2012.05.15. | Kutatás | Nézőpont Intézet | közvélemény-kutatás

A közvélemény-kutatásokról általában

kvk_20120222

A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő neuralgikus pont talán a pontosság; a vesztésre álló politikusok szavazóik megnyugtatása és aktivizálása érdekében, a nyerésre állók pedig a választások tétnélkülisége ellen kampányolnak. Eközben a befogadó választói közegben is felmerülhetnek kételyek, ha nem a személyes szűk környezetében érzékelt „többségi véleményt” mutatják az adatok. A pontosság kérdése a társadalomkutatókat is foglalkoztatja, azonban egyedül egy „éles” választás tud valódi visszaigazolást adni.

A hazai közvélemény-kutatások során alkalmazott kérdőíves interjú olyan kvantitatív módszer, ami természetszerűleg sem mentes a beavatkozástól, hiszen alakítja a megfigyelés tárgyát, a válaszadó gondolkodását kényszerűen a vizsgált téma felé irányítja. A társadalomkutatás azonban a befolyásolást, a gondolkodás és a viselkedés esetleges torzítását nem csupán etikai, hanem megbízhatósági és érvényességi szempontokból is igyekszik kerülni.

Mit nevezünk reprezentatív mintának, hibahatárnak

A közéleti véleménykutatásokkal kapcsolatban sokszor felmerülő kérdés, hogy egy 500-1000-1500-2000 fős felmérés eredményei alapján lehet-e messzemenő következtetéseket levonni a teljes felnőtt magyar társadalomról, leegyszerűsítve: képes-e a kutató a választási eredményeket előre becsülni. Szabály szerint egy minta akkor reprezentálja az alapsokaságot (tehát például egy kiválasztott 1000 fős csoport a nyolcmilliós felnőtt magyar lakosságot), ha a minta összesített jellemzői, mint például a nem, a kor, az iskolai végzettség, vagy a településtípus jól közelítik a sokaság ugyanezen összesített jellemzőit. A kutatási eredmények értelmezéséhez fontos ismerni a hibahatár fogalmát is: a felmérések hibahatárát általában 95 százalékos valószínűségi szintre adják meg, ami azt jelenti, hogy ugyanazon körülmények között végzett 100 kutatásból 95 esetében az adott hibahatáron belüli eredményt mérhető. Amikor tehát a hazai közvélemény-kutatók eredményeik bemutatásakor azt írják, hogy a hibahatár három százalékpont körüli, akkor leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha a kutatásban résztvevők fele szőkének vallotta magát, akkor ezt a tulajdonságot valójában 47% és 53% között lehet pontosan becsülni.

Mi köze a “valóságnak” a kutatásokhoz és becslésekhez

A közvélemény-kutatási adatokat egyedül a tényleges választási eredmény tudja igazolni, vagy cáfolni. Ebből a szempontból is büszkeség, hogy a Nézőpont Intézet 2010-es parlamenti választás napján kiadott exit poll felmérése, valamint az önkormányzati választás előtti vizsgálata kiválóan, hibahatáron belül becsülte a pártok későbbi szereplését. A kutatásokkal kapcsolatban másik fontos szempont, hogy a két választás közötti időben is megbízható adatokkal szolgáljanak. Megbízhatónak tekintjük azt a vizsgálatot, amelynek eljárásának megismétlése ugyanarra az eredményre vezet, tehát ha az ugyanolyan módszerrel és ugyanolyan körülmények között végzett felmérések adatai megegyeznek. Könnyű belátni, hogy ha például a pártszimpátiát trendben, hosszabb időtávon vizsgáljuk és nagyobb, indokolhatatlan kiugrást nem találunk, akkor a vizsgálat kielégíti ezt a szempontot is.

