2012.03.14. | Aktuális | Nézőpont Intézet |

Médiatükör 2012


Az újságírók szerint kritikusabb a magyar média, de továbbra is probléma a politikai függetlenség

A közösségi média is erősödik a hírszolgáltatásban

Javult a hazai újságírás színvonala az újságírók megítélése szerint. A szakma a médiát valamivel kritikusabbnak, motiváltabbnak, politikától függetlenebbnek látja, mint egy éve, bár a politikai függetlenségre adott osztályzat továbbra is csak erős kettes. Az újságírók döntő többsége az interneten találkozik először a legfrissebb hírekkel, ezen belül a közösségi média szerepe is erősödik: valamivel többen jelölték már első számú hírforrásként, mint a napilapokat – derül ki a Nézőpont Intézet és az Uniomedia Communications harmadik alkalommal végzett Médiatükör-kutatásából.

Magukkal önkritikusabbak, a szakmával viszont valamivel elégedettebbek az újságírók, mint egy éve – derül ki a Nézőpont Intézet és az Uniomedia Communications 2012. február 15. és március 9. között végzett, online kérdőíves kutatásából. A hazai média különböző területein dolgozó 220 szakember válaszai alapján készült idei felmérés szerint némileg javult az újságírás színvonalának megítélése. A média kritikusabb, alaposabb, motiváltabb, és politikailag függetlenebb, mint egy éve. Bár tény, hogy az értékelés így is kritikus: a hazai újságírás színvonalára adott átlagos pontszám ötös skálán továbbra is csak 2,83 (tavaly 2,69 volt), a politikai függetlenség átlagos értékelése pedig alig 2,17, vagyis egy erős kettes.

Médiatükör2012_1abra

A megkérdezettek 38 százaléka jól informáltnak, 37 százaléka megfelelően kritikusnak érzi a szakmát, ugyanakkor anyagilag és politikailag 5, illetve 8 százalék tartja függetlennek a magyar újságírást. A tájékoztatásért felelős szakemberek csupán a megkérdezettek 23 százaléka szerint jól képzettek, 19 százaléka szerint alaposak és 18 százaléka szerint feddhetetlenek.

Médiatükör2012_2abra

Bár az újságírók önmagukkal kritikusabbak voltak az idei felmérésben, továbbra is sokkal kedvezőbb a kép, ha a megkérdezettek nem álltalában a szakmát, hanem saját munkájukat értékelik. A sajtómunkások személyük feddhetetlenségre 4-es fölötti, a jól informáltságra 3,98, a politikai függetlenségre 3,77-es osztályzatot adtak. A legrosszabb értékelést ebben a kérdéssorban a fizetésekkel elégedettség (2,77), illetve a túlterheltség megítélése kapta (2,58). E két utóbbi kérdést kivéve mindenhol többségben voltak a pozitív válaszok. Tény ugyanakkor, hogy így is 6 százalék azok aránya, akik önmagukat sem tartják feddhetetlennek, 12 százalékuk pedig bevallottan nem érzi magát politikailag függetlennek.

A Médiatükör-kutatás harmadik éve igyekszik nyomon követni a médiafogyasztási szokások változását is. Felmérni, hogy a hír szolgáltatásáért felelős szakemberek honnan értesülnek elsőként az új hírekről. Az internet egyeduralkodó: a megkérdezettek 78 százaléka az online hírportálokon találkozik elsőként a hírekkel, amit a rádió követ 7 százalékkal. Az idei kutatás érdekessége, hogy a közösségi média (döntően a Facebook) is megjelent az összehasonlításban, és máris dobogós helyen: a válaszadók 6 százaléka jelölte be elsőként – ez az arány hajszálnyival magasabb már, mint a napilapok 5 százalékos részesedése az elsődleges hírforrások listáján.

Médiatükör2012_3abra

A kutatás innen tölthető le.


2012.03.6. | Aktuális | Nézőpont Intézet |

Igazságtalan uniós döntés


Közvélemény-kutatás a Magyar Nemzet részére

Az összes válaszadó 84 százaléka nem ért egyet Andor László magyar uniós biztos azon döntésével, hogy nem ment el a Bizottság a magyar kohéziós források visszatartásáról szóló ülésére. A fontos brüsszeli fórum helyett az MSZOSZ konferenciáját választó biztos lépésével csak a válaszadók 16 százalék tudott azonosulni. Feltűnő, hogy a kérdésben sokan rendelkeznek véleménnyel: a Nézőpont Intézet 2012. február 27. és 29. között végzett, 1000 fős országos kutatásában csupán tízből ketten nem tudtak vagy nem akartak válaszolni az Andor döntéséről feltett kérdésre. Érdekes, hogy – sok más hasonló kérdéssel ellentétben – most a pártpreferenciának nem volt szerepe a véleményalkotásban: az MSZP szimpatizánsainak 65 százaléka is ellenezte (16 százalékuk támogatta) Andor távolmaradását.

