Közvélemény-kutatás

A Fidesz az egyetlen Néppárt

Nem változott érdemben a pártok támogatottsága az egy hónappal ezelőtti helyzethez képest – derül ki a Nézőpont Intézet, Magyar Idők számára készített legfrissebb felméréséből. A Fidesz-KDNP továbbra is biztosan vezet, minden egyes társadalmi csoportban a kormánypártok a legnépszerűbbek. Nincs olyan demográfiai csoport, aminek egyharmada ne lenne fideszes, míg az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik népszerűsége haladja meg néhol a 10 százalékot. Ez alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Fidesz az egyetlen néppárt Magyarországon. A jelenlegi népszerűségi adatok alapján nem jutna parlamentbe az MSZP-Párbeszéd pártszövetség és a Momentum sem, az LMP pedig csak épphogy elérné a bejutási küszöbhöz szükséges 5 százalékot.

np_partpreferencia_2018augusztus (002)

A teljes választókorú magyar népesség 41 százaléka a kormánypártok szimpatizánsa a Nézőpont Intézet július végén és augusztusban, 2000 fő személyes megkérdezésével készült országos reprezentatív kutatása alapján. A Fidesz-KDNP az áprilisi országgyűlési választások óta stabilan maga mögött tudhatja a lakosság bő négytizedét, az ellenzék pártjai pedig nem képesek jelentősen változtatni saját pozíciójukon. A második helyet továbbra is a Jobbik foglalja el 10 százalékkal. A teljes népességben 6 százalékos támogatottsággal bíró MSZP-P és a 4 százalékos DK szintén megtartották az előző havi táborukat, és a belső harcoktól, távozásoktól és kizárásoktól továbbra is hangos LMP is stabilan 3 százalékos szimpatizánsi körrel rendelkezik. A parlamenten kívüli Momentum 2, a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk 1-1 százalékos bázissal bír.

Minden demográfiai csoportban (nem, kor, iskolai végzettség, településtípus) magasan a Fidesz-KDNP rendelkezik a legtöbb szimpatizánssal a teljes népesség adatait figyelembe véve. Nincs olyan demográfiai csoport, aminek egyharmada ne lenne fideszes, míg az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik népszerűsége haladja meg néhol a 10 százalékot, de a 60 év felettiek között például ők is csak 5 százalékon állnak. Ez alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Fidesz az egyetlen néppárt Magyarországon.

Ha a teljes ellenzék támogatottságát összeadjuk, akkor is, Budapest kivételével, minden társadalmi csoportban magasabb annál az értéknél a Fidesz-KDNP népszerűsége. A férfiak között 10, a nők körében pedig 17 százalékpont a kormánypártok előnye az ellenzék egészével szemben. A különböző korosztályokat tekintve a legfiatalabb, 18-29 éveseket tartalmazó korcsoportban a legkisebb (7 százalékpont) a különbség a Fidesz-KDNP és az ellenzék között, a 60 éven felülieknél már jelentős, 16 százalékpontos a kormánypárti fölény. Az alapfokú végzettségűeknél majdnem 20 százalékponttal több szimpatizánssal rendelkezik a kormánypárt, a diplomások körében viszont 4 százalékpontra olvad az előny. Az összevont ellenzék Budapesten 12 százalékpontos előnyben van, az ország többi részén azonban tekintélyes, 18-20 százalékpontos a lemaradásuk. Árnyalja a képet az ellenzék számára, hogy a Fidesz-KDNP legalább háromszor népszerűbb az összes többi pártnál, rendkívül fragmentált az ellenzéki oldal. Szintén rossz hír az ellenzéknek, hogy a fővárosban az összevont baloldali tábor mérete már 6 százalékponttal elmarad a kormánypártok támogatottságától.

