Elemzés

Fodor Csaba: Minden Fidesz-jelölt számára üzenetértékű a vereség

Ugyan jól mozgósított a Fidesz, hiszen Hegedűs Zoltánra többen szavaztak, mint 2014 őszén Almási Istvánra, de a kiemelt ellenzéki médiafigyelem országos szintre játszotta a voksolást. A jobboldali tradíció tény, bár 2014-ben átlagos volt a parlamenti választáson a helyi eredmény. Abból tehát, hogy egy Gyurcsány Ferenctől Vona Gáboron át a szocialistákig támogatott jelölt nyert, nem következik, hogy mindenhol meg lehet verni a Fideszt. Az ellenzéknek önbecsapás lenne, ha modellértékűnek tekintenék az eredményt. Hat hét múlva szinte minden választókerületben pártok méretik meg magukat, így több érdemi kihívója lesz a kormánypártoknak. Fontos kiemelni, hogy ezúttal nem a bevándorláshoz hasonló, országos témákról esett szó, hanem helyi ügyekről. A vereség viszont minden Fidesz-jelölt számára üzenetértékű, nem lehet hátra dőlni április 8-a előtt.

TOVÁBB
Elemzés

Hat pontban a PiS-kormányzásról, magyar szemmel

A 2015-ös év Lengyelországban a 2010-es magyar választásokhoz hasonló horderejű változásokat hozott, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) a kommunista rezsim bukása óta először alakíthatott önállóan kormányt. A Szydło-kormány politikájának köszönhetően a lengyel-magyar kapcsolatok tovább erősödtek. A lengyel kormánypárt ráadásul több olyan intézkedést is bevezetett, mely a magyar kormány 2010 óta szerzett tapasztalataira épült. A Nézőpont Intézet hat pontban foglalta össze az elmúlt két év tapasztalatait. (tovább…)

TOVÁBB
Elemzés

Félidőhöz közelít a PiS kormányzati ciklusa – lengyel szemmel

Bár a 2015-ös választások hatalmas változást hoztak magukkal, a lengyelországi helyzet mára meglehetősen bonyolulttá vált. Egyfelől az ország töretlenül fejlődik, másfelől viszont súlyos feszültségek is jelentkeznek.

A bonyodalmakat a jelenleg hivatalban lévő kormány által kezdeményezett változások eredményezték. E meglehetősén forradalmi változások a társadalmi és gazdasági élet megannyi területét érintették. A helyzet teljes megértéhez fontos figyelembe venni a közbeszéd szerkezetét. A PiS által vezetett egységes jobboldali koalíció alapvető célja a lengyelországi politikai és társadalmi rendszer mélyreható megváltoztatása, ide értve a társadalmi elit legalább részleges cseréjét is. E megközelítés azt eredményezi, hogy a középosztály aggódik helyzete miatt és ellenzi a tervezett változtatásokat. A kormány szembeállítja az eliteket (ideértve a középosztály egyes csoportjait is) az alacsonyabb társadalmi osztályokkal, utóbbiak helyzetét javítva szociális juttatásokon és méltóságuk megerősítésén keresztül.

Ennek következtében a kormánypárt-ellenzék tengelyen tapasztalható erősödő politikai konfliktus mellett részben gazdasági megalapozottságú szociális feszültség is jelentkezik az elitek és a tömegek, pontosabban az alsóbb társadalmi osztály és a középosztály között.

E politika eredményeként a hatalmon lévő koalíció jelentős méretű, bár bizonytalan stabilitású választói bázist építve megnyeri az alacsonyabb társadalmi osztályok támogatását, e szavazók átcsábítására pedig az ellenzéknek nincs esélye.

A teljes elemzés innen tölthető le.

TOVÁBB
Elemzés

Az őszi ülésszak kezdete, alig fél évvel a választások előtt – Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetőjének gyorselemzése

Az őszi ülésszak kezdete, alig fél évvel a választások előtt, természetesen egyben kampány-nyitánnyá is vált. A három, frakcióval rendelkező ellenzéki párt számára ez nagy lehetőség lett volna a következő hónapok stratégiájának meghirdetésére, amelyet mindegyikük elmulasztott. A Jobbik elnöke elfelejtett beszélni a pártja által két hónapja folytatott béruniós aláírásgyűjtéséről, amely közvetetten annak kudarcát ismeri el. Az MSZP önmagában is szervezeti nehézséggel küzd, hiszen frakcióvezetője nem azonos a miniszterelnök-jelöltjével. A rövid felszólalásban előbbi nem tudta feledtetni utóbbi hibáit, s nem fogalmazott meg semmi olyan gondolatot, amely alkalmas lenne a népszerűséghiánnyal küzdő szocialista párt fellendítésére. Végül a nyáron a kiábrándult MSZP-szavazók felé forduló LMP frakcióvezetője mondott erős beszédet, amely miniszterelnök-jelölti bejelentkezésként érthető volt. A kötelező betelepítési kvóta tagadásával azonban Szél Bernadett öngólt rúgott, amelyet a miniszterelnök viszontválaszában ki is használt. A kampánykezdet ellenére hiányzó dinamika önmagában a miniszterelnököt tette a nyitó ülés győztesévé: ő részletesen elmondhatta a kormányzása eredményeit, hangsúlyozhatta a kormány által a kezdetek óta kiemelt figyelemmel kísért bevándorlás elleni küzdelem fontosságát, s az ellenzéki felszólalásokra adott tömör válaszaival elkerülte, hogy – kommunikációs értelemben – bárkit felemeljen a maga szintjére. Az ellenfeleiből ezen az ülésen nem lettek kihívói.

Mráz Ágoston Sámuel,
Nézőpont Csoport vezetője

TOVÁBB