Közvélemény-kutatás

Nem változott érdemben a pártok támogatottsága

Nem változott érdemben a pártok támogatottsága január óta – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából, mely a Heti Válasz megbízásából készült.

A 2015. február 21-24. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült reprezentatív felmérés alapján a teljes népesség körében a Fidesz-KDNP tábora változatlanul 26 százalék. Azonos bázison a Jobbik 17, az MSZP 9, a DK 6, az LMP 4, a PM pedig 2 százalékos táborral bír. Februári kutatásunkban ugyanakkor az Együtt nem rendelkezett mérhető táborral. Január óta egyik párt támogatottságában sem történt 2 százalékosnál nagyobb elmozdulás a teljes népesség körében.

A választási részvételükben biztos potenciális szavazók körében a Fidesz-KDNP 42, a Jobbik 28, az MSZP 13, a DK 8, az LMP 5, a PM pedig 3 százalékon áll.

Nezopont_Intezet_Kozvelemeny_kutatas_2015-03-04

Készült a Heti Válasz megbízásából. A teljes kutatás a hetilap március 5-i számában lesz olvasható.

Módszertan

A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása 2015. február 21-24. között, 1000 fő megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

A kutatást itt lehet letölteni.

TOVÁBB
Elemzés

Magyarország a világsajtóban – 2014

Összefoglaló

A Nézőpont Intézet médiapolitikai elemzésében 13 ország 99 sajtótermékében vizsgálta a 2014-es évben megjelent, Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági cikkeket, tudósításokat, beszámolókat. Az elmúlt év során összesen 7466 cikk kapott helyet a figyelt internetes és nyomtatott lapokban.

A híraktivitás tekintetében nem beszélhetünk kiegyensúlyozottságról, az egyes havi megjelenésszámok jelentősen eltértek egymástól. A legtöbb cikk áprilisban, az országgyűlési választás hónapjában jelent meg Magyarországgal kapcsolatban, összesen 904 darab, míg a legkevesebb februárban, ekkor 436 darab cikket regisztráltunk. A nemzetközi figyelem október hónapban volt még kiemelkedő, ekkor több téma együttes hatása miatt volt az átlagosnál magasabb a megjelenések száma. Az év tízedik hónapjában a nemzetközi média napirendjén szerepelt az önkormányzati választás, Navracsics Tibor uniós biztosi jelölése, az amerikai beutazási tilalom kérdése, valamint az „internetadó” koncepciójának megjelenése, és az azt követő tiltakozások.

Kutatásunk során vizsgáltuk a magyar megjelenések médiahatását is. A Magyarország szempontjából semleges képet nyújtó cikkek aránya 71,5 százalék volt (5337 darab). A kedvezőtlen képet festők aránya 24,7 százalék (1848 darab), a kedvező médiahatású megjelenések aránya pedig 3,8 százalék (281 darab) volt a 2014-es év során. Az év végén volt a legjobb a magyar médiakép, hiszen decemberben közel 80 százalék volt a tárgyilagos képet vázoló cikkek aránya, míg a kedvezőtleneké 16,8 százalék. Márciusban és áprilisban, vagyis az országgyűlési kampány és választás hónapjaiban hasonló arányok mutatkoztak.

Amennyiben a vizsgált források számának tükrében vizsgáljuk látható, hogy a legnagyobb érdeklődést a szomszédos és a régiós országok mutatták Magyarország iránt. A legtöbb tudósítás a vizsgált osztrák sajtóban kapott helyet, összesen 1433 írás foglalkozott hazánk politikai és gazdasági helyzetével, amely a vizsgált lapok átlagában 204,7 cikknek felel meg. Az osztrák sajtó legaktívabban a magyar külkapcsolatok kérdésével és a bankszektor helyzetével foglalkozott.

A vizsgált szlovák sajtó hasonlóan intenzív figyelmet szentelt Magyarországnak, a négy vizsgált sajtótermékben összesen 785 megjelenés kapott helyet, amely 196,3 lapátlagnak felel meg.

Arányaiban és szám szerint is a legkevesebb megjelenés az olasz és az izraeli sajtóban jelent meg (95 és 88 darab). Míg a magyar vonatkozásban inaktívnak tekinthető olasz sajtót rendszerint csak a nagy médiavisszhangot keltő ügyek rázták fel, addig az izraeli sajtó fókuszában elsősorban a vélt magyar antiszemitizmus és a szélsőségek álltak.

A megjelenéseket összesítettük azok forrása szerint is. A nyomtatott források közül a legtöbb megjelenés a Der Standard hasábjain kapott helyet, szám szerint 204 darab. A Magyarországra irányuló médiafigyelem alakulását jól jelzi, hogy hazánkkal kapcsolatban a négy legtöbb cikket közlő forrásból három osztrák.

Az internetes sajtótermékek között a legtöbb írás a Reuters felületén jelent meg, összesen 595 darab, amely nem csak az online portálok között a legmagasabb, hanem az egyes sajtómárkákat együttesen vizsgálva is.

