2012.02.22. |
Aktuális | Nézőpont Intézet |
közvélemény-kutatás
közvélemény-kutatás a Heti Válasz megbízásából
Pártpreferencia
A Nézőpont Intézet legfrissebb kutatása szerint a magyarok 31 százaléka szimpatizál a kormánypártokkal, ami a kormányzati periódus feléhez közeledve is jelentősen több, mint az ellenzéki pártokat támogatók aránya (12 százalék nevezte meg a Jobbikot, 9 százalék az MSZP-t, 5 százaléka az LMP-t, 2 százaléka pedig a Demokratikus Koalíciót). A magyarok 55 százaléka szavazna biztosan egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson (2010-ben 64 százalékuk vett részt). Az aktív szavazók 54 százaléka voksolna a Fidesz-KDNP-re, 19 százaléka a Jobbikra, 13 százaléka a szocialistákra, 8 százaléka a Lehet Más a Politikára, 3 százaléka pedig Gyurcsány Ferenc pártjára.
Ezek alapján, a Nézőpont Intézet becslése szerint, 2010-hez képest körülbelül 700 ezerrel kevesebben, összesen 4,5 millió állampolgár venne részt „most vasárnap” egy választáson, s közülük 2,2-2,5 millióan választanák újra a Fidesz-KDNP-t (2010-ben 2,7 millió listás szavazatot kapott a mostani kormánypárt). Az elmúlt két év legnagyobb vesztese az MSZP, amely szavazóinak harmada kámforrá vált (2010-ben 990 ezren, most vasárnap körülbelül 630-690 ezren szavaznának a korábbi kormánypártra), de az MSZP-ből kivált Gyurcsány-pártnak is csak 80-120 ezer szavazója lehet. A 2010-es háromszoros szavazatkülönbség korábbi és jelenlegi kormánypártok között tehát mára négyszeresre nőtt. A többi ellenzéki párt azonban őrzi táborát: a Jobbik nagyjából 800-880 ezer, az LMP 330-370 ezer szavazót tudhat maga mögött. Félidei elemzésünkben arra vállalkozunk, hogy a közvélemény-kutatás néhány fogalmát elmagyarázzuk és az eredményeink alapján a politikai szempontból fontos kérdésekre válaszoljunk.
2012.02.7. |
Aktuális | Nézőpont Intézet |
elemzés
Az évértékelő beszédben középre pozícionálta saját, és a kormánypárt szerepét Orbán Viktor. A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a baloldali ellenzékkel, valamint a radikális jobboldallal szemben az egyetlen kompromisszumokra és küzdelemre is képes, integráló tényező továbbra is a centrális erőtérben kormányzó Fidesz. A kormány a középosztály és a nyugdíjasok meghirdetett szövetségével a saját tartós társadalmi támogatottságát építheti fel. A középre húzást támasztja alá a munkavállaló, vállalkozó, felelős polgári középosztály origóba állítása, ugyanakkor a társadalmi integrációt célozza a leszakadók, valamint a nyugdíjasok megemlítése, illetőleg bevonása „a középosztályi életbe”. Az önállóság, a függetlenség és a szabadság mellett a felelősség kérdése szembetűnően sok alkalommal köszönt vissza a beszéd során, mind a munkából élők, mind a felsőoktatási hallgatók egyéni felelőssége kapcsán.
A beszéd jól felépített, határozott hangvételű volt, és egyszerre szólt, elkerülve a többszólamúság kockázatát, a külföldi befektetőknek, nemzetközi partnereknek és a magyar választópolgároknak. Fontos legitimáló tényezőként támaszkodott a miniszterelnök a kormány munkája mellett kiálló százezres békemenetre.
A kormányváltás előtti időszak nehéz örökségének ismertetésén túl az évértékelés egyúttal iránykijelöléssel is együtt járt. A január elsején hatályba lépő Alaptörvény egyes értékei (a fegyelmezett költségvetési és államadósság-szabályok), valamint az új tehermegosztási rendszer hangsúlyosan ellenpontozni kívánta a beszédben a korábbi évek kormányzati gyakorlatát. A miniszterelnök ebben a két tényezőben látja azt a stabil, új alapot, amelyre a kormányzati politika a jövőben építhető. Fontos megjegyezni, hogy a kormányfő határozottan cáfolta az elmúlt hetek több „városi legendáját”, így az arányos adózás eltörlését vagy az államcsőd lehetőségét.
