Elemzés

Középpontban a növekedés

A magyar kamattartási ciklus mai folytatása a várakozásoknak megfelelő. A magyar gazdaságot továbbra is alacsony inflációs környezet jellemzi, amely a kamattartási ciklus folytatását támogatja. Az Európai Unióban a deflációs kockázatok mellett a gazdasági növekedés dinamikájának csökkenése jellemző, Magyarországon a deflációs kockázat viszont nem szignifikáns.

Az átalakulóban lévő jegybanki szerepkörnek köszönhetően a gazdaság növekedési pályára való átállítása fokozottabb szerepet kap a jelenlegi geopolitikai folyamatok mellett Európában. A közelmúltban az Európai Központi Bank 1,7 milliárd eurós eszközfedezetű értékpapír vásárlásai, illetve a lengyel jegybank jelentős, 50 bázispontos kamatvágása is ezt támasztják alá. Marek Belka lengyel jegybankelnök utóbbi időszakban tapasztalható enyhülő hangvétele is a laza monetáris kondíciók fenntartását valószínűsíti.

Jelenleg az Európai Unió, köztük Magyarország fokozott érdeke is a pénzügyi- és gazdasági stabilitás biztosítása. Ebben a jegybankok szerepköre jelentősen felértékelődött, ehhez szükségszerű az eszköztáruk bővítése, amit a mértékadó központi bankok, illetve velük összhangban a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatán is láthatunk.

TOVÁBB
Elemzés

Híradóelemzés –2014 III. negyedév

A Nézőpont Intézet elemzésében hat csatorna (TV2, RTL Klub, M1, Duna Televízió, HírTV, ATV esti híradóit vizsgálta 2014 harmadik negyedévében. A harmadik negyedéves elemzésünk felöleli az önkormányzati választási időszak szeptember végéig tartó részét, így képet kaphatunk a kampány addigi dinamikájáról.

• A harmadik negyedévben összesen 11 973 tudósítás hangzott el az elemzett híradókban, amely magasabb, mint az előző negyedévben mért 11 519 darab. Az összes tudósításon belül a magyar vonatkozású politikai hírek aránya 34,7 százalék volt, ami 4159 beszámolót jelent.

• A politikai hírek aránya a nyári hónapokban alacsonyabb volt: júliusban e mutató 32,3, augusztusban pedig 31,4 százalék volt, de a parlamenti ülésszak kezdete és az önkormányzati választási kampány következtében szeptemberben e mutató már 40,4 százalék volt.

• A negyedév során a politikai hírek aránya az M1 műsorában volt a legmagasabb, 48,9 százalék, míg a legalacsonyabb, a TV2 híradójában volt 11,9 százalékkal.

• Az RTL Klub kivételével minden csatornán csökkent a politikai hírek aránya augusztusban júliushoz képest. A csatorna kapcsán érdemes megjegyezni, hogy műsorában júniustól, vagyis a reklámadó bevezetésétől kezdve folyamatosan és jelentősen emelkedett a politikai hírek
aránya hónapról-hónapra.

• A harmadik negyedévben a megjelenő politikai tudósítások legnagyobb részét a gazdaságpolitikai tudósítások tették ki (23,8 százalék), szemben az előző negyedévvel, amelyet – a két választási kampány okán – a pártpolitikai hírek jellemezték. Ahogy elindult az
önkormányzati választási időszak a pártpolitikai hírek aránya is emelkedni kezdett. A harmadik meghatározó kategória a szakpolitikai hírek csoportja volt, amelynek aránya 16,9 százalék volt.

• A helyi kampányok a híradókba is begyűrűztek, hiszen míg a második negyedévben a helyi ügyek témacsoportja az összes politikai hír 6 százalékát tették ki, addig a vizsgált időszakban ez az arány 9,6 százalék volt. Ez az emelkedés azonban nem csak a kampányidőszaknak
köszönhető, a hírműsorokban már júliusban és augusztusban is magasabb volt az önkormányzati hírek aránya, mint a korábbi hónapokban.

