Közvélemény-kutatás

Nem változott nyáron a pártok támogatottsága

Nem történt változás a pártversenyben a nyár során, a Fidesz-KDNP augusztusban is megtartotta magabiztos előnyét, míg az ellenzék támogatottsága stagnált – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készült közvélemény-kutatásából. Az őszi politikai szezonkezdet egyébként veszélyes lehet a Jobbik számára, Vona Gábor nyugdíjasokra tett kijelentése ugyanis a nyugdíjasok mellett pártja szimpatizánsait is megosztja.

A Nézőpont Intézet 2000 fő személyes megkérdezésével készült pártpreferencia-kutatása alapján nem történt változás a nyár során a pártok támogatottságában. Augusztusban – harmadik hónapja változatlanul – a teljes felnőtt népesség 30 százaléka támogatta a kormánypártokat. A Jobbik szimpatizánsi tábora 11 százalékos, az MSZP-tábor a teljes felnőtt népesség 7 százalékát teszi ki, míg a DK 4, az LMP és a Momentum pedig 2 százalékon áll. Az Együtt, a Fodor Gábor által vezetett Liberális Párt és a Kétfarkú Kutya Párt tábora egyaránt 1 százalékos, a Párbeszéd viszont augusztusban sem érte el a mérhetőségi szintet.

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP 43 százalékon áll. A Jobbik a listás szavazatok 22, míg az MSZP 12 százalékát érné el. A DK ezúttal 7, az LMP és a Momentum 5-5, a Kétfarkú Kutya Párt és az Együtt 2-2, a Liberálisok pedig 1 százalékon állnak.

Az őszi politikai szezonkezdet egyébként veszélyes lehet a Jobbik számára, Vona Gábor nyugdíjasokra tett kijelentése ugyanis a nyugdíjasok mellett pártja szimpatizánsait is megosztja. A Nézőpont Intézet pártpreferencia-felmérés mellett készült 1000 fős telefonos kutatása alapján a teljes felnőtt népesség körében tízből hatan (60 százalék), a nyugdíjasok körében tízből heten (72 százalék), de még a Jobbik szimpatizánsai körében is tízből közel négyen (38 százalék) úgy vélik, sértő a nyugdíjasokra nézve Vona Gábor nyilatkozata.

 

Módszertan: A Nézőpont Intézet személyes közvélemény-kutatása (pártpreferencia-kutatás) 2017. augusztus 1-18. között készült 2000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 2000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 2,2 százalék. A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása (Vona Gábor nyugdíjasokra tett kijelentése kapcsán) 2017. augusztus 22-24. között készült 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Pozitív a közép-európai országokban hazánk megítélése, a betelepítési kvótát tízből közel nyolcan elutasítják

A Nézőpont Intézet tíz közép-európai országra kiterjedő közvélemény-kutatása alapján a közép-európaiak körében közel másfélszer többen vélik úgy, hogy jó irányba tart hazánk (43 százalék), mint akik szerint rossz irányba haladunk (31 százalék). A felmérés – melyről elsőként a Magyar Idők számol be – arra is rámutat, hogy a kötelező betelepítési kvótát átlagosan tízből közel nyolcan (75 százalékban) utasítják el. Elsősorban a kelet-közép-európai államok számítanak kvótaellenesnek, de a kérdés a vizsgált két nyugati országot (Németország, Ausztria) is megosztja.

kozep_europa_kutatas-01

A közép-európai országokban tízből közel nyolcan (75 százalék) elutasítják a kötelező betelepítést

A Nézőpont Intézet 2017. június 6. és 2017. július 6. között tíz közép-európai országban (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária) végzett közvélemény-kutatást. A felmérés rámutat, hogy a vizsgált országokban elsöprő többség ellenzi a kötelező betelepítés tervét. A teljes, tíz országból álló minta alapján a közép-európaiak körében tízből közel nyolcan utasítják el az elképzelést (a megkérdezettek 75 százaléka). Ez az arány a kelet-közép-európai államokat nézve (tehát Németország és Ausztria nélkül) átlagosan eléri a 80 százalékot. A németeket és osztrákokat is megosztja ugyanakkor a kvóta, mindkét országban közel azonos a támogatók és ellenzők aránya. Érdekesség, hogy arányaiban a csehek és a szlovákok számítanak leginkább kvótaellenesnek, az elképzelést tízből kilencen mindekét országban ellenzik. A kérdés súlyát jelzi, hogy a betelepítést a jelenleg nem EU-tag Szerbia lakossága is masszívan ellenzi, itt a megkérdezettek 70 százaléka számít kvótaellenesnek. Ez az arány a bolgároknál 89, a szlovéneknél 83, a románoknál 82, a lengyeleknél 74, a horvátoknál pedig 71 százalékos. Egyik kelet-közép-európai államban sem éri el a kvótapártiak tábora a megkérdezettek negyedét, ami világosan jelzi a brüsszeli elképzeléssel szembeni határozott elutasítást.