A miniszterelnök a korábbi beszédeihez hasonlóan elismerte ugyan, hogy a jövőben is kell majd áldozatokat hozni, az ország előtt álló munka pedig egyáltalán nem lesz könnyű, azonban azt is jelezte, hogy az ésszerű kompromisszumuk mellett az ország továbbra is a saját útját járja; az eddig elért eredményekből pedig lehetőség szerint nemzetközi nyomásra sem kíván engedni.
2012.01.18. |
Aktuális | Nézőpont Intézet |
közvélemény-kutatás
közvélemény-kutatás a Heti Válasz megbízásából
Pártszimpátia
A Fidesz-KDNP-nek a 2010-es példátlan felhatalmazás mellett a négyéves kormányzati ciklusban a magas választói elvárásokkal is szembe kellett néznie, a legtöbb ügyet felőrölni próbáló, valódi kormányzati alternatívát kínálni képtelen ellenzék azonban továbbra sem képes csökkenteni a kormánypártokban vetett bizalmat. Az eddig is hosszúra nyúlt kegyelmi időszak után most vasárnap is a leadott szavazatok 58 százalékát szerezhetné meg a Fidesz-KDNP. A pártszimpátia mérésekben eközben is csupán egyetlen törvényszerűség, a szavazói aktivitás csökkenése érhető tetten, az átpártolást megelőző elbizonytalanodásnak aligha mutatkoznak jelei.
A ciklus félidejéhez közeledve a 2010-es több mint 5 millió aktív szavazópolgárból ma kevesebb mint 4,5 millió járulna az urnákhoz. A nagyjából 760 ezres választói tömb eltűnésével párhuzamosan nagyrészt a rejtőzködő szavazók arányának növekedése figyelhető meg. 2010 áprilisa óta 146 ezer fővel csökkent a kormánypártokra, 465 ezer fővel pedig a parlamenti ellenzékre szavazók tábora. Így a Fidesz 2010. áprilisi 2,7 milliós szavazótábora ma is mintegy 2,5 milliós, nem igazak tehát a milliós csökkenésről szóló legendák, amik valójában a bevallott szimpatizánsok szavazói aktivitásának és rejtőzködésének mértékét fedhetik (a kormánypártoknak 2010 áprilisában körülbelül 4,2 millió bevallott támogatója volt, ma pedig 2,9 millió szimpatizánsa van). A súlyos sebeket hagyó, valójában csak a felszínen lezárult elszakadási folyamatban a Magyar Szocialista Párt több mint 400 ezer biztos szavazót veszített, amiből a Gyurcsány-párt mindössze 88 ezret tudott magával vinni. Ugyancsak látványos az ideológiai vitákban megrogyott, az utóbbi másfél évben többször a növekedés lehetőségét bizonyító Lehet Más a Politika szavazatvesztesége. A parlamenti választás első fordulójában közel 400 ezer listás szavazat helyett most vasárnap alig több mint 300 ezret nyerhetne a legkisebb ellenzéki párt. Az idegen parlamenti politizálásban huzamosabb ideig karakterjegyeit vesztő, látványos belső törésvonalakkal küszködő Jobbik, az utóbbi hónapokban elkönyvelt térnyerését valószínűleg az ellenzéki kiközösítésnek és az országot ért nemzetközi támadások miatt felerősödő radikális véleményeknek köszönheti. A Jobbik 2010-es, MSZP-vel szembeni 135 ezer fős szavazathátrányát megfordítva közel 800 ezer választónak kínál most vasárnap hiteles alternatívát.
2011.12.14. |
Aktuális | Nézőpont Intézet |
közvélemény-kutatás
Közvélemény-kutatás a Heti Válasz megbízásából:
Pártszimpátia
Az év vége a legtöbb szervezet esetében a számadás ideje, a politikai életben azonban erre általában négyévente kerül sor. Gyógyír lehet ugyan az ellenzéknek miniszterelnök- és minisztercserékről, előrehozott választásokról, 26 órásra növelt napokról beszélni ebben az időszakban. Az önérdekkövetésben látszólag realitásérzékét vesztett kormányellenes csoportok azonban saját szimpatizánsaik előtt próbálják leplezni: gyakorlatilag épp ők képtelenek szembenézni eddigi teljesítményükkel. A továbbra is népszerű kormánypártok eközben a gazdasági világválság hozta kényszerek folyamatos követésére koncentrálhatnak.