A 2010-es kormányváltás előtt, Bajnai Gordon által jelölt magyar biztosról kialakult negatív vélemény nem is olyan meglepő. A válaszadók 79 százaléka ugyanis a Bizottság döntését nagyon igazságtalannak tartja (21 százalékuk nem), s a magyar biztostól vélhetően az „utolsó csepp vérig” tartó küzdelmet várták volna. Egyenesen a válaszadók 85 százaléka mondta igazságtalannak a Bizottság döntését, amikor az „európai támogatási pénzek” megvonásáról szóló kérdéshez hozzátettük, hogy „miközben a magyar költségvetési hiány az unióban a 8. legalacsonyabb” (15 százalékuk igazságosnak). Beszédes, hogy az MSZP szimpatizánsai ebben kérdésben is a kormány oldalán álltak inkább: 58, illetve 61 százaléka nevezte a brüsszeli döntést igazságtalannak a két kérdés kapcsán.

Ugyanakkor nemcsak Andor László távolmaradása nem nyerte el a „közvélemény” tetszését, feltételezhető, hogy a Bizottsággal sem elégedettek a magyarok. legalábbis erre utal, hogy most február végén az „uniós csatlakozást Magyarország szempontjából” a válaszadók 53 százaléka „inkább hátrányosnak” nevezte, s csak 44 százalékuk mondta „inkább előnyösnek”.

A kohéziós pénzek visszatartásának ügyében nemcsak az MSZP szavazói, de az MSZP vezetése is bizonytalankodott, hol támadta, hol védte a kormány álláspontját. Ezzel a bizonytalansággal is magyarázható talán a szocialista szavazótábor csökkenése 2010-hez képest. Ugyan a választói aktivitás emelkedése valamivel nőtt a szocialista szavazók száma egy hónap alatt, a Fidesz táborához képest azonban továbbra is három- és félszeres a különbség. Figyelmet érdemel azonban, hogy a Jobbik tábora továbbnőtt a Bizottság büntetésével párhuzamosan, s a Nézőpont Intézet kutatásai során először akár egymillióra is becsülhető a radikális párt szavazóinak száma.

KVK_unio_1abra

KVK_unio_2abra

KVK_unio_3abra

KVK_unio_4abra

A kutatás innen tölthető le.


2012.02.22. | Aktuális | Nézőpont Intézet |

Félidei eredmények


közvélemény-kutatás a Heti Válasz megbízásából

Pártpreferencia

A Nézőpont Intézet legfrissebb kutatása szerint a magyarok 31 százaléka szimpatizál a kormánypártokkal, ami a kormányzati periódus feléhez közeledve is jelentősen több, mint az ellenzéki pártokat támogatók aránya (12 százalék nevezte meg a Jobbikot, 9 százalék az MSZP-t, 5 százaléka az LMP-t, 2 százaléka pedig a Demokratikus Koalíciót). A magyarok 55 százaléka szavazna biztosan egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson (2010-ben 64 százalékuk vett részt). Az aktív szavazók 54 százaléka voksolna a Fidesz-KDNP-re, 19 százaléka a Jobbikra, 13 százaléka a szocialistákra, 8 százaléka a Lehet Más a Politikára, 3 százaléka pedig Gyurcsány Ferenc pártjára.

Ezek alapján, a Nézőpont Intézet becslése szerint, 2010-hez képest körülbelül 700 ezerrel kevesebben, összesen 4,5 millió állampolgár venne részt „most vasárnap” egy választáson, s közülük 2,2-2,5 millióan választanák újra a Fidesz-KDNP-t (2010-ben 2,7 millió listás szavazatot kapott a mostani kormánypárt). Az elmúlt két év legnagyobb vesztese az MSZP, amely szavazóinak harmada kámforrá vált (2010-ben 990 ezren, most vasárnap körülbelül 630-690 ezren szavaznának a korábbi kormánypártra), de az MSZP-ből kivált Gyurcsány-pártnak is csak 80-120 ezer szavazója lehet. A 2010-es háromszoros szavazatkülönbség korábbi és jelenlegi kormánypártok között tehát mára négyszeresre nőtt. A többi ellenzéki párt azonban őrzi táborát: a Jobbik nagyjából 800-880 ezer, az LMP 330-370 ezer szavazót tudhat maga mögött. Félidei elemzésünkben arra vállalkozunk, hogy a közvélemény-kutatás néhány fogalmát elmagyarázzuk és az eredményeink alapján a politikai szempontból fontos kérdésekre válaszoljunk.