(tovább…)

TOVÁBB
Elemzés

Négy toposz az önkormányzati választás eredményeinek értelmezésében

Az önkormányzati választás eredményeinek értelmezése kapcsán elemzésünkben ezúttal négy „toposzt” vizsgáltunk: a kormánypárti győzelem mértékét, a Jobbik helyzetét, a pártok vidéki támogatottságának alakulását, valamint az LMP szereplését.

Az önkormányzati választás abszolút győztese a Fidesz-KDNP. Az országos szintű kormánypárti siker arányaiban megyei szinten, tehát közvetlenül a községekben és a nem megyei jogú városokban leadott megyei listás szavazatok alapján a legszembetűnőbb. A kormánypárti törzstábor egyben tartását és sikeres mozgósítását jelzi, hogy a pártszövetség minden megyében, a községekben és a nem megyei jogú városokban leadott megyei listás szavazatokat nézve, arányaiban jobb százalékos eredményt ért el, mint a tavaszi országgyűlési választáson, azonos bázison, a parlamenti listás voksokkal számolva. A várakozásokat az is felülmúlta, hogy a Fidesz-KDNP végül valamennyi megyei közgyűlésben önállóan megszerezve az abszolút többséget, helyi koalíciós alkudozások nélkül tud majd döntéseket hozni. A fővárosi közgyűlésben megnyert 20 mandátum besöprése szintén meghaladta az előzetes prognózisokat.

A Jobbikot ezzel szemben nehezen lehetne a választás győztesének vagy a kormányoldal valódi „kihívójának” tekinteni. Budapesten, az országos politika színterén például továbbra sem erős a párt. A Jobbik megyei szinten, tehát a községi és a nem megyei jogú városi megyei listás szavazatokat nézve látszólag valóban a második erőnek mondhatja magát a pártversenyben, ám a képet árnyalja, hogy a baloldali erőkre leadott szavazatokat összeadva ezen a bázison már nem mindenhol lenne meg a párt második helye. A Jobbik emellett ezúttal sem a kormánypártokkal versenyzett, hanem továbbra is a baloldali erőkkel, és egyértelműen profitált is a baloldal gyengeségéből. A Jobbik baloldalhoz viszonyított országos szereplését tovább árnyalja, hogy a megyei listás voksokat arányaiban nézve, a községekben és a nem megyei jogú városokban leadott listás szavazatokkal számolva, tizennyolc megyében rosszabb százalékos eredményt ért el a párt, mint az áprilisi országgyűlési választáson, azonos bázison. Azaz a Jobbik ezen a szinten arányaiban szinte mindenhol visszaesett tavaszhoz képest.

Az önkormányzati választás a baloldali dominanciaharcokra is kihatással lehet. A községek és a nem megyei jogú városok szintjén az MSZP jól láthatóan dupla olyan erős, mint a DK, a szocialista párt ezáltal vidéki szinten stabilizálta első helyét a baloldalon, míg az Együtt-PM gyakorlatilag Budapesten kívül nincs jelen. Az újabban alakult baloldali pártok nem voltak képesek áttörést elérni vidéken a szocialistákkal szemben, nem rendelkeznek érdemi bázissal a kisebb településeken.

Az önkormányzati választás kapcsán az LMP szereplését is megvizsgáltuk. Az LMP több, mint 6 ezer megyei listás szavazattal előzte az Együtt-PM szövetséget annak ellenére, hogy fele annyi megyében állítottak megyei listát (mindössze 5 megyében, szemben az Együtt-PM 11 megyei listájával). Ez is azt mutatja, hogy az önkormányzati választás fő vesztese nem az LMP, hanem az Együtt-PM lett, miként ezt előre jeleztük.

A teljes elemzést innen lehet letölteni. 

TOVÁBB