Közvélemény-kutatás

Hiába a Sargentini-jelentés, a magyarok kétharmada támogatja a kormány migrációs politikáját

Hiába fogadta el az Európai Parlament a héten a Sargentini-jelentést, a magyar választók kétharmados többsége továbbra is támogatja a kormány migrációs politikáját – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. A 2015. szeptember 15-én létesített határzár felállításának harmadik évfordulóján, hat és fél millió magyar jó döntésnek tartja a kerítést, a kvótákat pedig még ennél is többen utasítják el. A kormány migrációs politikájának támogatottsága három éve kiemelkedően magas szinten stabilizálódott.

diagram

 

A 2016-os népszavazási kérdést illetően még mindig egységesnek mondható a választókorú magyar népesség álláspontja. A megkérdezettek 86 százaléka nem támogatja, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül telepítsen be Magyarországra nem magyar állampolgárságú személyeket, ellenkező véleményen mindössze 7 százalék van. A kvótaellenesek aránya állandónak mondható, a referendum óta folyamatosan 80 százalék felett van. A menekültek kötelező betelepítésének támogatottsága Budapesten 14 százalék, azonban minden más társadalmi csoportban (a nemet, az életkort, az iskolai végzettséget és a településtípust vizsgálva) egytized alatt marad a kvóták támogatóinak hányada.

diagram2

Az immáron három éve álló határkerítés felépítésével a megkérdezettek 56 százaléka teljes mértékben, 26 százaléka pedig inkább egyetért, tehát 82 százalék a kormánnyal azonos álláspontot képvisel. Ez azt jelenti, hogy a nyolcmilliós választókorú népességből 6 és fél millió embert maga mögött tudhat a kormány ebben a kérdésben. 2015 nyarán ugyanez az arány még 50 és 60 százalék között ingadozott. Az őszi kerítésépítés heteiben emelkedett 70, majd azt követően 80 százalék fölé, azóta pedig ezen a szinten van.

A Fidesz-KDNP szimpatizánsainak 97 százaléka támogatja a kerítést, de a jobbikosok 94 és még a baloldaliak 57 százaléka is egyetért a határzár szükségességével. Összességében pedig az ellenzéki pártok szavazóinak közel 70, az ismeretlen pártpreferenciájúak 80 százaléka osztja a kormány álláspontját ebben a kérdésben.

A kormány határpolitikájával a választók háromtizede nagyon, további 38 százaléka pedig inkább elégedett, összességében tehát a lakosság bő kétharmada a kabinet mögött áll ebben a kérdésben. Ez azt jelenti, hogy nyolcmillióból öt és félmillió ember támogatja a kormánypártok migrációs politikáját. Az inkább elégedetlenek aránya 16, míg a nagyon elégedetleneké 10 százalék.

Az elégedetlenek tábora is két részre oszlik, egyik fele túl kevésnek, másik fele túl soknak tartja az eddigi lépéseket, ez derül ki egy másik kérdésre adott válaszokból. A kormány eddigi, illegális határátlépésekkel szembeni intézkedéseit a válaszadók 66 százaléka megfelelőnek tartja, 12 százalék gondolja úgy, hogy túl keveset tett a magyar vezetés a határok védelméért, míg 14 százalék azoknak az aránya, akik túl szigorúnak tartják az eddigi lépéseket. Az első elégedetlen csoportot a Jobbik-szimpatizánsok, míg az utóbbit a különböző baloldali pártok szavazói dominálják.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. szeptember 11-14. között készült 700 fő telefonos megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 700 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,8 százalék.

kutatás a linkre kattintva tölthető le.

Kép forrása: MTI

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Közel egymillió ember minden alkalommal elektronikus úton fizeti be a rezsit

Az 50 évnél fiatalabbak körében, a többség (58 százalék) már nem kizárólag készpénzben fizeti a rezsit – derül ki a Nézőpont Intézet személyes közvélemény-kutatásából. Az ebbe a korcsoportba tartozó személyek között nincs nagy eltérés a fiatalabbak és az idősebbek között. A bankkártya-tulajdonosok több, mint harmada minden esetben készpénzzel fizet, tehát van még területe a készpénzmentes kultúra elterjedésének. Ezt támasztja alá az is, hogy a készpénzzel való fizetés okai között is csak második helyen van a bankkártya elutasítása, legtöbben a megszokást említették indokként.

