Az évértékelő beszédnek két funkciója volt: egyrészről értelmezési keretet adott a közelmúlt és a jelen folyamataihoz, másrészről „alapozásként” szolgált a jövőre nézve. A miniszterelnök a 2010-től 2014-ig tartó időszakra egyértelmű menetrendet, perspektívát vázolt fel, melyben a „megújulás” központi eleme a „nemzeti szellem”, az államadósság-csökkentés és a munkahelyteremtés. A beszéd legtöbb elemében igyekezett az érzelmekre ható, szimbolikus képeket használni: ide tartozik az alkotmányozás szükségességének nem annyira jogi, hanem inkább emocionális indokolása is. Ennek kapcsán a kormányfő igyekezett tompítani a korábbi megfogalmazásokon: most a ’89-90-es alkotmányreformot egy akkor szükséges kompromisszumként írta le, amellyel azonban nem lehetséges az érzelmi azonosulás. Így vélhetően az új alkotmány lesz majd a megújulás jelképe is.
Orbán Viktor a gazdasági válságról nem mint egy lefutott meccsről, hanem mint egy megvívandó küzdelemről beszélt. Az államadósságnak szóló „hadüzenet” ezért szorosan összekapcsolódott a „mindenkinek dolgoznia kell” jelszavával. E két elem fókuszba helyezése szolgálhat alapul a nyilvánosság felkészítésére az elkövetkezendő gazdaságpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban. Ezekről konkrét döntés és bejelentés várhatóan az eheti Fidesz-frakcióülést követő jövőheti parlamenti évadnyitón és kormányülésen, majd a február 28-ára véglegesíteni tervezett reformprogram bemutatóján születhet. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy az Orbán által vázoltakra Gyurcsány Ferenc „ellenvízióval” reagálhat majd február 18-án.
Szánthó Miklós – MTI, Magyar Nemzet, 2011. február 7.