Félidei_1abra

Félidei_2abra

Félidei_3abra


2012.02.7. | Aktuális | Nézőpont Intézet |

A középosztály kormánya


Az évértékelő beszédben középre pozícionálta saját, és a kormánypárt szerepét Orbán Viktor. A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a baloldali ellenzékkel, valamint a radikális jobboldallal szemben az egyetlen kompromisszumokra és küzdelemre is képes, integráló tényező továbbra is a centrális erőtérben kormányzó Fidesz. A kormány a középosztály és a nyugdíjasok meghirdetett szövetségével a saját tartós társadalmi támogatottságát építheti fel. A középre húzást támasztja alá a munkavállaló, vállalkozó, felelős polgári középosztály origóba állítása, ugyanakkor a társadalmi integrációt célozza a leszakadók, valamint a nyugdíjasok megemlítése, illetőleg bevonása „a középosztályi életbe”. Az önállóság, a függetlenség és a szabadság mellett a felelősség kérdése szembetűnően sok alkalommal köszönt vissza a beszéd során, mind a munkából élők, mind a felsőoktatási hallgatók egyéni felelőssége kapcsán.

A beszéd jól felépített, határozott hangvételű volt, és egyszerre szólt, elkerülve a többszólamúság kockázatát, a külföldi befektetőknek, nemzetközi partnereknek és a magyar választópolgároknak. Fontos legitimáló tényezőként támaszkodott a miniszterelnök a kormány munkája mellett kiálló százezres békemenetre.

A kormányváltás előtti időszak nehéz örökségének ismertetésén túl az évértékelés egyúttal iránykijelöléssel is együtt járt. A január elsején hatályba lépő Alaptörvény egyes értékei (a fegyelmezett költségvetési és államadósság-szabályok), valamint az új tehermegosztási rendszer hangsúlyosan ellenpontozni kívánta a beszédben a korábbi évek kormányzati gyakorlatát. A miniszterelnök ebben a két tényezőben látja azt a stabil, új alapot, amelyre a kormányzati politika a jövőben építhető. Fontos megjegyezni, hogy a kormányfő  határozottan cáfolta az elmúlt hetek több „városi legendáját”, így az arányos adózás eltörlését vagy az államcsőd lehetőségét.

A miniszterelnök a korábbi beszédeihez hasonlóan elismerte ugyan, hogy a jövőben is kell majd áldozatokat hozni, az ország előtt álló munka pedig egyáltalán nem lesz könnyű, azonban azt is jelezte, hogy az ésszerű kompromisszumuk mellett az ország továbbra is a saját útját járja; az eddig elért eredményekből pedig lehetőség szerint nemzetközi nyomásra sem kíván engedni.


2012.01.18. | Aktuális | Nézőpont Intézet |

A kormánypártok malmára


közvélemény-kutatás a Heti Válasz megbízásából

Pártszimpátia

A Fidesz-KDNP-nek a 2010-es példátlan felhatalmazás mellett a négyéves kormányzati ciklusban a magas választói elvárásokkal is szembe kellett néznie, a legtöbb ügyet felőrölni próbáló, valódi kormányzati alternatívát kínálni képtelen ellenzék azonban továbbra sem képes csökkenteni a kormánypártokban vetett bizalmat. Az eddig is hosszúra nyúlt kegyelmi időszak után most vasárnap is a leadott szavazatok 58 százalékát szerezhetné meg a Fidesz-KDNP. A pártszimpátia mérésekben eközben is csupán egyetlen törvényszerűség, a szavazói aktivitás csökkenése érhető tetten, az átpártolást megelőző elbizonytalanodásnak aligha mutatkoznak jelei.

