Elemzés

Félidőhöz közelít a PiS kormányzati ciklusa – lengyel szemmel

Bár a 2015-ös választások hatalmas változást hoztak magukkal, a lengyelországi helyzet mára meglehetősen bonyolulttá vált. Egyfelől az ország töretlenül fejlődik, másfelől viszont súlyos feszültségek is jelentkeznek.

A bonyodalmakat a jelenleg hivatalban lévő kormány által kezdeményezett változások eredményezték. E meglehetősén forradalmi változások a társadalmi és gazdasági élet megannyi területét érintették. A helyzet teljes megértéhez fontos figyelembe venni a közbeszéd szerkezetét. A PiS által vezetett egységes jobboldali koalíció alapvető célja a lengyelországi politikai és társadalmi rendszer mélyreható megváltoztatása, ide értve a társadalmi elit legalább részleges cseréjét is. E megközelítés azt eredményezi, hogy a középosztály aggódik helyzete miatt és ellenzi a tervezett változtatásokat. A kormány szembeállítja az eliteket (ideértve a középosztály egyes csoportjait is) az alacsonyabb társadalmi osztályokkal, utóbbiak helyzetét javítva szociális juttatásokon és méltóságuk megerősítésén keresztül.

Ennek következtében a kormánypárt-ellenzék tengelyen tapasztalható erősödő politikai konfliktus mellett részben gazdasági megalapozottságú szociális feszültség is jelentkezik az elitek és a tömegek, pontosabban az alsóbb társadalmi osztály és a középosztály között.

E politika eredményeként a hatalmon lévő koalíció jelentős méretű, bár bizonytalan stabilitású választói bázist építve megnyeri az alacsonyabb társadalmi osztályok támogatását, e szavazók átcsábítására pedig az ellenzéknek nincs esélye.

A teljes elemzés innen tölthető le.

TOVÁBB
Elemzés

Az őszi ülésszak kezdete, alig fél évvel a választások előtt – Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetőjének gyorselemzése

Az őszi ülésszak kezdete, alig fél évvel a választások előtt, természetesen egyben kampány-nyitánnyá is vált. A három, frakcióval rendelkező ellenzéki párt számára ez nagy lehetőség lett volna a következő hónapok stratégiájának meghirdetésére, amelyet mindegyikük elmulasztott. A Jobbik elnöke elfelejtett beszélni a pártja által két hónapja folytatott béruniós aláírásgyűjtéséről, amely közvetetten annak kudarcát ismeri el. Az MSZP önmagában is szervezeti nehézséggel küzd, hiszen frakcióvezetője nem azonos a miniszterelnök-jelöltjével. A rövid felszólalásban előbbi nem tudta feledtetni utóbbi hibáit, s nem fogalmazott meg semmi olyan gondolatot, amely alkalmas lenne a népszerűséghiánnyal küzdő szocialista párt fellendítésére. Végül a nyáron a kiábrándult MSZP-szavazók felé forduló LMP frakcióvezetője mondott erős beszédet, amely miniszterelnök-jelölti bejelentkezésként érthető volt. A kötelező betelepítési kvóta tagadásával azonban Szél Bernadett öngólt rúgott, amelyet a miniszterelnök viszontválaszában ki is használt. A kampánykezdet ellenére hiányzó dinamika önmagában a miniszterelnököt tette a nyitó ülés győztesévé: ő részletesen elmondhatta a kormányzása eredményeit, hangsúlyozhatta a kormány által a kezdetek óta kiemelt figyelemmel kísért bevándorlás elleni küzdelem fontosságát, s az ellenzéki felszólalásokra adott tömör válaszaival elkerülte, hogy – kommunikációs értelemben – bárkit felemeljen a maga szintjére. Az ellenfeleiből ezen az ülésen nem lettek kihívói.

Mráz Ágoston Sámuel,
Nézőpont Csoport vezetője

TOVÁBB
Elemzés

Botka László fél éve: baklövések sorozata

Az MSZP utolsó reményeként is emlegetett Botka László – a választók számára a legfontosabbnak számító – első fél éve egyértelmű kudarc. Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének kampánya egyértelműen vakvágányra futott: népszerűtlen ígéretek sorát jelentette be színre lépése óta, ráadásul a baloldali összefogással kapcsolatos egyetlen törekvését sem sikerült valóra váltania. A szocialista párt ráadásul mostanra lényegesen rosszabb helyzetben van, mint időarányosan ugyanekkor a 2014-es választás előtt. Négy éve nagyjából egymillió szimpatizánssal rendelkezett a párt, ami mára körülbelül 600 ezer fős táborra apadt. A Nézőpont Intézet összegyűjtötte Botka 10 baklövését a színre lépése óta eltelt fél évből.

(tovább…)

TOVÁBB
Elemzés

Európa éve: fókuszban a holland és a francia választás eredménye

Budapest, 2017. május 29. – A holland és a francia választás eredménye kapcsán tartott ma nemzetközi rendezvényt a Nézőpont Intézet.

A rendezvényen Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője mutatta be azt a tanulmánykötetet, mely a két választás eredményének értelmezése mellett az elitellenes erők erősödésének hátterével, valamint a bevándorlás választási kampányokat tematizáló szerepével foglalkozik. Az elemző rámutatott: egy erős Európa csak erős nemzetállamokra építhető, ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a tagállamokban stabil kormányok működjenek. Szerinte erre azért van szükség, mert az Európai Unió története legsúlyosabb válságát éli át. Fodor Csaba úgy véli, a Brexit, a bevándorlási krízis, a terrorizmus, a déli államok gazdasági és társadalmi problémái, valamint a demográfiai helyzetkép egy-egy önmagában is súlyos válságterületet jelent. (tovább…)

TOVÁBB
Elemzés

A száz legnagyobb szervezet kapja az adóegyszázalékok harmadát

Hatalmas összeg, évente összesen 7-7,8 milliárd forint kerül szétosztásra az adóegyszázalék címén (az összeg nem tartalmazza az egyházi felajánlásokat), melyen átlagosan 25 ezer szervezet szokott osztozkodni. A 2014-es és 2015-ös adóévet vizsgálva elmondható, hogy rendkívül szétaprózódott az adóegyszázalékot megcélzó szervezetek száma. Ezt az is alátámasztja, hogy a 25 ezerből 8 ezer olyan szervezet van, amelyik 50 ezer forintnál kevesebb adóegyszázalékot gyűjtött be. A teljes összeg több mint 30 százaléka mindössze száz szervezetre koncentrálódik és e szervezetek listája szinte állandónak mondható.

Nezopont_Intezet_Kozvelemeny_elemzes_2017-05_17_HU

(tovább…)

TOVÁBB