Pősze Lajos frakcióból történő kizárásával, illetve a Gárda-mozgalom kezdődő szétesésével a Jobbik immáron „hivatalosan” is az „elkisgazdásodás” útjára lépett. A Nézőpont Intézet korábban három elemzésben is felhívta a figyelmet arra, hogy a párt gyors szervezeti fejlődéséből fakadóan komoly törésvonalak alakultak ki a „szélsőségesek” és a „mérsékelt radikálisok” között. Ezek a törésvonalak mostanra kézzelfogható törésekké terebélyesedtek. A protesztpárti jellegét egyre inkább elvesztő alakulat egyrészről semmiféle zsarolási potenciállal nem rendelkezik a kormánypárti kétharmad dominálta Parlamentben, másrészről a Jobbik az önkormányzati választásokon sem tudott átütő sikert elérni. Fentiek következtében, valamint sikerélmény hiányában a „továbbszakadás” folyamatos lehet: vagy újabb képviselők gyors kiválásával, vagy a lassú erózió révén a Jobbik az FKgP sorsára juthat.
(tovább…)
TOVÁBB
Vezetői összefoglaló
A rendszerváltás óta több esetben bontakozott már ki komoly politikai ellentét az aktuális baloldali kormányzat és az Alkotmánybíróság között. És bár a Bokros-csomag, a gyűlöletbeszéd vagy a közigazgatási hivatalok kapcsán volt is kísérlet a testület döntéseinek felülbírálására, azt végül a kétharmados parlamenti támogatottság hiánya rendre meggátolta.
(tovább…)
TOVÁBB
A Jobbik tiszavasvári önkormányzati győzelme túlmutat magán a településen: az a párt kormányzóképességének próbája lesz az elkövetkező négy évben. A polgármesteri cím elnyerése és a képviselőtestületi többség megszerzése ugyanis nem csak a lehetőséget, hanem a radikálisok számonkérhetőségét is magában rejti a karakteres baloldali politikai hagyományokkal rendelkező városban.
A település különböző, és az elmúlt évek során csak fokozódó szociális és etnikai problémáit most a tiszavasvári Jobbiknak úgy kellene megoldania, hogy a helyi kampány során mutatott visszafogott stílus és politika egyszerre igazodjon a párt országos imázsához és az MSZP-s városvezetésen szocializálódott szavazóbázis elvárásaihoz. Ha pedig a „mintaváros-projektet” nem sikerül eredményesen kivitelezni, az 2014-re a Jobbik országos esélyeit érdemben ronthatja.
(tovább…)
TOVÁBB
Az országos proteszthangulat megszűnése, a Jobbik tanácstalansága a parlamenti ellenzéki szerepben, az élesedő belső konfliktusok és a győztest erősítő módosított önkormányzati választási törvény miatt a radikálisok és szélsőségesek közötti harctól hangos párt számára az önkormányzati választás várhatóan kudarc lesz. Nem valószínű, hogy a Jobbik meg tudja szerezni a leadott szavazatok aránya alapján a „második erő” címet, s az sem, hogy mérleg nyelve szerepbe kerül nagyvárosi önkormányzatokban.
A párt jelenleg is csak a felszínes szemlélődő számára egységes. Ahogy arra a Nézőpont Intézet idén március végi elemzésében már felhívta a figyelmet, több törésvonal is húzódik a Jobbikon belül. Ezek közül most legfontosabbnak a Gárda megítélése, a parlamenti ellenzéki politizálás mikéntje és ezzel párhuzamosan a Fideszhez és a kormányhoz való viszony megítélése tűnik.
(tovább…)
TOVÁBB
A legaktívabbak és a legeredményesebb
A legaktívabb európai parlamenti képviselő, a statisztikai adatok alapján, az elmúlt egy évben Győri Enikő (91 pont) volt, őt követi szorosan Tabajdi Csaba (81 pont), majd Göncz Kinga (77 pont). A magyar szempontból legeredményesebb munkát – a Nézőpont Intézet elemezése szerint – Áder János végezte, így ő nyerte el „Az év európai parlamenti képviselője” címet.
(tovább…)
TOVÁBB