Kik azok a szimpatizánsok, bizonytalanok, rejtőzködők és szavazók

A közvélemény-kutatási eredmények értelmezéséhez fontos tisztában lenni azok fogalomhasználatával is. Az összes megkérdezett körében mérhető, a felnőtt magyar lakosságot jellemző szimpatizánsok, bizonytalanok és rejtőzködők alapvetően más és más arányban vesznek részt egy esetleges választáson. A Nézőpont Intézet ezért hónapról-hónapra igyekszik a tényleges választási aktivitást becsülni, illetve az aktív szavazók körében mérni a választási előrejelzéseket. A valamilyen politikai párttal bevallottan szimpatizálók nagy része ugyan biztosan részt venne egy most vasárnapi parlamenti választáson, a becslések pontossága miatt azonban kiemelt szerep jut a szavazási szándékában biztos, pártválasztásában azonban bizonytalanok, vagy azt titkolók táborainak. A Nézőpont Intézet nemzetközi módszerek felhasználásával a választási szimulációban több olyan kérdésben is állásfoglalásra kéri a válaszadókat, amelyekben a válaszmegtagadás és eltitkolás kevésbé gyakori, jól jelzik ugyanakkor az akár ki sem mondott pártszimpátiát.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásainak módszertana

A Nézőpont Intézet rendszeres közvélemény-kutatásai ezer fő (kivételes esetekben ötszáz fő) telefonos megkérdezésére alapulnak (CATI módszerrel). Az eredmények alapjául szolgáló minta régiónként nem és kor, országosan pedig iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar lakosságot. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/-3,2 százalék körüli.

Legutóbbi közvélemény-kutatási elemzésünk:

A Nézőpont Intézet 2012. február 13-16. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült kutatása szerint a magyarok 31 százaléka szimpatizál a kormánypártokkal, ami a kormányzati periódus feléhez közeledve is jelentősen több mint az ellenzéki pártokat támogatók aránya (12 százalék nevezte meg a Jobbikot, 9 százalék az MSZP-t, 5 százaléka az LMP-t, 2 százaléka pedig a Demokratikus Koalíciót). A magyarok 55 százaléka szavazna biztosan egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson (2010-ben 64 százalékuk vett részt). Az aktív szavazók 54 százaléka voksolna a Fidesz-KDNP-re, 19 százaléka a Jobbikra, 15 százaléka a szocialistákra, 8 százaléka a Lehet Más a Politikára, 3 százaléka pedig Gyurcsány Ferenc pártjára.

Ezek alapján, a Nézőpont Intézet becslése szerint, 2010-hez képest körülbelül 700 ezerrel kevesebben, összesen 4,5 millió állampolgár venne részt „most vasárnap” egy választáson, s közülük 2,2-2,5 millióan választanák újra a Fidesz-KDNP-t (2010-ben 2,7 millió listás szavazatot kapott a mostani kormánypárt). Az elmúlt két év legnagyobb vesztese az MSZP, amely szavazóinak harmada kámforrá vált (2010-ben 990 ezren, most vasárnap körülbelül 630-690 ezren szavaznának a korábbi kormánypártra), de az MSZP-ből kivált Gyurcsány-pártnak is csak 80-120 ezer szavazója lehet. A 2010-es háromszoros szavazatkülönbség korábbi és jelenlegi kormányportok között tehát mára négyszeresre nőtt. A többi ellenzéki párt azonban őrzi táborát: a Jobbik nagyjából 800-880 ezer, az LMP 330-370 ezer szavazót tudhat maga mögött. Félidei elemzésünkben arra vállalkozunk, hogy a közvélemény-kutatás néhány fogalmát elmagyarázzuk és az eredményeink alapján a politikai szempontból fontos kérdésekre válaszoljunk.

kvk4_20120222_

kvk5_20120222_

Összehasonlíthatóság és összehasonlítás más kutatóintézetek méréseivel

tovább

2012.05.15. | Aktuális | Nézőpont Intézet | közvélemény-kutatás

Közvélemény-kutatás a Magyar Nemzet részére

Gyurcsány Ferenc plágiumbotránya legalább annyira köztünk élő téma, mint a 2006-ra datálható hitelvesztése – derült ki a Nézőpont Intézet 2012. május 7-10. között lapunk számára készített 1000 fős közvélemény-kutatásából.

A válaszadók 92 százaléka hallott arról, hogy a bukott kormányfő pécsi szakdolgozatával plágiumbotrányba keveredett, kétharmaduk szerint Gyurcsány Ferenc ráadásul ezzel erkölcsi hibát vétett. A tanárképző főiskolán készült szakdolgozat ügye a kormánypártokkal (74 százalék), a Jobbikkal (75 százalék) és az LMP-vel szimpatizálók (58 százalék) elmarasztaló ítéletét is maga után vonta.

