A Jobbik tiszavasvári önkormányzati győzelme túlmutat magán a településen: az a párt kormányzóképességének próbája lesz az elkövetkező négy évben. A polgármesteri cím elnyerése és a képviselőtestületi többség megszerzése ugyanis nem csak a lehetőséget, hanem a radikálisok számonkérhetőségét is magában rejti a karakteres baloldali politikai hagyományokkal rendelkező városban.

A település különböző, és az elmúlt évek során csak fokozódó szociális és etnikai problémáit most a tiszavasvári Jobbiknak úgy kellene megoldania, hogy a helyi kampány során mutatott visszafogott stílus és politika egyszerre igazodjon a párt országos imázsához és az MSZP-s városvezetésen szocializálódott szavazóbázis elvárásaihoz. Ha pedig a „mintaváros-projektet” nem sikerül eredményesen kivitelezni, az 2014-re a Jobbik országos esélyeit érdemben ronthatja.

(tovább…)

Az országos proteszthangulat megszűnése, a Jobbik tanácstalansága a parlamenti ellenzéki szerepben, az élesedő belső konfliktusok és a győztest erősítő módosított önkormányzati választási törvény miatt a radikálisok és szélsőségesek közötti harctól hangos párt számára az önkormányzati választás várhatóan kudarc lesz. Nem valószínű, hogy a Jobbik meg tudja szerezni a leadott szavazatok aránya alapján a „második erő” címet, s az sem, hogy mérleg nyelve szerepbe kerül nagyvárosi önkormányzatokban.

A párt jelenleg is csak a felszínes szemlélődő számára egységes. Ahogy arra a Nézőpont Intézet idén március végi elemzésében már felhívta a figyelmet, több törésvonal is húzódik a Jobbikon belül. Ezek közül most legfontosabbnak a Gárda megítélése, a parlamenti ellenzéki politizálás mikéntje és ezzel párhuzamosan a Fideszhez és a kormányhoz való viszony megítélése tűnik.

(tovább…)

A legaktívabbak és a legeredményesebb

A legaktívabb európai parlamenti képviselő, a statisztikai adatok alapján, az elmúlt egy évben Győri Enikő (91 pont) volt, őt követi szorosan Tabajdi Csaba (81 pont), majd Göncz Kinga (77 pont). A magyar szempontból legeredményesebb munkát – a Nézőpont Intézet elemezése szerint – Áder János végezte, így ő nyerte el „Az év európai parlamenti képviselője” címet.

(tovább…)

Államfői életutak az Európai Unióban

A 27 EU-tagállam 20 köztársasága közül 16-ban kötődik a köztársasági elnök személye közvetlenül vagy közvetve valamely politikai párthoz. Sem nyugat-, sem közép-európai modell, vagy elvárás nincs az államfő „pártsemlegességére” vonatkozóan. A megválasztott államfők feladatukat – életútjuktól függetlenül – a jogállami normáknak megfelelően látják el.

(tovább…)

2010. június 21-én Sólyom László visszaküldte az Országgyűlésnek az alkotmánybíró-jelölés tervezett új eljárásáról szóló alkotmánymódosítást (T/189). Ezek alapján a mostani frakciónként 1-1 fős jelölő bizottság nyolcfősre változna, amely tükrözné a mindenkori parlamenti erőviszonyokat. A köztársasági elnök egyben saját javaslatot is tett a „helyes eljárásra”, ahogy azt korábbi politikai vétói során is tette.

(tovább…)