A tematikus híraktivitás alapján megállapítható, hogy a nemzetközi sajtó az ország külkapcsolatainak szentelte a legnagyobb figyelmet 2014-ben, hiszen összesen 1937 cikk született ide tartozó eseményekkel összefüggésben. E téma elsősorban a német nyelvű sajtót foglalkoztatta, hiszen az osztrák sajtóban 341 darab, míg Németországban 322 darab tudósítás foglalkozott külpolitikai kérdésekkel.

A második legtöbb cikk a jogállamiság kérdéseivel összefüggésben látott napvilágot, összesen 957 darab. A témák sorrendjében a harmadik helyen a 2014-es választások kérdése zárt, 782 darab írással, amelytől nem sokkal maradt el a bankszektorhoz kapcsolódó kérdések témaköre sem.

A gazdasági témájú cikkek között volt a legmagasabb azon írások aránya, amely kedvező képet alkotott Magyarországról. A magyar gazdaság állapotát taglaló beszámolók között 18,9 százalék volt az ilyen cikkek aránya. A tárgyilagos képet közlő megjelenések aránya az MNB intézkedéseivel kapcsolatban volt a legmagasabb, 90,9 százalék, míg a második legmagasabb mutató az energetikai kérdések vonatkozásában mutatkozott, e téma kapcsán a semleges médiahatással rendelkező írások száma 490 darab volt, amely 87,7 százaléknak felel meg. E két téma megjelenése közötti hasonlóságot jelzi, hogy e két esetében volt a legalacsonyabb az ország szempontjából kedvezőtlen médiaképet alkotó cikkek aránya: az energiaszektor helyzete esetében e mutató 8,1 százalék, míg az MNB intézkedései kapcsán 8,6 százalék volt. A kedvezőtlen médiaképet alkotó cikkek aránya a vélt szélsőjobboldali tendenciák és a jogállamiság témaköre kapcsán volt a legmagasabb, azok esetében, ahol a szubjektív írások a legnagyobb teret kaphatták.

2013-mal összevetve 2014-ben tárgyilagosabb lett a magyar médiakép a nemzetközi sajtóban – az összehasonlítható források alapján. A semleges médiaképpel rendelkező tudósítások aránya 63,7 százalékról 71,8 százalékra nőtt. A kedvezőtlen médiaképet alkotó cikkek aránya 29,5 százalékról 24,5 százalékra csökkent, míg a kedvező írások aránya 6,7 százalékról 3,8 százalékra változott.

A teljes elemzést innen lehet letölteni.

TOVÁBB
Elemzés

Várakozásoknak megfelelő döntést hozott a Monetáris Tanács

A Monetáris Tanács 2015. évi második döntése az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult. A mostani kamattartás a Matolcsy György jegybankelnök által támogatott monetáris politikai filozófiának és a jegybank gazdaságélénkítő intézkedéseinek a további folytatását vetíti elő.

A jegybank célja továbbra is a hazai növekedés támogatása. Az év elején meghirdetett Növekedési Hitelprogram kiterjesztése ennek egyik jó eszköze lehet, azonban a korábbiakhoz képest nagyobb kockázat-átvállalást jelenthet a Magyar Nemzeti Bank részéről. Ezt a keresleti volumen ösztönzésével ellensúlyozhatják, így továbbnövelve a hazai hitelezés aktivitását.

A jegybanki vezetésnek a geopolitikai helyzetre is tekintettel kell lennie. Az alacsony európai uniós inflációs szint és hitelhiány idén is alacsonyan tarthatja az Európai Unión belüli növekedést. Ennek elkerülése érdekében hirdette meg az Európai Központi Bank (EKB) – részben az amerikai jegybank (FED) mintájára – eszközvásárlási programját (Quantitative Easing) az eurózóna tagországokban. A program sikeressége nagyban függ attól, hogy a bankok a friss forrást milyen gyorsan tudják hitel formájában kihelyezni, ezáltal pedig felpörgetni a gazdaságot, megszüntetni a hitelínséget és a deflációs kockázatokat.

A kelet-közép-európai régiót vizsgálva Lengyelország inflációs szintje idén negatívba is átfordulhat, míg az egész régióban 1 százalékos szint alatt alakulhat fogyasztói árak növekedése. Ennek fényében Lengyelországban képzelhető el elsőként további monetáris lazítás, akár már az idei első negyedévben, melyet várhatóan a régiós jegybankok is követni fognak.

A magyar jegybanki vezetésnek különös tekintettel kell lennie az eurózónában, és a régiós országokban történő monetáris folyamatokra, valamint az ukrán válság során kialakult bizonytalan keleti gazdasági környezetre. A geopolitikai események eszkalálódása és a következő negyedév – európai uniós szintű – kedvezőtlen inflációs környezete a magyar jegybank részéről is további monetáris lazítást helyezhet kilátásba.

A gyorselemzés innen tölthető le.

TOVÁBB