A morális elutasítást azonban nem szükségszerűen követi a politikai felelősségre vonás igénye, jelen esetben mégis a válaszadók 62 százaléka követeli Gyurcsány Ferenc végleges távozását a magyar közéletből. A volt miniszterelnököt egyedül a szocialista szimpatizánsok óvják (74 százalék szerint nem kell távoznia plágiumügye miatt), a Fidesz (74 százalék), a Jobbik (68 százalék) és az LMP pártolói (54 százalék) szerint Gyurcsánynak nincs többé keresnivalója a politikai életben.

Figyelmet érdemlő, hogy ha Schmitt Pál hasonló ügy miatti lemondására emlékeztetjük azokat, akik Gyurcsány Ferenc távozását az előző kérdésben nem érezték szükségesnek, akkor minden ötödik válaszadó megváltoztatja véleményét: eszerint tízből hét megkérdezett küldene „selyemzsinórt” a bukott kormányfőnek (69 százalék).

gyurcsany_abra01

gyurcsany_abra02

gyurcsany_abra03

gyurcsany_abra04

tovább

2012.04.25. | Aktuális | Nézőpont Intézet | közvélemény-kutatás

Rendhagyó két éves kormányzás

Közvélemény-kutatás a Heti Válasz megbízásából

A köztársasági elnök lemondása

A második Orbán-kormány napra pontosan két évvel ezelőtt szerezte meg a parlamenti helyek kétharmadát. Történelmi győzelmének oka az alternatíva teljes hiánya mellett a húszéves demokrácia működészavarai feloldásának és a társadalmi igazságérzet konfliktusoktól sem mentes helyreállításának ígérete volt. Az idei év kezdete lehetőséget teremtett a Fidesz-KDNP-nek arra is, hogy Orbán Viktor egy évvel ezelőtti ígéretével példát mutasson az erkölcsileg eddig nem jeleskedő elődjeivel szemben: „Magyarország nem lehet a jövőben olyan következmények nélküli ország, mint az elmúlt nyolc évben volt”.

A korábbi köztársasági elnökökkel szemben sem az volt az elsődleges elvárás, hogy népszerű legyen. Schmitt Pál lemondása után készült közvélemény-kutatásunk szerint azonban a magyarok 55 százaléka úgy emlékezett vissza, hogy megválasztásakor az elnök szimpatikus volt számukra. Talán több ellenzéki politikusnak is meglepetés okozhat az, hogy még az MSZP-szimpatizánsok 50 százaléka, a Jobbik-szimpatizánsok 48 százaléka és az LMP-szimpatizánsok 44 százaléka számára is megnyerő személyiség volt 2010 nyarán Schmitt Pál.

A legfrissebb közvélemény-kutatásunk szerint a köztársasági elnök plágiumügyének megítélése sem tisztán pártpolitikai ügy, hiszen egyenlő részre osztja a megkérdezetteket: a lakosság 40 százaléka szerint Schmitt Pál ellen lejárató kampány indult, 44 százaléka szerint pedig jogos kritikán alapult az ügy. Az ellenzéki bírálatok sikertelenségét és a jobboldali értelmiség fellépésének sikerességét a kormánypártok népszerűségének növekedése mellett az is bizonyítja, hogy még a szocialista tábor harmada, az LMP táborának negyede és a Jobbikkal szimpatizálóknak 41 százaléka szerint is inkább tisztán lejárató kampány folyt a köztársasági elnök személye ellen. Mindez azonban azt is jelzi, hogy a „nemzet egységét” a volt államfő lemondásakor már valóban nem tudta megtestesíteni. Emlékezetes, hogy az államfő körüli botrány még a Fidesz-szimpatizánsait is megosztotta.

rendhagyó kétév_1ábra

rendhagyó kétév_2ábra

Pártok félidőben

Megfordult a trend, ami hosszú hónapokig a parlamenti pártok támogatottságának begyökerezését mutatta: az április 10-16. között készült közvélemény-kutatásunk szerint a Fidesz-KDNP valamelyest újra növelni tudta előnyét az ellenzéki pártokkal szemben. Nem zárható ki, hogy az államfő ügyének az ellenzéket meglepő kezelése is szerepet játszott a „kiigazításban”. Most vasárnap tehát a teljes felnőtt lakosság harmada szimpatizál bevallottan a kormánypártokkal, míg a parlamenti ellenzék összesen is alig több mint negyedük számára jelent támogatható pártot. A köztársasági elnök lemondása utáni kormánypárti népszerűség növekedés legnagyobb arányban a Fidesz-KDNP korábbi fiatal (18 és 29 év közötti) valamint a közép- és felsőfokú végzettségű támogatóinak „visszatéréséből” ered.

