Közvélemény-kutatás

Háromszor annyi Navracsics támogató, mint ellenző

A magyar választópolgárok többsége hallott arról, hogy Navracsics Tibor lesz az Európai Bizottság magyar tagja, és relatív többségük alkalmasnak is gondolja a várhatóan oktatásért és kultúráért felelős biztos-jelöltet – derül ki a Nézőpont Intézet szeptember 26. és 30. között végzett 1000 fős telefonos reprezentatív kutatásából.

A 18 évnél idősebb lakosság kétharmada hallott arról, hogy Navracsics Tibor lesz az Európai Bizottság magyar tagja, és várhatóan az oktatás és kultúra ügyéért fog felelni. A megkérdezettek 38 százaléka gondolja alkalmasnak Navracsicsot európai bizottsági tagnak, mindössze 14 százalék gondolja azt, hogy inkább alkalmatlan. A válaszadók fele nem tudott a kérdésre válaszolni, ami egyben jelzi is a magyar választók uniós politikától való távolságát. A Fidesz-szavazók 60 százaléka gondolja alkalmasnak Navracsicsot, de az ellenzéki pártok szavazóinak relatív többsége is inkább alkalmasnak tartja, egyedül a DK szavazói megosztottak a kérdésben (26-26 százalék).

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Maradhat a „narancs város”

Az október 12-én sorra kerülő önkormányzati választáson a balliberális ellenzék számára a budapesti eredmény szimbolikus jelentőséggel is fog bírni, hiszen eldől, tudnak-e bármit kezdeni a kormányzó pártokkal hagyományos fellegvárukban. A versengésnek három szintje van, a főpolgármesteri, a kerületi polgármesteri (és ezáltal a fővárosi közgyűlési), valamint a kerületi képviselő-testületek többségért folytatott küzdelem.

A főpolgármesteri versenyben Tarlós István magabiztos előnnyel vezet. A Nézőpont Intézet szeptember 7-17. közötti 1000 fős reprezentatív telefonos felvétele alapján a potenciális szavazók 50 százaléka szimpatizál a jelenlegi főpolgármesterrel. A baloldali pártok által támogatott kihívó – Falus Ferenc – csak harmadik a versengésben 11 százaléknyi potenciális vokssal, őt Bokros Lajos is megelőzi 14 százaléknyi szimpatizánssal. További 9 százaléknyi olyan aktív baloldali szimpatizáns is van ugyanakkor, akik még nem döntötték el, melyik jelöltet támogatnák, voksaik vélhetően Bokros és Falus, esetleg Bodnár Zoltán között fognak megoszlani. A potenciális támogatói bázison az LMP és a Jobbik főpolgármester-jelöltje egyaránt 7-7 százalékos tábort tudhat maga mögött, egyéb jelöltre e körben 2 százalék szavazna. Tarlós esélyét tovább növeli, hogy az összes megkérdezett kétharmada szerint ő fogja megnyerni a főpolgármesteri választást, és mindössze 7 százalék gondolja azt, hogy valamelyik ellenzéki jelölt.

Az MSZP a DK és az Együtt-PM szimpatizánsok esetében is több mint a kérdezettek fele azt gondolja, hogy Tarlós fog nyerni, tehát nem érzi esélyesnek a saját jelöltjét. Mindez kísértetiesen emlékeztet a tavaszi választási helyzetre, annak minden előnyével és hátrányával. Tarlós pozícióját az is javítja, hogy a többség (58 százalék) fontosnak tartja Budapest szempontjából, hogy az ország és a főváros vezetése azonos politikai oldalról kerüljön ki. Az MSZP és DK szavazók többsége is így gondolkodik, és csak az LMP és Együtt-PM szimpatizánsok nem tartják fontosnak ezt az aspektust. Alighanem a kohabitáció elkerülésének vágyából profitált utolsó, 2006-os indulásakor Demszky Gábor is.

(tovább…)

TOVÁBB
Elemzés

Kamattartás globális monetáris divergencia mellett

A várakozásoknak megfelelően folytatta kamattartási ciklusát a Magyar Nemzeti Bank. A gazdaságélénkítési szándékból kialakított laza monetáris kondíciók tartós fenntartása továbbra is lehetségesnek tűnik, de a kamattartási ciklus hosszát több tényező változása jelentősen befolyásolhatja.

Az inflációs folyamatok jelenleg nem indokolnak szigorítás irányába történő elmozdulást. Hangsúlyosabb tényező a pénzügyi stabilitási, illetve a nemzetközi pénzpiaci folyamatok megváltozása. Előbbi esetében a devizahitelezéssel kapcsolatos intézkedések jelentős veszteségeket okoznak a bankszektornak, ez azonban nem feltétlenül indokolja a kamatszint megváltozását.

A nemzetközi pénzpiaci folyamatok esetében viszont a meghatározó jegybanki álláspontok ellentétes irányba mutatnak. Az amerikai jegybank (FED) a mennyiségi lazítás leállítása mellett monetáris szigorítást helyezett kilátásba, míg az Európai Központi Bank (EKB) a közeljövőben nagyfokú mennyiségi lazításba kezd. A magyar jegybanki vezetésnek emiatt fokozottan figyelembe kell venni a FED és az EKB lépéseinek időzítését.

Mario Draghi, az EKB elnöke korábban kiemelte, hogy a laza monetáris kondíciók fenntartása a növekedés szempontjából csak akkor hatásos, ha az a strukturális szakpolitikákkal összhangban van. Ebbe a keretbe, a növekedés hatékony biztosításához illeszkedhet a magyar gazdaságpolitikai gyakorlat is, figyelembe véve, hogy Matolcsy György jegybankelnök korábban bejelentett „tartós tartásra” vonatkozó szándéka mellett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerkezeti átalakításokat helyezett kilátásba.

TOVÁBB