Most vasárnap is kétharmados parlamenti többséget biztosítana a kormánynak az aktív szavazók 58 százaléka, miközben a jobboldal kohézióját adó Orbán Viktor a válaszadók 54 százaléka szerint alkalmas állami vezetőnek, így valódi versenyről is inkább az ellenzéki oldalon belül lehet beszélni. A Jobbik és az MSZP július óta küzdenek egymással a legnagyobb ellenzéki párt helyéért, amit – azóta rendre – a Jobbik birtokol az aktív szavazók 17 százalékának támogatásával. A pártszakadásban újra megrogyott MSZP most vasárnap 13 százalékot, míg a Gyurcsány-párt 3 százalékot szerezhetne. Az LMP – ahogy az országos üggyé tett II. kerületi választás is mutatja – továbbra sem tud ugyan érdemben beleszólni az MSZP és a Jobbik harcába, azonban fontos eredmény, hogy biztosítottnak látszik parlamenti helyük (most vasárnap a választási részvételüket biztosra ígérők 7 százaléka potenciális LMP-szavazó).
2011.12.6. |
Aktuális | Nézőpont Intézet |
közvélemény-kutatás
500 fős országos véleménykutatás a leminősítésről, az IMF-ről és a kommunista nyugdíjakról
Az adatfelvétel 2011. november 28-29. között készült 500 fő telefonos megkérdezésével.
A minta régiónként nemre és korcsoportokra, országosan pedig iskolai végzettségre
és településtípusra reprezentatív.
Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 4,5 százalék.
2011.11.29. |
Aktuális | Nézőpont Intézet |
elemzés
A választási rendszer kormánypárt által tervezett átalakítása továbbra is lehetővé teszi a mindenkor hivatalban lévő kormányok erős, stabil kormányokkal történő leváltását, hiszen bármely, megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkező párt számra adott a lehetőség a stabil kormánytöbbség megszerzésére. Bár a javaslat még messze nem tekinthető véglegesnek, tartalmában jelenleg is teljesíti a demokratikus követelményeket.
A választási rendszer rendkívül fontos tényezője a demokratikus jogállam működésének, ezért fontos, hogy az átalakításra vonatkozó szakmai álláspontokat körültekintően alakítsuk ki. A korábbi választási eredmények tervezett rendszerre történő egyoldalú rávetítése nem célravezető, a visszamenőleges választási modellszámítás során ugyanis az új rendszer pártrendszerre gyakorolt lehetséges hatásait is figyelembe kell venni. Nem ismerjük továbbá a 2014-es választási erőviszonyokat, ezért nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy konkrétan melyik pártnak kedvezne a tervezet.
Véleményünk szerint a választójogi reform iránya ésszerű, hiszen a kivételes válsághelyzet kezeléséhez nélkülözhetetlen, stabil kormánytöbbséget eredményez. Bár a törvénytervezetet még számos ponton szükséges pontosítani, ez sok esetben a később napirendre kerülő eljárási törvényben is megoldható. Nem tartjuk azonban általános érvénnyel nehezítésnek az ajánlószelvények számának emelését, és a javaslatról egyáltalán nem gondoljuk azt, hogy feltétlenül kispárt-ellenes lenne.
2011.11.24. |
Aktuális | Nézőpont Intézet |
közlemény
Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Médianéző Kft., a Nézőpont Intézet Zrt. leánycége nyújtotta be a legjobb ajánlatot a kormányzati médiamonitor kialakítására kiírt nyílt közbeszerzési eljárásban. Büszkék vagyunk, hogy ajánlatunk megfelelt a kormányzat magas szintű elvárásainak és hogy szolgáltatásunk által hozzájárulhatunk a kormányzat munkája és mindenekelőtt kommunikációja hatékonyságának növeléséhez.
Az eredményes munka érdekében cégünk legalább 30 új munkahelyet teremt és több mint 100 embernek biztosít a jövőben rendszeres munkát.
Meggyőződésünk, hogy az általunk ellátott kormányzati médiamonitor feladatok nemcsak minden eddiginél magasabb szintű szolgáltatásokat biztosít a tárgykörben a kormány számára, hanem – az eddigi kiadások felülvizsgálatával – összességében jelentős mértékű közpénzt takaríthat meg.
Médianéző Kft.
