tagországok és a magyar gazdaságpolitika felértékelődik. Figyelembe véve a nemzetközi folyamatokat, a várakozásokat és hitelességet erősíti az MNB mai kamatdöntése. 2015-ben viszont geopolitikai és inflációs folyamatok fokozódó kockázatokat jelentenek, azonban ez valószínűleg nem veszélyezteti a kamatszint alacsonyan tartását.

TOVÁBB
Elemzés

Reálissá válhat Matolcsy “tartós tartása”

A magyar gazdaságot továbbra is jellemző alacsony inflációs környezetet belföldi (hatósági árak mérséklődése) és nemzetközi tényezők (élelmiszer- és nyersanyagárak csökkenése) is indokolják, amelyek tartóssága eltérő. A kamattartási ciklus folytatás emiatt indokolt, a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése a várakozásoknak megfelelő volt. Matolcsy György korábbi iránymutatása egyre reálisabb forgatókönyvnek tűnik, amely a jelenlegi alacsony kamatszint “tartós tartását” vetíti előre 2015-re.

A Magyar Nemzeti Bank és a régiós jegybankok mozgásterét alapvetően befolyásolja a meghatározó jegybankok közötti eltérő irányválasztás. Annak ellenére, hogy a FED, a legerősebb gazdaság jegybankja konzervatívabb monetáris politikát helyezett kilátásba, a világgazdaság további centrumainak központi bankjai – Európai Központi Bank, illetve a kínai és japán jegybank – a további gazdaságösztönzés mellett állnak. A Magyar Nemzeti Bank alapállása, a térség jegybankjaival együtt is ezt a stabilizálási és gazdaságfejlődési folyamatot támogatja.

Az európai gazdaság növekedésének előmozdítása és a kínai gazdasági növekedés fenntartása a kelet-európai gazdaság fejlődésétől függ. A közelmúltbeli kínai kamatcsökkentés és Mario Draghi elkötelezettsége az európai gazdaság talpra állítása mellett koordinált cselekvésnek tekinthető a kelet-európai válság rendezése szempontjából is. Ez szintén a magyar kamattartási ciklus minél hosszabb ideig történő fenntartásának lehetőségét valószínűsítheti.

TOVÁBB
Elemzés

Középpontban a növekedés

A magyar kamattartási ciklus mai folytatása a várakozásoknak megfelelő. A magyar gazdaságot továbbra is alacsony inflációs környezet jellemzi, amely a kamattartási ciklus folytatását támogatja. Az Európai Unióban a deflációs kockázatok mellett a gazdasági növekedés dinamikájának csökkenése jellemző, Magyarországon a deflációs kockázat viszont nem szignifikáns.

Az átalakulóban lévő jegybanki szerepkörnek köszönhetően a gazdaság növekedési pályára való átállítása fokozottabb szerepet kap a jelenlegi geopolitikai folyamatok mellett Európában. A közelmúltban az Európai Központi Bank 1,7 milliárd eurós eszközfedezetű értékpapír vásárlásai, illetve a lengyel jegybank jelentős, 50 bázispontos kamatvágása is ezt támasztják alá. Marek Belka lengyel jegybankelnök utóbbi időszakban tapasztalható enyhülő hangvétele is a laza monetáris kondíciók fenntartását valószínűsíti.

Jelenleg az Európai Unió, köztük Magyarország fokozott érdeke is a pénzügyi- és gazdasági stabilitás biztosítása. Ebben a jegybankok szerepköre jelentősen felértékelődött, ehhez szükségszerű az eszköztáruk bővítése, amit a mértékadó központi bankok, illetve velük összhangban a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatán is láthatunk.

TOVÁBB