Tízből kilenc közép-európai nem fogadná be az illegális bevándorlókat

A bevándorlási válság kapcsán előtérbe került a különböző bevándorló csoportok megkülönböztetésének kérdése. A felmérés ezért kitért arra, hogy miként viszonyulnak az egyes országok ezekhez a csoportokhoz. Az illegális úton érkező bevándorlók befogadásának elutasítását tekintve rendkívül egységes a közép-európaiak álláspontja, átlagosan tízből kilencen ugyanis nem fogadnának be országukba illegális bevándorlókat. Az illegális bevándorlók befogadása mellett kiállók aránya még a leginkább befogadáspárti Németországban is csak 15, Ausztriában pedig 8 százalékos. A legális úton érkező bevándorlók befogadása esetében már más a helyzet, itt a megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) számít megengedőnek. A ténylegesen háború elől menekülők esetében ez az arány hasonló, 62 százalékos. Utóbbi két csoport esetén is megosztottság tapasztalható a németajkúak és a kelet-közép-európaiak között. Németországban és Ausztriában átlagosan másfélszer magasabb azok aránya, akik befogadnának legális úton érkező bevándorlókat vagy a ténylegesen háború elől menekülőket, mint ahányan ezt a kelet-közép-európai országokban támogatják.

A lengyelek, a csehek és szlovákok körében Kétszer többen támogatják a magyar kormány bevándorlási politikáját, mint ahányan ellenzik

A kutatás kitért arra is, hogy a közép-európaiak mennyire támogatják a magyar kormány bevándorlási politikáját. Itt elsősorban a kutatásban szereplő három visegrádi ország (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) álláspontját érdemes kiemelni. Ezen országok esetében átlagosan kétszer többen támogatják a magyar kormány bevándorlási politikáját (53 százalék), mint ahányan ellenzik azt (27 százalék). Ez az arány a németek és osztrákok esetében fordított, itt átlagosan 26 százalék szimpatizál a magyar kormány bevándorlási politikájával és 61 százalékuk ellenzi. Mindez annak tükrében különösen érdekes, hogy e két országban is megosztja a megkérdezetteket a kötelező betelepítés, ráadásul az illegális bevándorlók befogadását átlagosan itt is csak tízből egy ember támogatja. Ennek háttérben vélhetően a két országban hazánkkal szemben tapasztalható rendkívül negatív médiakép áll.

kozep_europa_kutatas-03

Minél magasabb Soros György ismertsége, annál kevésbé szimpatizálnak vele

A kutatás a bevándorlásra vonatkozó kérdések mellett külön kitért Soros György személyére. Az adatok rámutatnak, hogy Soros jelenleg kevésbé számít ismertnek Közép-Európában, a teljes minta háromötöde (62 százalék) nem ismeri személyét, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre. Az amerikai spekuláns ismertsége ugyanakkor Romániában kimondottan magas, itt a megkérdezettek 63 százaléka véleményt tudott alkotni Soros György személyéről. Szerbiában a véleményt alkotók köre 49, Szlovákiában 47, míg Horvátországban és Bulgáriában egyaránt 46 százalékos, e négy országban is sokan ismerik tehát Soros személyét. Az adatok elemzése arra is rámutat, hogy minél magasabb az adott országban Soros ismertsége, annál kevésbé szimpatizálnak vele. Azokban az országokban (Románia, Szerbia, Szlovákia, Horvátország, Bulgária), ahol Soros ismertsége magasabb, átlagosan a megkérdezettek harmada (33 százalék) van negatív véleménnyel róla, míg a pozitív vélemények aránya átlagosan mindössze egyötödös (18 százalék). Mindez azt jelenti, hogy ezekben az országokban a Soros személyét ismerők körében átlagosan kétharmados többségben (65 százalék) vannak a vele szemben negatív véleménnyel bírók. Legkevésbé egyébként a románok (42 százalék) és a szerbek (39 százalék) szimpatizálnak Sorossal.

kozep_europa_kutatas-04

Közel másfélszer többen vélik úgy, hogy jó irányba tart hazánk

A felmérés hazánk régiós megítélését is vizsgálta. Összességében elmondható, hogy a közép-európaiak körében közel másfélszer többen vélik úgy, hogy jó irányba tartunk (43 százalék), mint akik szerint rossz az irány (31 százalék). A pozitív vélemények aránya a kelet-közép-európai államokban magasabb (átlagosan 48 százalék szerint jó irányba tartunk, 24 százalék szerint rossz az irány), míg Németország és Ausztria esetében alacsonyabb (átlagosan 26 százalék szerint jó az irány, 56 százalék szerint rossz). Érdekesség, hogy a románok (64 százalék), a bolgárok (54 százalék), a szlovákok és a horvátok (49-49 százalék), valamint a szlovének (44 százalék) körében volt átlag felett azok aránya, akik szerint hazánk jó irányba tart.

kozep_europa_kutatas-05

Tízből közel nyolcan nem zárnák ki hazánkat az Európai Unióból

A kutatás ráadásul arra is rávilágít, hogy kimondottan marginálisnak számít azon közép-európaiak véleménye, akik kizárnák hazánkat az Európai Unióból. E kérdésben átlagosan 77 százalék számít elutasítónak és mindössze a megkérdezettek tizede zárna ki minket az együttműködésből. A németek és osztrákok sincsenek ráadásul a kelet-közép-európaiaktól eltérő állásponton, e két országban sem éri el a hazánkat kizárni akarók aránya az egyötödöt.

