Közvélemény-kutatás

Nincs kormányváltó hangulat

A teljes felnőtt népesség körében 48 százalék, a választási részvételüket biztosra ígérők körében pedig 57 százalék nem szeretné, ha megbukna 2018-ban a jelenlegi kormány – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából.

A felmérés alapján a teljes felnőtt népesség 48 százaléka nem szeretné, ha megbukna 2018-ban a jelenlegi kormány, ezzel szemben mindössze 35 százalék szeretne kormánybukást. Érdekesség, hogy az ellenzéki szimpatizánsok átlagosan 14 százaléka sem szeretne kormánybukást. A kormánybukást nem preferálók aránya a baloldali (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd, Liberálisok) táboron belül 20, a Jobbik-táboron belül 17, a Momentum szimpatizánsai körében 15, míg az LMP-szimpatizánsok körében 4 százalék. Az ismeretlen pártpreferenciával bírók 28 százaléka szintén nem szeretné, ha megbukna a kormány. A választási részvételüket biztosra ígérők körében még kevesebben vannak azok, akik kormánybukást szeretnének. A biztos szavazók körében tíz megkérdezettből közel hat (57 százalék) nem szeretne kormánybukást, ezt csupán harmaduk (34 százalék) támogatná.

TOVÁBB
Elemzés

Az őszi ülésszak kezdete, alig fél évvel a választások előtt – Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetőjének gyorselemzése

Az őszi ülésszak kezdete, alig fél évvel a választások előtt, természetesen egyben kampány-nyitánnyá is vált. A három, frakcióval rendelkező ellenzéki párt számára ez nagy lehetőség lett volna a következő hónapok stratégiájának meghirdetésére, amelyet mindegyikük elmulasztott. A Jobbik elnöke elfelejtett beszélni a pártja által két hónapja folytatott béruniós aláírásgyűjtéséről, amely közvetetten annak kudarcát ismeri el. Az MSZP önmagában is szervezeti nehézséggel küzd, hiszen frakcióvezetője nem azonos a miniszterelnök-jelöltjével. A rövid felszólalásban előbbi nem tudta feledtetni utóbbi hibáit, s nem fogalmazott meg semmi olyan gondolatot, amely alkalmas lenne a népszerűséghiánnyal küzdő szocialista párt fellendítésére. Végül a nyáron a kiábrándult MSZP-szavazók felé forduló LMP frakcióvezetője mondott erős beszédet, amely miniszterelnök-jelölti bejelentkezésként érthető volt. A kötelező betelepítési kvóta tagadásával azonban Szél Bernadett öngólt rúgott, amelyet a miniszterelnök viszontválaszában ki is használt. A kampánykezdet ellenére hiányzó dinamika önmagában a miniszterelnököt tette a nyitó ülés győztesévé: ő részletesen elmondhatta a kormányzása eredményeit, hangsúlyozhatta a kormány által a kezdetek óta kiemelt figyelemmel kísért bevándorlás elleni küzdelem fontosságát, s az ellenzéki felszólalásokra adott tömör válaszaival elkerülte, hogy – kommunikációs értelemben – bárkit felemeljen a maga szintjére. Az ellenfeleiből ezen az ülésen nem lettek kihívói.

Mráz Ágoston Sámuel,
Nézőpont Csoport vezetője

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Közvélemény-kutatás a Visegrádi Együttműködés megítéléséről

A Nézőpont Intézet 2017. június 29. és 2017. július 15. között a Visegrádi Négyek országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) végzett közvélemény-kutatást. A reprezentatív felmérések fókuszában a V4-identitást vizsgálták. A kutatások az egyes országok más államokhoz, illetve nagyhatalmakhoz fűződő viszonyának megítélését, a Visegrádi Együttműködés megítélését és erősítésének lehetőségeit, az Európai Unión belüli közös érdekérvényesítésről alkotott képet, valamint a bevándorlás kérdését vizsgálták.

A kutatás ezen a linken érhető el.

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Több mint százmillió közép-európai ellenzi a migrációs kvótát

A Nézőpont Intézet tizenegy közép-európai országra kiterjedő közvélemény-kutatása alapján a térségben élő nagyjából 157 millió választókorú polgárból közel 106 millió utasítja el a migrációs kvótát.

kvota_kep

A Nézőpont Intézet a migrációs kvóta kapcsán tizenegy közép-európai országban (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária) végzett közvélemény-kutatást, amelynek az Európai Bíróság szerdai döntése ad újból aktualitást. A felmérés ugyanis rámutat, hogy a vizsgált országokban elsöprő többség ellenzi a migrációs kvótát, a nagyjából 157 milliós választókorú népességből közel 106 millióan. A migrációs kvótát a választókorú szlovákok 94, a csehek 93, a bolgárok 89, a magyarok 87, a szlovének 83, a románok 82, a lengyelek 74, a horvátok 71, míg a szerbek 70 százaléka utasítja el. A kérdés a németeket és osztrákokat is megosztja ugyanakkor, e két országban a megkérdezettek közel fele (Németországban 50, Ausztriában 46 százalék) ellenzi az elképzelést.

Módszertan
A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása 2017. június 6. és 2017. július 6. között készült tizenegy közép-európai országban (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária), országonként 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Jóval népszerűbb Merkel Közép-Európában

Angela Merkel kifejezetten ismertnek számít a régióban, személyét minden országban tízből kilencen ismerik. A kancellár személyét a horvátok (74%), a románok (71%), az osztrákok (70%) és a szlovének (63%) körében a jelentős többség pozitívan ítéli meg.

Csehország, Szlovákia és Magyarország polgárai kevésbé szimpatizálnak Merkel kancellár személyével, itt átlagosan mindössze 32-36% ítéli meg pozitívan a személyét, míg 48-60% negatívan vélekedik róla. Ennek hátterében vélhetően a kancellár migrációs kvóta melletti kiállása áll, ezekben az államokban ellenzik ugyanis az elképzelést a legtöbben.

Érdekesség, hogy a lengyelek pozitívan ítélik meg Angela Merkel személyét, körükben 55% alkotott róla pozitív, míg 39% negatív véleményt. A kancellárral a bolgárok (52%), a szerbek (57%) és az osztrákok (70%) többsége is szimpatizál.

A német szociáldemokraták kancellárjelöltje, az Európai Parlament korábbi elnöke, Martin Schulz kevésbé ismert a régióban, mindössze a megkérdezettek fele ismeri. A V4-országok körében nagyjából azonos a Schulz személyét pozitívan és negatívan megítélők aránya. Ehhez képest a többi vizsgált országban jobban szimpatizálnak a személyével, de kevesebben, mint ahányan Merkel kancellárral.

A vizsgált tíz közép-európai országban átlagosan közel kétszer többen vannak jó véleménnyel Angela Merkelről (54,5%), mint akik Martin Schulzot preferálják (27%).

Merkel_HU

Schulz_HU

Módszertan

A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása 2017. június 6. és július 6. között készült tíz közép-európai országban (Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária), országonként 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív az adott ország 18 évnél idősebb lakosságára nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint. A maximális mintavételi hiba ±3,2 %.

 A kutatás PDF-verziója a linkre kattintva érhető el.

A kutatás a Frankfurter Allgemeine Zeitung 2017.08.31-i számának 5. oldalán is megjelent.

TOVÁBB
...91011...20...