Fontos fejleménye továbbá a magunk mögött hagyott hónapnak, hogy a Jobbik elveszítette előnyét a Magyar Szocialista Párttal szemben, hiszen legfrissebb kutatásunk szerint a választásra jogosultak 10-10 százaléka említette az egymással versengő két ellenzéki formációt.

Egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson a felnőtt magyar lakosság 55 százaléka venne részt (ez az arány a két évvel ezelőtti méréseink szerint 69 százalék volt). A választási részvételét biztosra ígérő aktív szavazók 50 százaléka tekinthető a Fidesz-KDNP potenciális választóinak, ezzel párhuzamosan pedig a Jobbik a voksok 20 százalékát, az MSZP pedig 18 százalékát gyűjthetnék össze. További érdekessége a félidőnél várható választási eredményeknek, hogy a Lehet Más a Politika túllépve belső megosztottságán és felépítve országos hálózatát a szavazatok 8 százalékára számíthatna. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció azonban nem csak az Országházban, de egy most vasárnapi választás után sem lenne képes frakciót alapítani (2 százalékos eredményével még a statisztikai hibahatárt figyelembe véve sem lépné át a parlamenti bejutási küszöböt).

rendhagyó kétév_3ábra

A kutatásról

Az adatfelvétel 2012. április 10-16. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, a magyarországi felnőtt lakosságot korcsoport, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló mintán.

Az adatfelvétel módszere: telefonos, kérdőíves lekérdezés (CATI).

Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 3,2 százalék körüli.

tovább

2012.03.28. | Aktuális | Nézőpont Intézet | közvélemény-kutatás

A Fidesz a centrális erőtér pártja

közvélemény-kutatás a Heti Válasz megbízásából

A rendszerváltás óta egyetlen kormány esetében sem fordult elő olyan eset, hogy a parlamenti többség a ciklus félidején túl is meg tudta tartani előnyét politikai ellenfeleivel szemben. A gazdasági világválságban súlyos hagyatékkal induló második Orbán-kormány példanélküli sikerét annak köszönheti, hogy míg a Fidesz-KDNP a politikai erőtér centrumában helyezkedik el, addig egyetlen ellenzéki párt sem tudta táborát a legtöbb társadalmi csoportba ágyazni.

A parlamenti pártok szimpatizánsainak korcsoportok szerinti vizsgálata is azt bizonyítja, hogy a kormánypártok sikeresen képviselhetik a középosztály és a nyugdíjasok meghirdetett szövetségét – derült ki a Nézőpont Intézet 2012. február 16. és március 5. között, 2000 fő személyes megkeresésén alapuló, a magyarországi felnőtt lakosságot kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentatív kutatásából. Míg a Fidesz-KDNP táborának korcsoportok szerinti megoszlása megfeleltethető a teljes felnőtt magyar lakosság karakterének, addig a Magyar Szocialista Párttal szimpatizálók körében a hatvan évnél idősebbek (41 százalék), a Jobbik esetében pedig a negyven évnél fiatalabbak reprezentáltak erősen felül (49 százalék).

A fidesz a centrális erőtér_abra1

Településtípusok szerint is érvényesül a Fidesz-tábor „középre húzása”, hiszen 19-19 százalékuk él Budapesten, illetve valamelyik megyei jogú városban, 26 százalékuk egyéb városban, 36 százalékuk pedig községekben. Az ellenéki pártokra kevésbé jellemző a kiegyensúlyozottság, hiszen az MSZP és az LMP szimpatizánsainak karaktere inkább urbánus (a szocialista tábor 18 százaléka, a Lehet Más a Politika szimpatizánsainak pedig 33 százaléka fővárosi, 27-19 százalékuk pedig megyei jogú városban lakó). A Jobbikkal szimpatizálók 70 százaléka ezzel szemben inkább kisvárosban, vagy községben élő.