A legvalószínűbb választási eredményre irányuló becslés tanúsága szerint a Fidesz-KDNP listája egy most vasárnapi voksoláson 54 százaléknyi szavazatot kapna, az előző havinál egy százalékponttal kevesebbet. A Jobbik támogatottsága a választás után tapasztalható visszaesés után most nem változott, 17 százalékos eredménnyel futna be a második helyre, az MSZP és a P közös listája 9 százalékos eredménnyel nem szerezne parlamenti mandátumot. A DK az előző havi egy százalékpontos erősödés után ismét javított, immár 7 százalékot kapna, és az LMP is bejutna a Parlamentbe 5 százalékos eredménnyel. Kiszorulna viszont a továbbra is 4 százalékos Momentum, a 2 százalékos Kutyapárt és az 1 százalékon álló Mi Hazánk.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. július 19. és augusztus 14. között készült 2000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 2000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 2,2 százalék

kutatás a linkre kattintva tölthető le.

Kép forrása: 123rf.com

 

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Egyre több magyar választja a kártyás fizetést

Lassú ütemben, de növekszik a bank- és hitelkártyatulajdonosok között a kártyájukkal gyakran fizetők köre – derül ki a Nézőpont Intézet július végén és augusztus elején készített személyes közvélemény-kutatásából. Leggyakrabban szupermarketekben vásárolnak bankkártyával a magyarok, de egyre gyakoribb a gyógyszertárak, vendéglátóipari egységek és egyéb területek esetén is az elektronikus fizetési mód használata.

A magyar felnőtt népesség kétharmadát kitevő kártyabirtokosok bő egynegyede minden lehetséges esetben igyekszik a készpénzmentes fizetés legfőbb eszközének számító bank- vagy hitelkártyáját használni. Ez 10 százalékpontos növekedés a legutóbbi, 2016-os adatfelvétel óta, tehát míg 2 éve 800.000 ember használt minden fizetéskor bankkártyát, manapság már 1.400.000 fő.

További 35 százalék (tehát majdnem 2 millió ember) állítja, hogy szokott kártyával fizetni egyes esetekben, de közel sem mindig. Összességében tehát a kártyával rendelkezők hattizede nevezhető a készpénzmentes fizetési megoldások iránt nyitottnak, ez 5 százalékpontos gyarapodást jelent a 2016-os helyzethez képest. A növekedés hátterében állhat a pénzügyi kultúra, kormányzati intézkedésekkel ösztönzött lassú átalakulása, illetve az a tény, hogy 2017 a kényelmes és gyors érintéses kártyás fizetés használatában az áttörés éve volt: már a kártyák több, mint 70 százaléka, a POS terminálok 80 százaléka támogatja ezt a funkciót. A kártyabirtokosok 25 százaléka csak ritkán, 14 százaléka pedig lehetőleg egyáltalán nem használja kártyáját, mind a két csoport aránya csökkent 2016-hoz képest.

ni_bankkartya_hasznalata_1 (002)
A bankkártyával rendelkezők bő háromnegyede szokott készpénzmentesen vásárolni szupermarketekben és plázákban, ez az arány statisztikailag megegyezik a 2016-os adatfelvétel eredményével. A kisboltokban (ABC-kben, ruhaboltokban) szintén hibahatáron belül változott a kártyahasználati ráta az elmúlt két évben, jelenleg 41 százalék. Jelentősen növekedett viszont a gyógyszertárakban, egészségügyi intézményekben bankkártyát használók aránya (a 2016-os 28 százalékról 44 százalékra). A vendéglátóipari egységekben (30 százalék), valamint internetes vásárlások esetén (33 százalék) is szignifikánsan többen hagyják el a készpénzt, mint 2016-ban (21, illetve 20 százalék). Kisebb mértékben, de szintén növekedett a bankkártyás fizetők tábora sport- és kulturális események alkalmával, különböző szolgáltatások igénybevétele esetén, illetve tömegközlekedés használatakor. A nagyobb kártyahasználatra hatással van a kártyaelfogadóhelyek számának dinamikus, évi 25 százalékos növekedése is, amelyet az állami bankkártya-elfogadóhely telepítési program is támogat.

ni_bankkartya_hasznalata_3 (002)

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. július 19. és augusztus 2. között készült 1000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,2 százalék.