A 18 évesnél idősebb magyarok több, mint 80 százaléka szokott sárga csekkes értesítőt kapni, még a 18-29 évesek több, mint kétharmada is (69 százalék). A megkérdezettek 42 százaléka, azaz jóval több, mint hárommillió ember minden esetben ilyen fizetési értesítőt kap, összességében pedig 6 és félmillió ember kap még valamilyen rendszerességgel sárga csekket.

Azok közül, akik valamilyen gyakorisággal kapnak sárga csekket, ugyan a szűk többség (54 százalék) még minden esetben készpénzzel egyenlíti ki a számláját, azonban 29 százaléknyian már részben nyitottak a készpénzmentesség felé. 15 százaléknyian, tehát közel egymillió ember pedig minden alkalommal elektronikus úton fizeti be a rezsit.

A készpénzmentes fizetés egyik formája a bankkártyával való fizetés. Joggal feltételezhető, hogy akinek van bankkártyája, az nagyobb eséllyel él az elektronikus fizetés lehetőségével. Ez így is van, azonban a bankkártyával rendelkező magyarok több, mint egyharmada (36 százalék) úgy nyilatkozott, hogy ennek ellenére minden esetben készpénzzel fizet. Ebben a csoportban az 50 év felettiek és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők vannak felülreprezentálva.

A kutatásból kiderült tehát, hogy Magyarországon még mindig majdnem kétmillió olyan ember van, aki ugyan rendelkezik bankkártyával, azonban azt a közüzemi számlák befizetésére továbbra sem használja.

Az 50 évnél fiatalabbak körében a többség már nem kizárólag készpénzben fizeti a rezsit. Az ebbe a korcsoportba tartozó személyek között nincs nagy eltérés a fiatalabbak és az idősebbek között. 50 fölött azonban már egyre népszerűbb a készpénzes fizetési mód. Fontos azonban az, hogy már a 60 év felettiek közel negyede is nyitott az elektronikus fizetési módok irányába.

Web

A készpénzes fizetési módok melletti indokként leggyakrabban nem a bankkártyás fizetési mód elutasítását, hanem a megszokást (15 százalék) említették a megkérdezettek. A másik fő oka a készpénzhasználatnak viszont, hogy sokan csak készpénzzel rendelkeznek (14 százalék), amibe egyaránt beleértendő, hogy nincs bankszámlája, készpénzben kapja jövedelmét, vagy készpénzben felveszi fizetését az illető. A harmadik leggyakrabban említett tényező a biztonság, illetve megbízhatóság (9 százalék) jelzőkkel foglalható össze. Többen még „idegenkednek a bankkártyától”, „nem bíznak az online átutalásban”, „szeretik látni vagy kézzel fogni a befizetés nyomát”, „szeretik tudni, hogy van mivel reklamálni, ha elkallódik a befizetés”. Hozzá kell tenni, hogy ez egyelőre egy megalapozatlan bizalmatlanságnak tűnik, hiszen az elektronikus tranzakciók is könnyen ellenőrizhetők, Magyarországon a jegybanki jelentések szerint a visszaélések mértéke elenyésző. Mindhárom ok arra mutat rá, hogy a készpénzmentesség elterjedésének kulturális tényezői is vannak, így ezen a területen is tehetnek további lépéseket a döntéshozók.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. július 19. és augusztus 2. között készült 1000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,2 százalék.

A kutatás a Nézőpont Intézet 2018. június 28-án összehívott Gazdaságfehérítési Kerekasztala keretében készült. A Kerekasztal közös álláspontja, hogy az elektronikus fizetési lehetőségek és fizetési szokások terjedése fehéríti a gazdaságot. Az idei együttműködés szeptember 21-én zárul egy sajtónyilvános konferenciával, amelyen bemutatásra kerülnek a témakör fontos kérdései, illetve a Nézőpont Intézet javaslatai.

A kutatás a linkre kattintva tölthető le.