A fidesz a centrális erőtér_abra2

Szembetűnő, hogy ha gazdasági aktivitás szerint is megvizsgáljuk a parlamenti pártok szavazótáborait, akkor a Fidesz-KDNP esetében körvonalazódik a gazdasági világválság kormányzati megoldásában egyaránt érdekeltek, munkavállalók, munkanélküliek és egyéb inaktívak (pl. nyugdíjasok, diákok, GYES-en, GYED-en lévő szülők) összefogása is. A kormánypártokat támogatók 57 százaléka dolgozik, 4 százaléka munkanélküli, 39 százaléka pedig az egyéb inaktívak közé sorolható. A Magyar Szocialista Párt táborában a munkások aránya jelentősen alulmarad az átlagtól, amivel párhuzamosan a „nyugdíjas rétegpárt” képe erősödik a baloldal esetében. A Jobbik szimpatizánsai körében háromszor nagyobb a munkanélküliek aránya, mint a korábbi és jelenlegi kormánypártok esetében (12 százalék). További érdekes karaktert mutat, hogy a Fidesz-KDNP gazdaságilag aktív szimpatizánsainak fele polgári (47 százalék vezető, vagy alkalmazott beosztású munkavállaló), míg a többi párt esetében 60-62 százalékkal a fizikai munkások többsége felé billen a mérleg.

A fidesz a centrális erőtér_abra3

A fidesz a centrális erőtér_abra4

Az egyes parlamenti pártok szimpatizánsainak médiafogyasztási szokásait vizsgálva kiemelhető, hogy átlagosan leginkább a televíziót, majd az újságokat tartják fontos információforrásnak, előbbieknél kevésbé pedig a rádiót és az internetet. A vizsgált kép azonban szintén hordoz érdekes részleteket: a Jobbikkal szimpatizálók a televíziót, a szocialista tábor az internetet, az LMP-t támogatók pedig a rádiót és az újságokat tartják kevésbé fontos információforrásnak. Tanulságos továbbá a különböző pártok szimpatizánsainak Facebook-használati szokásai közötti különbségek is. Míg az MSZP és a Fidesz táborának 51-55 százaléka tagja a közösségi portálnak, addig az LMP és a Jobbik támogatóinak 61-63 százaléka. A Facebook-ot használó szimpatizánsok közül a kormánypártok táborának harmada, az MSZP-jének 42 százaléka, a Jobbikénak 46 százaléka, az LMP-jének pedig 55 százaléka látogatja az oldalt napi rendszerességgel (rendre 34-41-34-21 százalék pedig hetente többször).

A fidesz a centrális erőtér_abra5

A fidesz a centrális erőtér_abra6

A kutatás innen tölthető le.

A kutatásról

Az adatfelvétel 2012. február 16. és március 5. között készült, 2000 fő véletlenszerű kiválasztásával, a magyarországi felnőtt lakosságot kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló mintán. Az adatfelvétel módszere: személyes, kérdőíves lekérdezés (CAPI). Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 2,2 százalék körüli.

tovább

2012.03.20. | Aktuális | Nézőpont Intézet | közvélemény-kutatás

Népszerűek Orbán Viktor üzenetei

Közvélemény-kutatás a Magyar Nemzet részére

A kormány támogatottsági fölényét a hivatalos állami ünnepségeken megjelentek száma mellett az is jelzi, hogy Orbán Viktor beszédének főbb üzeneteivel a válaszadók 72-89 százaléka egyet értett.

A március 15-ei kormányzati és ellenzéki rendezvényeken megjelentek közötti számbeli különbség jól szimbolizálta a kormánypártok kimagasló támogatottságát a töredezett ellenzékkel szemben. A Nézőpont Intézet 2012. március 16-18. között, 1000 fő telefonos megkérdezésén alapuló országos reprezentatív kutatása azonban azt is megmutatta, hogy nemcsak a kormány rendezvénye volt népszerű, de a kormányfő üzeneteivel is kimagasló arányban egyetértettek a magyarok.

Azzal a következtetéssel, hogy „a magyar szabadságharcok mindig előbbre vitték a világot” a válaszadók 80 százaléka egyetértett (mindössze 20 százalék képvisel ezzel ellentétes álláspontot). A forradalmakhoz kötődő állami ünnepségek tehát nem alaptalanok: a magyarok büszkék „vérzivataros” történelmükre.

