ElemzésKözvélemény-kutatás

MOST VASÁRNAP AZ EP-MANDÁTUMOK TÖBB MINT 60 SZÁZALÉKÁT A FIDESZ SZEREZNÉ MEG

A Fidesz-KDNP népszerűbb, mint a teljes ellenzék együttvéve, így több, mint a 60 százalékát megszerezné a kiosztható mandátumoknak egy most vasárnap tartandó EP-választáson – derül ki a Nézőpont Intézet szeptemberi, Magyar Idők számára készített felméréséből. A kormánypárt 13, a Jobbik 4, az MSZP és a DK együtt 3, míg az LMP 1 képviselőt küldhetne Brüsszelbe.

 

(tovább…)

TOVÁBB
Elemzés

A hófehér gazdaságért: javaslatok a készpénzforgalom csökkentésére a modern, átlátható és csalásmentes mindennapokért

ÖSSZEFOGLALÓ

  • Magyarországon rekord magas a készpénzállomány, az elmúlt években több mint duplájára – több, mint 5000 milliárd forintra – nőtt a hazai készpénzforgalom. Ez pedig jelentős társadalmi költségeket jelent elsősorban a vállalatok, a pénzforgalmi szolgáltatók, a háztartások, illetve az állam számára. Ezáltal jelentősen növekszik a szürke- és feketegazdaság bővülésének kockázata, ami csökkenti az adóalapot, és torzítja a gazdasági versenyt. Összességében Magyarország versenyképességét rontja az európai viszonylatban is magas készpénzforgalom.
  • Az utóbbi években számos kormányzati intézkedés történt a gazdaság fehérítése érdekében, ennek is köszönhető, hogy a magyarországi „rejtett gazdaság” mérete 2009 és 2015 között trendszerűen csökkent. A készpénzforgalom jelentős növekedése azonban hozzájárult, hogy az utóbbi években ismét növekedjen a szürkegazdaság mérete.
  • A készpénzfizetést az üzleti és lakossági szektorban is csökkenteni kellene. Magyarországon továbbra is a készpénzes fizetési megoldások a legelterjedtebbek, ugyanakkor 2016-hoz képest az idei évre jelentősen – 10 százalékponttal – megnőtt azok aránya, akik, minden lehetséges esetben a kártyás fizetést választják. Míg 2016-ban megközelítőleg 800 ezer, 2018-ban már 1,4 millió ember fizetett minden lehetséges esetben kártyával. A lakossági körében is érzékelhető a kártyás fizetési lehetőségek elterjedése, a megkérdezettek 52 százaléka – a két évvel ezelőttinél 8 százalékponttal több válaszadó – tudott mindenhol kártyával fizetni, ahol szeretett volna.
  • A rezsi befizetése jellemzően a készpénzhasználat egyik legnagyobb területét jelenti Magyarországon. A közüzemi számlák kifizetésekor a sárga csekkes értesítést kapók 54 százaléka minden esetben készpénzt használ, ráadásul a bankkártyabirtokosok több mint harmada is minden esetben a készpénzes fizetést választja a közüzemi számlák kiegyenlítésekor.
  • A készpénzes fizetés leggyakoribb okai között a megszokás áll, ezt követi, hogy többen csak készpénzt tartanak maguknál, illetve nem bíznak más fizetési megoldásokban. A kártyás fizetéssel elégedetlenek többsége költségesnek tartja az elektronikus fizetési módokat. Ezen okok mindegyike arra mutat rá, hogy a készpénzmentesség elterjedésének kulturális tényezői is vannak, így ezen a területen is érdemes lehet további lépéseket tennie a döntéshozóknak. Ebből a célból érdemes lehet létrehozni egy állandó jelleggel működő és rendszeresen ülésező Gazdaságfehérítési Munkacsoportot, amely kormányzati, gazdasági és piaci szereplők számára biztosíthat állandó együttműködési fórumot. A testület egyúttal napirenden tarthatná a gazdaságfehérítés legfontosabb kérdéseit, aktualitásait és teendőit. Célunk, hogy a készpénzhasználat gazdasági szerepének ezen hazai trendjeit figyelembe véve, olyan javaslatokat fogalmazzunk meg, amelyek alkalmasak további megvitatásra, gondolkodásra.