TOVÁBB
Elemzés

Kettős mérce a Sargentini-jelentésben: Liberálisok a kereszténydemokraták ellen

A Sargentini-jelentés a 2019-es európai parlamenti választási kampány nyitányának tekinthető jogi formába csomagolt politikai pamflet. A zöldpárti képviselő országriportjának célja a nyomásgyakorlás hazánkra, amellyel ráadásul Magyarország ellenségkép-szerepét is tovább lehet erősíteni a liberális körök szemében. A Nézőpont Intézet a jelentésből 10 kettős mércét tartalmazó tévedést gyűjtött össze:

  1. Az alapjogvédelem eszköztára változott ugyan, de nem szűkült. Sargentini nehezményezte az Európában egyébként nem jellemző ún. actio popularis eljárás eltörlését, ugyanakkor nem vette figyelembe az egyének számára konkrét alapjogvédelmet biztosító, Németországban is bevett intézmény, az alkotmányjogi panasz bevezetését.
  2. Az elkülönült közigazgatási bíróságok nem jelentenek veszélyt a jogállamiságra. A részleges magyar igazságügyi reform nem az európai standartoktól való távolodást jelenti. Számos országban elkülönül ugyanis a közigazgatási bíráskodás az ún. rendesbíróságoktól: többek között Ausztriában, Csehországban, Luxemburgban, Belgiumban és Franciaországban.
  3. Magyarország kilépése a Nyílt Kormányzati Együttműködés programból nem csökkenti az átláthatóságot. Ennek kapcsán elegendő arra utalni, hogy a szervezetnek nem tagja többek között Ausztria, Szlovénia és Belgium sem, Sargentini asszony mégsem veti fel a jogállamiság veszélyét ezen országok esetében.
  4. A külföldi egyetemekre vonatkozó szigorúbb szabályozás nem példa nélküli az unióban. Csehországban és Görögországban a magyarnál jóval szigorúbb szabályozás van érvényben a külföldi egyetemek működésére vonatkozóan.
  5. A magyar egyházügyi szabályozás nem diszkriminatív. A tagállamok többsége különbséget tesz valamilyen módon a történelmi egyházak jogállása és az egyéb felekezetek státusza között.
  6. Az egyesülési szabadságjogokkal kapcsolatos észrevételek sem teljesen egyediek. Az utóbbi évek terrorcselekményeinek hatására nemcsak Magyarországon emelnek be többletgaranciákat a civil megmozdulásokkal kapcsolatban, de például Belgiumban és Bulgáriában is ebbe az irányba tettek lépéseket.
  7. Komolytalan általános következtetéseket levonni egy-egy, kisebbséghez tartozó személy bírósági esetéből. Míg Magyarországon 257 830, Németországban 7555 emberre jutott egy – az ottani statisztikai módszer alapján – regisztrált eset, mikor is kisebbségekhez tartozó személy ellen követtek el bűncselekményt.
  8. A jelentés kettős mércét alkalmaz a menekültpolitikát illetően is. Kérdés, hogy a spanyol hatméteres kerítés, a francia-olasz hermetikus határzár, vagy a német menekülthelyzet vajon mivel jobbak a magyarnál.
  9. A magyar kormány hajléktalanok helyzetével kapcsolatos intézkedéseit egyoldalúan torzította a jelentés. Míg Magyarországon 963, Németországban 95 emberre jut egy hajléktalan személy, Belgiumban pedig a hajléktalanok száma 96 százalékponttal nőtt 2008 és 2016 között.
  10. A 2018-as magyar parlamenti választások során nem volt korlátozott az információhoz való hozzáférés. 2017-ben az ellenzéki pártok támogatottsági szintjükhöz képest felül voltak reprezentálva médiamegjelenési mutatójuk tekintetében. Mindemellett nem indult jogállamisági eljárás azt követően, hogy 2017-ben a LIBE kritikus megjegyzéseket tett a spanyolországi és olaszországi média függetlenségével kapcsolatban.

 

A teljes elemzés a linkre kattintva tölthető le.