Tízből hét válaszadó osztja a miniszterelnöki beszédben megfogalmazott álláspontot, miszerint Magyarország könnyen idegen érdekek gyarmatává válhat (71 százalék egyetért, 29 százalék nem ért egyet). Ugyanakkor a válaszadók 72 százaléka úgy gondolja, hogy „határozott nemzeti érdekérvényesítéssel” mindez elkerülhető (mindössze 28 százalék pesszimista ebben a kérdésben). Orbán Viktor épp ezt nevezte meg céljaként március 15-én, amikor hangsúlyozta, hogy a magyarok programja és kívánsága 2012-ben ugyanúgy szól, mint 1848-ban: „nem leszünk gyarmat”. Figyelemreméltó, hogy ezzel a nemzetközi szinten vállalt konfliktusok és a baloldal éles kritikája ellenére is egyetért a túlnyomó többség.

A miniszterelnök beszédében visszatérően hangsúlyozta a „szabadság” jelentőségét. A válaszadók 79 százaléka egyetértett vele abban, hogy „egy ország csak akkor szabad, ha pénzügyileg független” (21 százalék nem értett egyet ezzel az állítással). A pénzügyi függetlenséghez vélhetően hozzátartozik az államadósság csökkentése és az is, hogy a Nemzeti Bank a nemzeti érdekeket védje. A kormány és a jegybank között erről a kérdésről sok vita folyta z elmúlt hónapokban, amelyben utóbbi mindig „függetlenségére” hivatkozott. Ebből a szempontból tanulságos, hogy tízből kilenc válaszadó (89 százalék) szerint az MNB csak akkor független, ha meg tudja védeni a magyar gazdaságot az idegen érdekektől (csupán 11 százalék nem osztja ezt a véleményt).

nepszeruek_abra01

A kutatás innen tölthető le.

tovább

2012.03.14. | Aktuális | Nézőpont Intézet | közvélemény-kutatás

Médiatükör 2012

Az újságírók szerint kritikusabb a magyar média, de továbbra is probléma a politikai függetlenség

A közösségi média is erősödik a hírszolgáltatásban

Javult a hazai újságírás színvonala az újságírók megítélése szerint. A szakma a médiát valamivel kritikusabbnak, motiváltabbnak, politikától függetlenebbnek látja, mint egy éve, bár a politikai függetlenségre adott osztályzat továbbra is csak erős kettes. Az újságírók döntő többsége az interneten találkozik először a legfrissebb hírekkel, ezen belül a közösségi média szerepe is erősödik: valamivel többen jelölték már első számú hírforrásként, mint a napilapokat – derül ki a Nézőpont Intézet és az Uniomedia Communications harmadik alkalommal végzett Médiatükör-kutatásából.

Magukkal önkritikusabbak, a szakmával viszont valamivel elégedettebbek az újságírók, mint egy éve – derül ki a Nézőpont Intézet és az Uniomedia Communications 2012. február 15. és március 9. között végzett, online kérdőíves kutatásából. A hazai média különböző területein dolgozó 220 szakember válaszai alapján készült idei felmérés szerint némileg javult az újságírás színvonalának megítélése. A média kritikusabb, alaposabb, motiváltabb, és politikailag függetlenebb, mint egy éve. Bár tény, hogy az értékelés így is kritikus: a hazai újságírás színvonalára adott átlagos pontszám ötös skálán továbbra is csak 2,83 (tavaly 2,69 volt), a politikai függetlenség átlagos értékelése pedig alig 2,17, vagyis egy erős kettes.

A megkérdezettek 38 százaléka jól informáltnak, 37 százaléka megfelelően kritikusnak érzi a szakmát, ugyanakkor anyagilag és politikailag 5, illetve 8 százalék tartja függetlennek a magyar újságírást. A tájékoztatásért felelős szakemberek csupán a megkérdezettek 23 százaléka szerint jól képzettek, 19 százaléka szerint alaposak és 18 százaléka szerint feddhetetlenek.

Médiatükör2012_2abra

Bár az újságírók önmagukkal kritikusabbak voltak az idei felmérésben, továbbra is sokkal kedvezőbb a kép, ha a megkérdezettek nem álltalában a szakmát, hanem saját munkájukat értékelik. A sajtómunkások személyük feddhetetlenségre 4-es fölötti, a jól informáltságra 3,98, a politikai függetlenségre 3,77-es osztályzatot adtak. A legrosszabb értékelést ebben a kérdéssorban a fizetésekkel elégedettség (2,77), illetve a túlterheltség megítélése kapta (2,58). E két utóbbi kérdést kivéve mindenhol többségben voltak a pozitív válaszok. Tény ugyanakkor, hogy így is 6 százalék azok aránya, akik önmagukat sem tartják feddhetetlennek, 12 százalékuk pedig bevallottan nem érzi magát politikailag függetlennek.