A ciklus félidejéhez közeledve a 2010-es több mint 5 millió aktív szavazópolgárból ma kevesebb mint 4,5 millió járulna az urnákhoz. A nagyjából 760 ezres választói tömb eltűnésével párhuzamosan nagyrészt a rejtőzködő szavazók arányának növekedése figyelhető meg. 2010 áprilisa óta 146 ezer fővel csökkent a kormánypártokra, 465 ezer fővel pedig a parlamenti ellenzékre szavazók tábora. Így a Fidesz 2010. áprilisi 2,7 milliós szavazótábora ma is mintegy 2,5 milliós, nem igazak tehát a milliós csökkenésről szóló legendák, amik valójában a bevallott szimpatizánsok szavazói aktivitásának és rejtőzködésének mértékét fedhetik (a kormánypártoknak 2010 áprilisában körülbelül 4,2 millió bevallott támogatója volt, ma pedig 2,9 millió szimpatizánsa van). A súlyos sebeket hagyó, valójában csak a felszínen lezárult elszakadási folyamatban a Magyar Szocialista Párt több mint 400 ezer biztos szavazót veszített, amiből a Gyurcsány-párt mindössze 88 ezret tudott magával vinni. Ugyancsak látványos az ideológiai vitákban megrogyott, az utóbbi másfél évben többször a növekedés lehetőségét bizonyító Lehet Más a Politika szavazatvesztesége. A parlamenti választás első fordulójában közel 400 ezer listás szavazat helyett most vasárnap alig több mint 300 ezret nyerhetne a legkisebb ellenzéki párt. Az idegen parlamenti politizálásban huzamosabb ideig karakterjegyeit vesztő, látványos belső törésvonalakkal küszködő Jobbik, az utóbbi hónapokban elkönyvelt térnyerését valószínűleg az ellenzéki kiközösítésnek és az országot ért nemzetközi támadások miatt felerősödő radikális véleményeknek köszönheti. A Jobbik 2010-es, MSZP-vel szembeni 135 ezer fős szavazathátrányát megfordítva közel 800 ezer választónak kínál most vasárnap hiteles alternatívát.


2011.12.14. | Aktuális | Nézőpont Intézet |

Mérlegen a “megújulás éve”


Közvélemény-kutatás a Heti Válasz megbízásából:

Pártszimpátia

Az év vége a legtöbb szervezet esetében a számadás ideje, a politikai életben azonban erre általában négyévente kerül sor. Gyógyír lehet ugyan az ellenzéknek miniszterelnök- és minisztercserékről, előrehozott választásokról, 26 órásra növelt napokról beszélni ebben az időszakban. Az önérdekkövetésben látszólag realitásérzékét vesztett kormányellenes csoportok azonban saját szimpatizánsaik előtt próbálják leplezni: gyakorlatilag épp ők képtelenek szembenézni eddigi teljesítményükkel. A továbbra is népszerű kormánypártok eközben a gazdasági világválság hozta kényszerek folyamatos követésére koncentrálhatnak.

Most vasárnap is kétharmados parlamenti többséget biztosítana a kormánynak az aktív szavazók 58 százaléka, miközben a jobboldal kohézióját adó Orbán Viktor a válaszadók 54 százaléka szerint alkalmas állami vezetőnek, így valódi versenyről is inkább az ellenzéki oldalon belül lehet beszélni. A Jobbik és az MSZP július óta küzdenek egymással a legnagyobb ellenzéki párt helyéért, amit – azóta rendre – a Jobbik birtokol az aktív szavazók 17 százalékának támogatásával. A pártszakadásban újra megrogyott MSZP most vasárnap 13 százalékot, míg a Gyurcsány-párt 3 százalékot szerezhetne. Az LMP – ahogy az országos üggyé tett II. kerületi választás is mutatja – továbbra sem tud ugyan érdemben beleszólni az MSZP és a Jobbik harcába, azonban fontos eredmény, hogy biztosítottnak látszik parlamenti helyük (most vasárnap a választási részvételüket biztosra ígérők 7 százaléka potenciális LMP-szavazó).


2011.12.6. | Aktuális | Nézőpont Intézet |

Indokolatlan leminősítés, helyes válasz


500 fős országos véleménykutatás a leminősítésről, az IMF-ről és a kommunista nyugdíjakról

Jogtalan1

Jogtalan2

Jogtalan3

Jogtalan4

Jogtalan5

Jogtalan6

Az adatfelvétel 2011. november 28-29. között készült 500 fő telefonos megkérdezésével.

A minta régiónként nemre és korcsoportokra, országosan pedig iskolai végzettségre
és településtípusra reprezentatív.
Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 4,5 százalék.