A teljes elemzés a linkre kattintva tölthető le.

TOVÁBB
Elemzés

Kettős mérce a Sargentini-jelentésben: Liberálisok a kereszténydemokraták ellen

A Sargentini-jelentés a 2019-es európai parlamenti választási kampány nyitányának tekinthető jogi formába csomagolt politikai pamflet. A zöldpárti képviselő országriportjának célja a nyomásgyakorlás hazánkra, amellyel ráadásul Magyarország ellenségkép-szerepét is tovább lehet erősíteni a liberális körök szemében. A Nézőpont Intézet a jelentésből 10 kettős mércét tartalmazó tévedést gyűjtött össze:

  1. Az alapjogvédelem eszköztára változott ugyan, de nem szűkült. Sargentini nehezményezte az Európában egyébként nem jellemző ún. actio popularis eljárás eltörlését, ugyanakkor nem vette figyelembe az egyének számára konkrét alapjogvédelmet biztosító, Németországban is bevett intézmény, az alkotmányjogi panasz bevezetését.
  2. Az elkülönült közigazgatási bíróságok nem jelentenek veszélyt a jogállamiságra. A részleges magyar igazságügyi reform nem az európai standartoktól való távolodást jelenti. Számos országban elkülönül ugyanis a közigazgatási bíráskodás az ún. rendesbíróságoktól: többek között Ausztriában, Csehországban, Luxemburgban, Belgiumban és Franciaországban.
  3. Magyarország kilépése a Nyílt Kormányzati Együttműködés programból nem csökkenti az átláthatóságot. Ennek kapcsán elegendő arra utalni, hogy a szervezetnek nem tagja többek között Ausztria, Szlovénia és Belgium sem, Sargentini asszony mégsem veti fel a jogállamiság veszélyét ezen országok esetében.
  4. A külföldi egyetemekre vonatkozó szigorúbb szabályozás nem példa nélküli az unióban. Csehországban és Görögországban a magyarnál jóval szigorúbb szabályozás van érvényben a külföldi egyetemek működésére vonatkozóan.
  5. A magyar egyházügyi szabályozás nem diszkriminatív. A tagállamok többsége különbséget tesz valamilyen módon a történelmi egyházak jogállása és az egyéb felekezetek státusza között.
  6. Az egyesülési szabadságjogokkal kapcsolatos észrevételek sem teljesen egyediek. Az utóbbi évek terrorcselekményeinek hatására nemcsak Magyarországon emelnek be többletgaranciákat a civil megmozdulásokkal kapcsolatban, de például Belgiumban és Bulgáriában is ebbe az irányba tettek lépéseket.
  7. Komolytalan általános következtetéseket levonni egy-egy, kisebbséghez tartozó személy bírósági esetéből. Míg Magyarországon 257 830, Németországban 7555 emberre jutott egy – az ottani statisztikai módszer alapján – regisztrált eset, mikor is kisebbségekhez tartozó személy ellen követtek el bűncselekményt.
  8. A jelentés kettős mércét alkalmaz a menekültpolitikát illetően is. Kérdés, hogy a spanyol hatméteres kerítés, a francia-olasz hermetikus határzár, vagy a német menekülthelyzet vajon mivel jobbak a magyarnál.
  9. A magyar kormány hajléktalanok helyzetével kapcsolatos intézkedéseit egyoldalúan torzította a jelentés. Míg Magyarországon 963, Németországban 95 emberre jut egy hajléktalan személy, Belgiumban pedig a hajléktalanok száma 96 százalékponttal nőtt 2008 és 2016 között.
  10. A 2018-as magyar parlamenti választások során nem volt korlátozott az információhoz való hozzáférés. 2017-ben az ellenzéki pártok támogatottsági szintjükhöz képest felül voltak reprezentálva médiamegjelenési mutatójuk tekintetében. Mindemellett nem indult jogállamisági eljárás azt követően, hogy 2017-ben a LIBE kritikus megjegyzéseket tett a spanyolországi és olaszországi média függetlenségével kapcsolatban.

 

A teljes elemzés a linkre kattintva tölthető le.

TOVÁBB