A kutatás a Nézőpont Intézet 2018. június 28-án összehívott Gazdaságfehérítési Kerekasztala keretében készült. A Kerekasztal közös álláspontja, hogy az elektronikus fizetési lehetőségek és fizetési szokások terjedése fehéríti a gazdaságot.

kutatás a linkre kattintva tölthető le.

 

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Lejtmenetben a Jobbik

Továbbra is tartja júniusban mért rekordmagas népszerűségét a Fidesz-KDNP – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készített júliusi felméréséből. A Jobbik az áprilisi választásokat követően hónapról hónapra veszít népszerűségéből, a Sneider Tamás elnökölte formációra újabb 1 százalékponttal kevesebben szavaznának. A Toroczkai László vezetésével júniusban megalakult Mi Hazánk Mozgalom a választókorú népesség 1 százalékát tudhatja maga mögött, és egy esetleges „most vasárnapi” választáson is ehhez hasonló eredményt érne el.

np_partpreferencia_20180724

A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a teljes felnőttkorú magyar népesség 42 százaléka szimpatizál a Fidesz-KDNP-vel. A kormánypártok tehát megtartották a májusban és júniusban mért, 3 millió főt is jelentősen meghaladó támogatottságukat. Az 1 százalékpontot veszítő Jobbik 10, az MSZP-P 6, a DK 4, az LMP 3, a Momentum 2, a Kétfarkú Kutya Párt és az újonc Mi Hazánk pedig 1-1 százalékon áll.

A legvalószínűbb listás választási eredményekre (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciájára) vonatkozó becslés szerint a Fidesz-KDNP 55 százalékot szerezne egy esetleges voksoláson, amely szintén megegyezik az előző hónapi értékkel. A Jobbik a júniusi 18 százalék után júliusban csupán a szavazatok 17 százalékát kapná meg, a belőle kivált Mi Hazánk pedig 1 százalékot érne el. Az áprilisi választásokon még 20 százalékos, pénzügyi és szervezeti problémákkal küzdő párt tehát folyamatos lejtmenet után immáron 3 százalékponttal áll gyengébben, mint a voksolás idején. Továbbra is 9 százalék az MSZP és a Párbeszéd közös listájának támogatottsága, az elnökváltás tehát nem segítette hozzá a pártszövetséget a számukra elérendő 10 százalékos küszöb átlépéséhez. A DK egy százalékpontot erősödve 6, az LMP pedig ugyanennyit gyengülve 5 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Továbbra sem tudja elérni a parlamenti küszöböt a már negyedik hónapja 4 százalékon álló Momentum, és a 2 százalékos Kétfarkú Kutya Pártnak sem lenne esélye az Országgyűlésbe jutásra, ha most tartanának választást.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. július 01-17. között készült 2000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 2000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 2,2 százalék.

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Viszonzatlan a magyarok németbarátsága

Egyoldalú a szimpátia a németek és a magyarok között, mivel a magyarok sokkal jobb véleménnyel vannak Németországról, mint a németek hazánkról – derült ki a Nézőpont Intézet, Magyar Idők számára készített közvélemény-kutatásából. Míg a magyarok háromötöde (59 százalék) nyilatkozott pozitívan Németországról, addig a németeknél közel ugyanekkora (55 százalék) arányban voltak negatív véleménnyel Magyarországról.

np_mo_es_no_megitelese

A német sajtó 2010 óta tartó éles és sok esetben egyoldalú Magyarország-kritikája megtette hatását a német közvéleményre. A Médianéző által készített kimutatás szerint, 2017-ben a Magyarországról szóló összes vizsgált németországi médiamegjelenés 70 százaléka volt negatív hangvételű. Ezzel szemben mindössze 1 százaléknyi pozitív és 29 százaléknyi semleges cikk jelent meg.

