Elemzés

Reálissá válhat Matolcsy “tartós tartása”

A magyar gazdaságot továbbra is jellemző alacsony inflációs környezetet belföldi (hatósági árak mérséklődése) és nemzetközi tényezők (élelmiszer- és nyersanyagárak csökkenése) is indokolják, amelyek tartóssága eltérő. A kamattartási ciklus folytatás emiatt indokolt, a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése a várakozásoknak megfelelő volt. Matolcsy György korábbi iránymutatása egyre reálisabb forgatókönyvnek tűnik, amely a jelenlegi alacsony kamatszint “tartós tartását” vetíti előre 2015-re.

A Magyar Nemzeti Bank és a régiós jegybankok mozgásterét alapvetően befolyásolja a meghatározó jegybankok közötti eltérő irányválasztás. Annak ellenére, hogy a FED, a legerősebb gazdaság jegybankja konzervatívabb monetáris politikát helyezett kilátásba, a világgazdaság további centrumainak központi bankjai – Európai Központi Bank, illetve a kínai és japán jegybank – a további gazdaságösztönzés mellett állnak. A Magyar Nemzeti Bank alapállása, a térség jegybankjaival együtt is ezt a stabilizálási és gazdaságfejlődési folyamatot támogatja.

Az európai gazdaság növekedésének előmozdítása és a kínai gazdasági növekedés fenntartása a kelet-európai gazdaság fejlődésétől függ. A közelmúltbeli kínai kamatcsökkentés és Mario Draghi elkötelezettsége az európai gazdaság talpra állítása mellett koordinált cselekvésnek tekinthető a kelet-európai válság rendezése szempontjából is. Ez szintén a magyar kamattartási ciklus minél hosszabb ideig történő fenntartásának lehetőségét valószínűsítheti.

TOVÁBB
Elemzés

Középpontban a növekedés

A magyar kamattartási ciklus mai folytatása a várakozásoknak megfelelő. A magyar gazdaságot továbbra is alacsony inflációs környezet jellemzi, amely a kamattartási ciklus folytatását támogatja. Az Európai Unióban a deflációs kockázatok mellett a gazdasági növekedés dinamikájának csökkenése jellemző, Magyarországon a deflációs kockázat viszont nem szignifikáns.

Az átalakulóban lévő jegybanki szerepkörnek köszönhetően a gazdaság növekedési pályára való átállítása fokozottabb szerepet kap a jelenlegi geopolitikai folyamatok mellett Európában. A közelmúltban az Európai Központi Bank 1,7 milliárd eurós eszközfedezetű értékpapír vásárlásai, illetve a lengyel jegybank jelentős, 50 bázispontos kamatvágása is ezt támasztják alá. Marek Belka lengyel jegybankelnök utóbbi időszakban tapasztalható enyhülő hangvétele is a laza monetáris kondíciók fenntartását valószínűsíti.

Jelenleg az Európai Unió, köztük Magyarország fokozott érdeke is a pénzügyi- és gazdasági stabilitás biztosítása. Ebben a jegybankok szerepköre jelentősen felértékelődött, ehhez szükségszerű az eszköztáruk bővítése, amit a mértékadó központi bankok, illetve velük összhangban a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatán is láthatunk.

TOVÁBB
Elemzés

Híradóelemzés –2014 III. negyedév

A Nézőpont Intézet elemzésében hat csatorna (TV2, RTL Klub, M1, Duna Televízió, HírTV, ATV esti híradóit vizsgálta 2014 harmadik negyedévében. A harmadik negyedéves elemzésünk felöleli az önkormányzati választási időszak szeptember végéig tartó részét, így képet kaphatunk a kampány addigi dinamikájáról.

• A harmadik negyedévben összesen 11 973 tudósítás hangzott el az elemzett híradókban, amely magasabb, mint az előző negyedévben mért 11 519 darab. Az összes tudósításon belül a magyar vonatkozású politikai hírek aránya 34,7 százalék volt, ami 4159 beszámolót jelent.

• A politikai hírek aránya a nyári hónapokban alacsonyabb volt: júliusban e mutató 32,3, augusztusban pedig 31,4 százalék volt, de a parlamenti ülésszak kezdete és az önkormányzati választási kampány következtében szeptemberben e mutató már 40,4 százalék volt.

• A negyedév során a politikai hírek aránya az M1 műsorában volt a legmagasabb, 48,9 százalék, míg a legalacsonyabb, a TV2 híradójában volt 11,9 százalékkal.

• Az RTL Klub kivételével minden csatornán csökkent a politikai hírek aránya augusztusban júliushoz képest. A csatorna kapcsán érdemes megjegyezni, hogy műsorában júniustól, vagyis a reklámadó bevezetésétől kezdve folyamatosan és jelentősen emelkedett a politikai hírek
aránya hónapról-hónapra.

• A harmadik negyedévben a megjelenő politikai tudósítások legnagyobb részét a gazdaságpolitikai tudósítások tették ki (23,8 százalék), szemben az előző negyedévvel, amelyet – a két választási kampány okán – a pártpolitikai hírek jellemezték. Ahogy elindult az
önkormányzati választási időszak a pártpolitikai hírek aránya is emelkedni kezdett. A harmadik meghatározó kategória a szakpolitikai hírek csoportja volt, amelynek aránya 16,9 százalék volt.

• A helyi kampányok a híradókba is begyűrűztek, hiszen míg a második negyedévben a helyi ügyek témacsoportja az összes politikai hír 6 százalékát tették ki, addig a vizsgált időszakban ez az arány 9,6 százalék volt. Ez az emelkedés azonban nem csak a kampányidőszaknak
köszönhető, a hírműsorokban már júliusban és augusztusban is magasabb volt az önkormányzati hírek aránya, mint a korábbi hónapokban.

(tovább…)

TOVÁBB