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

A Fidesz az egyetlen Néppárt

Nem változott érdemben a pártok támogatottsága az egy hónappal ezelőtti helyzethez képest – derül ki a Nézőpont Intézet, Magyar Idők számára készített legfrissebb felméréséből. A Fidesz-KDNP továbbra is biztosan vezet, minden egyes társadalmi csoportban a kormánypártok a legnépszerűbbek. Nincs olyan demográfiai csoport, aminek egyharmada ne lenne fideszes, míg az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik népszerűsége haladja meg néhol a 10 százalékot. Ez alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Fidesz az egyetlen néppárt Magyarországon. A jelenlegi népszerűségi adatok alapján nem jutna parlamentbe az MSZP-Párbeszéd pártszövetség és a Momentum sem, az LMP pedig csak épphogy elérné a bejutási küszöbhöz szükséges 5 százalékot.

np_partpreferencia_2018augusztus (002)

A teljes választókorú magyar népesség 41 százaléka a kormánypártok szimpatizánsa a Nézőpont Intézet július végén és augusztusban, 2000 fő személyes megkérdezésével készült országos reprezentatív kutatása alapján. A Fidesz-KDNP az áprilisi országgyűlési választások óta stabilan maga mögött tudhatja a lakosság bő négytizedét, az ellenzék pártjai pedig nem képesek jelentősen változtatni saját pozíciójukon. A második helyet továbbra is a Jobbik foglalja el 10 százalékkal. A teljes népességben 6 százalékos támogatottsággal bíró MSZP-P és a 4 százalékos DK szintén megtartották az előző havi táborukat, és a belső harcoktól, távozásoktól és kizárásoktól továbbra is hangos LMP is stabilan 3 százalékos szimpatizánsi körrel rendelkezik. A parlamenten kívüli Momentum 2, a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk 1-1 százalékos bázissal bír.

Minden demográfiai csoportban (nem, kor, iskolai végzettség, településtípus) magasan a Fidesz-KDNP rendelkezik a legtöbb szimpatizánssal a teljes népesség adatait figyelembe véve. Nincs olyan demográfiai csoport, aminek egyharmada ne lenne fideszes, míg az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik népszerűsége haladja meg néhol a 10 százalékot, de a 60 év felettiek között például ők is csak 5 százalékon állnak. Ez alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Fidesz az egyetlen néppárt Magyarországon.

Ha a teljes ellenzék támogatottságát összeadjuk, akkor is, Budapest kivételével, minden társadalmi csoportban magasabb annál az értéknél a Fidesz-KDNP népszerűsége. A férfiak között 10, a nők körében pedig 17 százalékpont a kormánypártok előnye az ellenzék egészével szemben. A különböző korosztályokat tekintve a legfiatalabb, 18-29 éveseket tartalmazó korcsoportban a legkisebb (7 százalékpont) a különbség a Fidesz-KDNP és az ellenzék között, a 60 éven felülieknél már jelentős, 16 százalékpontos a kormánypárti fölény. Az alapfokú végzettségűeknél majdnem 20 százalékponttal több szimpatizánssal rendelkezik a kormánypárt, a diplomások körében viszont 4 százalékpontra olvad az előny. Az összevont ellenzék Budapesten 12 százalékpontos előnyben van, az ország többi részén azonban tekintélyes, 18-20 százalékpontos a lemaradásuk. Árnyalja a képet az ellenzék számára, hogy a Fidesz-KDNP legalább háromszor népszerűbb az összes többi pártnál, rendkívül fragmentált az ellenzéki oldal. Szintén rossz hír az ellenzéknek, hogy a fővárosban az összevont baloldali tábor mérete már 6 százalékponttal elmarad a kormánypártok támogatottságától.

A legvalószínűbb választási eredményre irányuló becslés tanúsága szerint a Fidesz-KDNP listája egy most vasárnapi voksoláson 54 százaléknyi szavazatot kapna, az előző havinál egy százalékponttal kevesebbet. A Jobbik támogatottsága a választás után tapasztalható visszaesés után most nem változott, 17 százalékos eredménnyel futna be a második helyre, az MSZP és a P közös listája 9 százalékos eredménnyel nem szerezne parlamenti mandátumot. A DK az előző havi egy százalékpontos erősödés után ismét javított, immár 7 százalékot kapna, és az LMP is bejutna a Parlamentbe 5 százalékos eredménnyel. Kiszorulna viszont a továbbra is 4 százalékos Momentum, a 2 százalékos Kutyapárt és az 1 százalékon álló Mi Hazánk.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. július 19. és augusztus 14. között készült 2000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 2000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 2,2 százalék

kutatás a linkre kattintva tölthető le.