Ezért nem meglepő, hogy Magyarország megítélése rossznak mondható a német felnőtt lakosság körében, a Nézőpont Intézet Németországban végzett felmérése alapján. A németek alig több, mint harmada (38 százalék) nyilatkozott pozitívan, míg 55 százalékuk negatívan hazánkról. Legkevésbé a legfiatalabb, 30 év alatti korosztály (32 százalék jó, 58 százalék rossz) és a fővárosiak (33 százalék jó, 56 százalék rossz) voltak jó véleménnyel Magyarországról. Nincs viszont olyan demográfiai kategória, ahol többségben lenne a hazánkról alkotott pozitív kép a németek körében.

A magyarok ezzel szemben továbbra is pozitívan gondolnak Németországra. A megkérdezettek 59 százalékának van jó véleménye a régió legnépesebb és gazdasági szempontból legfontosabb országáról, szemben a negatívan nyilatkozó 28 százalékkal. A németbarát többség minden társadalmi csoportban kimutatható. A fiatal magyaroknak különösen jó a véleménye (76 százalék jó, 20 százalék rossz), de a leginkább elutasító 60 év felettieknek is a fele pozitívan nyilatkozott Németországról (49 százalék jó, 35 százalék rossz).

Módszertan

A Nézőpont Intézet felmérése 2018. április 11. és 2018. május 11. között készült Magyarországon és Németországban, országonként 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta országonként reprezentatív az adott ország 18 évesnél idősebb lakosságára nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék. A kutatás során feltett kérdés így hangzott: „Kérem, mondja meg, hogy Önnek inkább jó, vagy inkább rossz véleménye van az alábbi országokról!”

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

A 2014-es választások óta nem volt ilyen magas a Fidesz-KDNP támogatottsága

A teljes előző ciklusban nem volt olyan népszerű a Fidesz-KDNP, mint 2018 júniusában – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készített felméréséből. A kormánypártok már májusban is jóval az áprilisban elért 47 százalékos belföldi listás eredményt meghaladó népszerűséggel rendelkeztek, a mostani 55 százalék pedig 2014 óta minden korábbinál magasabb mért érték. A teljes népességen belül ugyan nem változtak az erőviszonyok, viszont az ellenzéki, kiemelten a Jobbik-szimpatizánsok aktivitása csökkent, így tudták növelni előnyüket a kormánypártok a legvalószínűbb listás eredmény tekintetében.

np_partpreferencia_201807

A felmérés alapján a teljes felnőtt népesség körében 42 százalék szimpatizál a kormánypártokkal. Ez az arány a Jobbik esetében 11, az MSZP-nél pedig 6 százalék. A DK és az LMP tábora 3-3 százalékos. A Momentum Mozgalom 2 százalékon, a Kétfarkú Kutya Párt pedig 1 százalékon áll.

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP-re 55 százalék szavazna. Egyrészt, tehát jóval többen, mint amennyire az ellenzéki pártokra összesen, másrészt többen, mint a 2014-es választások óta bármikor. A Jobbikot 18 százalék választaná, tehát a választások óta csökkent a párt támogatottsága. Az adatfelvétel még a Mi Hazánk mozgalom párttá alakulása előtt történt, ezért az új párt esetleges népszerűségnövekedése még közvetlenül nem jelent meg a pártpreferenciákban, azonban a Jobbik szimpatizánsainak inaktivizálódásában már szerepet játszhatott. Az MSZP-Párbeszéd listára jelenleg a biztos szavazóknak 9 százaléka voksolna, tehát Tóth Bertalan pártelnökké választása után sem állnak a parlamentbe való bejutásukhoz szükséges 10 százalékos szint fölött. Az LMP-re 6, a DK-ra pedig 5 százalék szavazna, népszerűségük nem sokat változott a választások óta. A Momentum szavazataránya 4 százalék, míg a Kétfarkú Kutya Párté 2 százalék lenne a biztos szavazók körében.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. június 03-22. között készült 2000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 2000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 2,2 százalék.

TOVÁBB