A megkérdezettek többsége (51 százalék) szeretne eljutni Magyarországra a következő öt évben

Végül a felmérés arra is kitért, hogy a vizsgált országokban hányan szeretnének eljutni Magyarországra a következő öt évben. E kérdés kapcsán elmondható, hogy a megkérdezettek többsége (51 százalék) el szeretne jutni a közeljövőben Magyarországra, ami kimondottan jó aránynak számít. Leginkább a bolgárok és a horvátok (63-63 százalék), a szerbek (62 százalék), a szlovákok (56 százalék), valamint a lengyelek (52 százalék) körében magas a hazánkba látogatni vágyók aránya. A teljes mintát tekintve egyébként leginkább a 30-39 évesek szeretnének Magyarországra látogatni, körükben 63 százalékos e szándék.


Teljes az egység a bevándorlás kapcsán a kelet-közép-európaiak között

A Nézőpont Intézet reprezentatív felméréseiben rendszeresen vizsgálja a magyarok bevándorlással kapcsolatos álláspontját. A tíz közép-európai országban készült kutatással párhuzamosan, 2017. június 13-15. között Magyarország felnőtt népessége körében is készült egy ezer fős, telefonos kutatás. Ez alapján elmondható, hogy a magyarok álláspontja szinte teljes egészében megegyezik a többi kelet-közép-európai országban élők véleményével a bevándorlás kapcsán. A kötelező betelepítési kvótát például a magyarok mindössze 8 százaléka támogatja, míg az illegális bevándorlók befogadását 3 százalék. E mellett a magyar kormány bevándorlási politikájával a megkérdezettek 73 százaléka ért egyet, ami jelzi, hogy e kérdés továbbra is felülírja a pártpreferenciákat.


 

Módszertan
A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása 2017. június 6. és 2017. július 6. között készült tíz közép-európai országban (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária), országonként 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

 

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

81 százalékunk örül, hogy Magyarország rendezte a vizes vb-t

Ötből négy magyar (81%) örül annak, hogy Magyarországon rendezték a vizes világbajnokságot a Nézőpont Intézet augusztus 1. és 2. között készült országos reprezentatív kutatása szerint. Csupán minden tizedik (11%) jelezte, hogy nem örült a világesemény budapesti megrendezésének. Közvetetten a rendezés sikerét támasztja alá, hogy a verseny előtt készült (2017. július 11-13.) kutatás szerint még „csak” a magyarok kétharmada (64%) örült és ötöde (21%) nem a versenyrendezésnek.

vizes_vb_magyar-01

(tovább…)

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Biztos abszolút többség a Fidesznek – a baloldalon az MSZP, a DK és a Momentum is bejutna a parlamentbe

Nyolc hónappal a következő választás előtt változatlanul vezetnek a kormánypártok, a Fidesz-KDNP a listás szavazatok 43 százalékával biztos abszolút többséget szerezne – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készült kutatásából. A felmérés arra is rámutat, hogy a baloldalon az MSZP, a DK és a Momentum is bejutna a parlamentbe.

Nezopont_Intezet_Kozvelemeny_kutatas_20170729

(tovább…)

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Másfél millió ember támogatja, hatmillió ellenzi Fodor Gáborék álláspontját

Közel másfél millió ember (a teljes felnőtt népesség 18 százaléka) ért egyet azzal, hogy Magyarországon szabályozott keretek között lehessen marihuánát árusítani, közel hatmillióan (a teljes felnőtt népesség 73 százaléka) viszont ellenzik az elképzelést – derül ki a Nézőpont Intézet Blikk számára készült közvélemény-kutatásából.

graf2-01

Mindez azt jelenti, hogy többen vannak a teljes legalizálás mellett, mint ahányan fogyasztottak már saját bevallásuk szerint marihuánát (a megkérdezettek 11 százaléka). Jelenleg egyébként nincs olyan társadalmi csoport, ahol többségben lennének a legalizációt támogatók. Az elképzelést az átlagnál többen elsősorban a 18-29 évesek (34 százalékban), a fővárosiak (28 százalékban), valamint az önmagukat felső osztályba sorolók (39 százalékban) támogatják. A marihuánát korábban kipróbálók több mint fele (a teljes felnőtt népesség 11 százalékának 57 százaléka) támogatja, hogy azt szabályozott keretek között lehessen árusítani Magyarországon. Az elképzelést ugyanakkor még a korábbi fogyasztók harmada (33 százalék) is ellenzi.

Módszertan
A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása 2017. június 6-8. között készült 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

TOVÁBB
...91011...20...