Kép forrása: 123rf.com

 

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Egyre több magyar választja a kártyás fizetést

Lassú ütemben, de növekszik a bank- és hitelkártyatulajdonosok között a kártyájukkal gyakran fizetők köre – derül ki a Nézőpont Intézet július végén és augusztus elején készített személyes közvélemény-kutatásából. Leggyakrabban szupermarketekben vásárolnak bankkártyával a magyarok, de egyre gyakoribb a gyógyszertárak, vendéglátóipari egységek és egyéb területek esetén is az elektronikus fizetési mód használata.

A magyar felnőtt népesség kétharmadát kitevő kártyabirtokosok bő egynegyede minden lehetséges esetben igyekszik a készpénzmentes fizetés legfőbb eszközének számító bank- vagy hitelkártyáját használni. Ez 10 százalékpontos növekedés a legutóbbi, 2016-os adatfelvétel óta, tehát míg 2 éve 800.000 ember használt minden fizetéskor bankkártyát, manapság már 1.400.000 fő.

További 35 százalék (tehát majdnem 2 millió ember) állítja, hogy szokott kártyával fizetni egyes esetekben, de közel sem mindig. Összességében tehát a kártyával rendelkezők hattizede nevezhető a készpénzmentes fizetési megoldások iránt nyitottnak, ez 5 százalékpontos gyarapodást jelent a 2016-os helyzethez képest. A növekedés hátterében állhat a pénzügyi kultúra, kormányzati intézkedésekkel ösztönzött lassú átalakulása, illetve az a tény, hogy 2017 a kényelmes és gyors érintéses kártyás fizetés használatában az áttörés éve volt: már a kártyák több, mint 70 százaléka, a POS terminálok 80 százaléka támogatja ezt a funkciót. A kártyabirtokosok 25 százaléka csak ritkán, 14 százaléka pedig lehetőleg egyáltalán nem használja kártyáját, mind a két csoport aránya csökkent 2016-hoz képest.

ni_bankkartya_hasznalata_1 (002)
A bankkártyával rendelkezők bő háromnegyede szokott készpénzmentesen vásárolni szupermarketekben és plázákban, ez az arány statisztikailag megegyezik a 2016-os adatfelvétel eredményével. A kisboltokban (ABC-kben, ruhaboltokban) szintén hibahatáron belül változott a kártyahasználati ráta az elmúlt két évben, jelenleg 41 százalék. Jelentősen növekedett viszont a gyógyszertárakban, egészségügyi intézményekben bankkártyát használók aránya (a 2016-os 28 százalékról 44 százalékra). A vendéglátóipari egységekben (30 százalék), valamint internetes vásárlások esetén (33 százalék) is szignifikánsan többen hagyják el a készpénzt, mint 2016-ban (21, illetve 20 százalék). Kisebb mértékben, de szintén növekedett a bankkártyás fizetők tábora sport- és kulturális események alkalmával, különböző szolgáltatások igénybevétele esetén, illetve tömegközlekedés használatakor. A nagyobb kártyahasználatra hatással van a kártyaelfogadóhelyek számának dinamikus, évi 25 százalékos növekedése is, amelyet az állami bankkártya-elfogadóhely telepítési program is támogat.

ni_bankkartya_hasznalata_3 (002)

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. július 19. és augusztus 2. között készült 1000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,2 százalék.

A kutatás a Nézőpont Intézet 2018. június 28-án összehívott Gazdaságfehérítési Kerekasztala keretében készült. A Kerekasztal közös álláspontja, hogy az elektronikus fizetési lehetőségek és fizetési szokások terjedése fehéríti a gazdaságot.

kutatás a linkre kattintva tölthető le.

 

TOVÁBB
123...10...