A Médiatükör-kutatás harmadik éve igyekszik nyomon követni a médiafogyasztási szokások változását is. Felmérni, hogy a hír szolgáltatásáért felelős szakemberek honnan értesülnek elsőként az új hírekről. Az internet egyeduralkodó: a megkérdezettek 78 százaléka az online hírportálokon találkozik elsőként a hírekkel, amit a rádió követ 7 százalékkal. Az idei kutatás érdekessége, hogy a közösségi média (döntően a Facebook) is megjelent az összehasonlításban, és máris dobogós helyen: a válaszadók 6 százaléka jelölte be elsőként – ez az arány hajszálnyival magasabb már, mint a napilapok 5 százalékos részesedése az elsődleges hírforrások listáján.

Médiatükör2012_3abra

A kutatás innen tölthető le.

tovább

2012.03.6. | Aktuális | Nézőpont Intézet | közvélemény-kutatás

Igazságtalan uniós döntés

Közvélemény-kutatás a Magyar Nemzet részére

Az összes válaszadó 84 százaléka nem ért egyet Andor László magyar uniós biztos azon döntésével, hogy nem ment el a Bizottság a magyar kohéziós források visszatartásáról szóló ülésére. A fontos brüsszeli fórum helyett az MSZOSZ konferenciáját választó biztos lépésével csak a válaszadók 16 százalék tudott azonosulni. Feltűnő, hogy a kérdésben sokan rendelkeznek véleménnyel: a Nézőpont Intézet 2012. február 27. és 29. között végzett, 1000 fős országos kutatásában csupán tízből ketten nem tudtak vagy nem akartak válaszolni az Andor döntéséről feltett kérdésre. Érdekes, hogy – sok más hasonló kérdéssel ellentétben – most a pártpreferenciának nem volt szerepe a véleményalkotásban: az MSZP szimpatizánsainak 65 százaléka is ellenezte (16 százalékuk támogatta) Andor távolmaradását.

A 2010-es kormányváltás előtt, Bajnai Gordon által jelölt magyar biztosról kialakult negatív vélemény nem is olyan meglepő. A válaszadók 79 százaléka ugyanis a Bizottság döntését nagyon igazságtalannak tartja (21 százalékuk nem), s a magyar biztostól vélhetően az „utolsó csepp vérig” tartó küzdelmet várták volna. Egyenesen a válaszadók 85 százaléka mondta igazságtalannak a Bizottság döntését, amikor az „európai támogatási pénzek” megvonásáról szóló kérdéshez hozzátettük, hogy „miközben a magyar költségvetési hiány az unióban a 8. legalacsonyabb” (15 százalékuk igazságosnak). Beszédes, hogy az MSZP szimpatizánsai ebben kérdésben is a kormány oldalán álltak inkább: 58, illetve 61 százaléka nevezte a brüsszeli döntést igazságtalannak a két kérdés kapcsán.

Ugyanakkor nemcsak Andor László távolmaradása nem nyerte el a „közvélemény” tetszését, feltételezhető, hogy a Bizottsággal sem elégedettek a magyarok. legalábbis erre utal, hogy most február végén az „uniós csatlakozást Magyarország szempontjából” a válaszadók 53 százaléka „inkább hátrányosnak” nevezte, s csak 44 százalékuk mondta „inkább előnyösnek”.

A kohéziós pénzek visszatartásának ügyében nemcsak az MSZP szavazói, de az MSZP vezetése is bizonytalankodott, hol támadta, hol védte a kormány álláspontját. Ezzel a bizonytalansággal is magyarázható talán a szocialista szavazótábor csökkenése 2010-hez képest. Ugyan a választói aktivitás emelkedése valamivel nőtt a szocialista szavazók száma egy hónap alatt, a Fidesz táborához képest azonban továbbra is három- és félszeres a különbség. Figyelmet érdemel azonban, hogy a Jobbik tábora továbbnőtt a Bizottság büntetésével párhuzamosan, s a Nézőpont Intézet kutatásai során először akár egymillióra is becsülhető a radikális párt szavazóinak száma.

KVK_unio_1abra