2010.12.15. |
Aktuális | Nézőpont Intézet |
elemzés
Pősze Lajos frakcióból történő kizárásával, illetve a Gárda-mozgalom kezdődő szétesésével a Jobbik immáron „hivatalosan” is az „elkisgazdásodás” útjára lépett. A Nézőpont Intézet korábban három elemzésben is felhívta a figyelmet arra, hogy a párt gyors szervezeti fejlődéséből fakadóan komoly törésvonalak alakultak ki a „szélsőségesek” és a „mérsékelt radikálisok” között. Ezek a törésvonalak mostanra kézzelfogható törésekké terebélyesedtek. A protesztpárti jellegét egyre inkább elvesztő alakulat egyrészről semmiféle zsarolási potenciállal nem rendelkezik a kormánypárti kétharmad dominálta Parlamentben, másrészről a Jobbik az önkormányzati választásokon sem tudott átütő sikert elérni. Fentiek következtében, valamint sikerélmény hiányában a „továbbszakadás” folyamatos lehet: vagy újabb képviselők gyors kiválásával, vagy a lassú erózió révén a Jobbik az FKgP sorsára juthat.
2010.11.26. |
Aktuális | Nézőpont Intézet |
elemzés
Vezetői összefoglaló
A rendszerváltás óta több esetben bontakozott már ki komoly politikai ellentét az aktuális baloldali kormányzat és az Alkotmánybíróság között. És bár a Bokros-csomag, a gyűlöletbeszéd vagy a közigazgatási hivatalok kapcsán volt is kísérlet a testület döntéseinek felülbírálására, azt végül a kétharmados parlamenti támogatottság hiánya rendre meggátolta.
2010.10.14. |
Aktuális | Nézőpont Intézet |
elemzés
A Jobbik tiszavasvári önkormányzati győzelme túlmutat magán a településen: az a párt kormányzóképességének próbája lesz az elkövetkező négy évben. A polgármesteri cím elnyerése és a képviselőtestületi többség megszerzése ugyanis nem csak a lehetőséget, hanem a radikálisok számonkérhetőségét is magában rejti a karakteres baloldali politikai hagyományokkal rendelkező városban.
2010.08.31. |
Aktuális | Nézőpont Intézet |
elemzés
Az országos proteszthangulat megszűnése, a Jobbik tanácstalansága a parlamenti ellenzéki szerepben, az élesedő belső konfliktusok és a győztest erősítő módosított önkormányzati választási törvény miatt a radikálisok és szélsőségesek közötti harctól hangos párt számára az önkormányzati választás várhatóan kudarc lesz. Nem valószínű, hogy a Jobbik meg tudja szerezni a leadott szavazatok aránya alapján a „második erő” címet, s az sem, hogy mérleg nyelve szerepbe kerül nagyvárosi önkormányzatokban.
2010.07.5. |
Aktuális | Nézőpont Intézet |
elemzés
A legaktívabbak és a legeredményesebb
A legaktívabb európai parlamenti képviselő, a statisztikai adatok alapján, az elmúlt egy évben Győri Enikő (91 pont) volt, őt követi szorosan Tabajdi Csaba (81 pont), majd Göncz Kinga (77 pont). A magyar szempontból legeredményesebb munkát – a Nézőpont Intézet elemezése szerint – Áder János végezte, így ő nyerte el „Az év európai parlamenti képviselője” címet.
2010.06.29. |
Aktuális | Nézőpont Intézet |
elemzés
Államfői életutak az Európai Unióban
A 27 EU-tagállam 20 köztársasága közül 16-ban kötődik a köztársasági elnök személye közvetlenül vagy közvetve valamely politikai párthoz. Sem nyugat-, sem közép-európai modell, vagy elvárás nincs az államfő „pártsemlegességére” vonatkozóan. A megválasztott államfők feladatukat – életútjuktól függetlenül – a jogállami normáknak megfelelően látják el.
2010.06.22. |
Aktuális | Nézőpont Intézet |
elemzés
2010. június 21-én Sólyom László visszaküldte az Országgyűlésnek az alkotmánybíró-jelölés tervezett új eljárásáról szóló alkotmánymódosítást (T/189). Ezek alapján a mostani frakciónként 1-1 fős jelölő bizottság nyolcfősre változna, amely tükrözné a mindenkori parlamenti erőviszonyokat. A köztársasági elnök egyben saját javaslatot is tett a „helyes eljárásra”, ahogy azt korábbi politikai vétói során is tette.
