Graf1
HírekKözleményekKözvélemény-kutatás

Egy évvel a választás előtt – mit látnak a közvélemény-kutatók?

Az egy év múlva esedékes országgyűlési választás kapcsán, közvélemény-kutató cégek részvételével tartott ma rendezvényt a Nézőpont Intézet által működtetett Közvélemény-kutatók.hu portál.

A rendezvényen bemutatták a márciusban publikáló öt kutatócég (Iránytű Intézet, Nézőpont Intézet, Publicus Intézet, Republikon Intézet, ZRI-Závecz Research) méréseinek eredményeit.  Ez alapján elmondható, hogy ha most tartanának országgyűlési választást, a Jobbik csupán a listás szavazatok 17 százalékát szerezné meg, mely 4 százalékponttal rosszabb a párt 2014-es belföldi listás választási eredményénél, de februárhoz képest is 1 százalékpontos gyengülést jelent. A márciusi kutatások alapján a legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve a Fidesz-KDNP a voksok 49 százalékát kapná meg a 2014-es 44 százalékkal ellentétben, míg az egykori baloldali összefogás pártjai 25 százalékos eredményt érnének el (az MSZP 16, a DK 6, az Együtt, a Párbeszéd és a Liberálisok 1-1 százalékon állnak). Az LMP eközben egyre több mérésben a parlamenti bejutási küszöb alatt van, a márciusban publikáló öt cég közül csak a Nézőpont Intézet és a Republikon Intézet mérése alapján kerülne be a párt az Országgyűlésbe.

Graf1

PÁRTPREFERENCIÁK A TELJES FELNŐTT NÉPESSÉG KÖRÉBEN

A márciusi mérések átlagolt eredménye alapján a Fidesz-KDNP februárhoz hasonlóan továbbra is 29 százalékon áll a teljes felnőtt népesség körében, így az első negyedév egészében sikerült megőriznie a kormánypártoknak nagyjából 2,5 milliós szimpatizánsi táborukat. A Nézőpont Intézet, az Iránytű Intézet és a Republikon Intézet márciusi adatai alapján a Fidesz 30-32 százalékon áll ezen a bázison. A ZRI-Závecz Research 26 százalékot mért a kormánypártoknak, míg a Publicus Intézet 25 százalékot.

Érdekesség, hogy míg az Iránytű Intézet 9 százalékpontos Jobbik-előnyt mért a teljes felnőtt népességen belül az MSZP-hez képest, a többi kutatócég esetében jóval kiegyenlítettebb a verseny a Szocialista Párt és a Jobbik között. A Nézőpont Intézet márciusi mérésében ugyan szintén a Jobbik az erősebb, de a két párt közti különbség csupán 4 százalékpont, a másik három kutatócég mérésében pedig már az MSZP a második erő. A Publicus Intézet mérése 3 százalékpontos, a ZRI-Závecz Reserch kutatása 2 százalékpontos, a Republikon Intézet felmérése 1 százalékpontos MSZP-fölényt mutatott a Jobbikkal szemben. A Demokratikus Koalíció 3-5 százalékos szimpatizánsi bázissal rendelkezik, míg az Együtt 1-2, a Párbeszéd, a Liberálisok és a Kétfarkú Kutyapárt 0-1 százalékos táborral bír a teljes felnőtt népességen belül. A Momentum Mozgalom minden cég mérése alapján tovább osztotta 1-4 százalékkal a balliberális tábort.

Graf2

LEGVALÓSZÍNŰBB LISTÁS VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve a márciusban publikáló cégek közül a Nézőpont Intézet, a Republikon Intézet és a Publicus Intézet mérte a legjobb eredményt a Fidesz-KDNP-nek. E három cég mérése alapján a kormánypártok nagyjából a voksok felét kapnák meg egy most vasárnap tartandó választáson. Szintén jól szerepelnének a kormánypártok az Iránytű Intézetnél, mely 47 százalékot mért a pártot választani tudó biztos szavazók körében. A ZRI-Závecz mérése alapján a Fidesz-KDNP a 2014-es szinten, 44 százalékon áll.

Az MSZP a legvalószínűbb listás választási eredmények átlaga alapján csupán 1 százalékponttal van lemaradva a Jobbiktól, míg az egykori baloldali összefogás pártjai összesítve 8 százalékpontos előnyben vannak Vona Gábor pártjával szemben. Az MSZP ebben a csoportban a legjobban – 21 százalékkal – a Publicus Intézetnél áll, míg a legrosszabb értéket az Iránytű Intézet mérte a szocialistáknak, csupán 10 százalékot. A Jobbik támogatottságát ebben a csoportban az Iránytű Intézet mérte 23 százalékon, míg az összes többi cég szerint csupán 16 százalékon áll Vona Gábor pártja. A Demokratikus Koalíció továbbra is átlagosan 6 százalékos szavazótáborral rendelkezik és nagy valószínűséggel önállóan is bejutna az Országgyűlésbe, az LMP ugyanakkor egyre kevesebb eséllyel futhat neki a 2018-as parlamenti bejutásnak. Az Együtt, a Párbeszéd, a Liberálisok, a Kétfarkú Kutya Párt és Momentum Mozgalom önálló indulás esetén szinte biztosan parlamenten kívül maradna, egyedül az Iránytű Intézet mért a Momentum Mozgalomnak 5 százalékot.

Graf3

A rendezvényt Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, különös jelentősége van annak, hogy a közvélemény-kutató cégek ismét találkoztak. Kiemelte, hogy a 2018-as választások után ismét szeretnék megrendezni ezt az eseményt. Fodor Csaba úgy fogalmazott, a jövő évi országgyűlési választáson lemérhető lesz a közvélemény-kutatók méréseinek pontossága.

Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet vezető kutatója előadásában hangsúlyozta, hogy a Fidesznek az ellenzéki pártokhoz képest rendkívül stabil a törzstábora. Elmondta, 1,5 millió fő, a párthoz erősen kötődő szimpatizáns mellett még több mint 1 millió szimpatizáns részben vagy teljes mértékben elérhető a kormánypártok számára. Kiemelte, a 2018-as országgyűlési választáson mindez elég lenne a Fidesz-KDNP abszolút többségéhez.

Závecz Tibor, a ZRI-Závecz Research ügyvezetője és Pillók Péter, a Századvég Alapítvány vezető kutatója előadásának középpontjában a Jobbik támogatottsága szerepelt. Mindketten hangsúlyozták, hogy az elmúlt időszakban az ellenzéki párt támogatottsága csökkent. Závecz Tibor elmondta, a várhatóan nagyon intenzív kampány a részvételi hajlandóságot is befolyásolhatja. Pillók Péter kiemelte, a Fidesz-KDNP jelenlegi erős támogatottsága a 2014-es támogatottsággal egyenlő. Egy korábbi kutatásukat ismertetve elmondta, az emberek több mint 60 százaléka bízik a közvélemény-kutató cégekben.

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője, stratégiai igazgatója szerint a baloldalnak a rejtőzködők között vannak tartalékai. Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója hangsúlyozta, a Fidesz-KDNP szimpatizánsi bázisa stabil, míg az MSZP és a DK között nagy az átjárás.

Az előadások végén Ablonczy Bálint, a Heti Válasz rovatvezetőjének moderálásával kerekasztal-beszélgetést tartottak a kutatók.