Közvélemény-kutatás

TARLÓS ISTVÁN NÉPSZERŰBB A FIDESZNÉL IS

Ha Tarlós István újra indul a főpolgármester-választáson, minden esélye megvan arra, hogy harmadszorra is győzzön: a budapestiek 45 százalékának szavazatában biztos lehet. A Nézőpont Intézet, Magyar Idők számára készített legfrissebb budapesti közvélemény-kutatása alapján a feltételezhető siker oka, hogy Tarlós István 11 százalékponttal népszerűbb, mint a kormánypárt.

(tovább…)

TOVÁBB
ElemzésKözvélemény-kutatás

MOST VASÁRNAP AZ EP-MANDÁTUMOK TÖBB MINT 60 SZÁZALÉKÁT A FIDESZ SZEREZNÉ MEG

A Fidesz-KDNP népszerűbb, mint a teljes ellenzék együttvéve, így több, mint a 60 százalékát megszerezné a kiosztható mandátumoknak egy most vasárnap tartandó EP-választáson – derül ki a Nézőpont Intézet szeptemberi, Magyar Idők számára készített felméréséből. A kormánypárt 13, a Jobbik 4, az MSZP és a DK együtt 3, míg az LMP 1 képviselőt küldhetne Brüsszelbe.

 

(tovább…)

TOVÁBB
Elemzés

A hófehér gazdaságért: javaslatok a készpénzforgalom csökkentésére a modern, átlátható és csalásmentes mindennapokért

ÖSSZEFOGLALÓ

  • Magyarországon rekord magas a készpénzállomány, az elmúlt években több mint duplájára – több, mint 5000 milliárd forintra – nőtt a hazai készpénzforgalom. Ez pedig jelentős társadalmi költségeket jelent elsősorban a vállalatok, a pénzforgalmi szolgáltatók, a háztartások, illetve az állam számára. Ezáltal jelentősen növekszik a szürke- és feketegazdaság bővülésének kockázata, ami csökkenti az adóalapot, és torzítja a gazdasági versenyt. Összességében Magyarország versenyképességét rontja az európai viszonylatban is magas készpénzforgalom.
  • Az utóbbi években számos kormányzati intézkedés történt a gazdaság fehérítése érdekében, ennek is köszönhető, hogy a magyarországi „rejtett gazdaság” mérete 2009 és 2015 között trendszerűen csökkent. A készpénzforgalom jelentős növekedése azonban hozzájárult, hogy az utóbbi években ismét növekedjen a szürkegazdaság mérete.
  • A készpénzfizetést az üzleti és lakossági szektorban is csökkenteni kellene. Magyarországon továbbra is a készpénzes fizetési megoldások a legelterjedtebbek, ugyanakkor 2016-hoz képest az idei évre jelentősen – 10 százalékponttal – megnőtt azok aránya, akik, minden lehetséges esetben a kártyás fizetést választják. Míg 2016-ban megközelítőleg 800 ezer, 2018-ban már 1,4 millió ember fizetett minden lehetséges esetben kártyával. A lakossági körében is érzékelhető a kártyás fizetési lehetőségek elterjedése, a megkérdezettek 52 százaléka – a két évvel ezelőttinél 8 százalékponttal több válaszadó – tudott mindenhol kártyával fizetni, ahol szeretett volna.
  • A rezsi befizetése jellemzően a készpénzhasználat egyik legnagyobb területét jelenti Magyarországon. A közüzemi számlák kifizetésekor a sárga csekkes értesítést kapók 54 százaléka minden esetben készpénzt használ, ráadásul a bankkártyabirtokosok több mint harmada is minden esetben a készpénzes fizetést választja a közüzemi számlák kiegyenlítésekor.
  • A készpénzes fizetés leggyakoribb okai között a megszokás áll, ezt követi, hogy többen csak készpénzt tartanak maguknál, illetve nem bíznak más fizetési megoldásokban. A kártyás fizetéssel elégedetlenek többsége költségesnek tartja az elektronikus fizetési módokat. Ezen okok mindegyike arra mutat rá, hogy a készpénzmentesség elterjedésének kulturális tényezői is vannak, így ezen a területen is érdemes lehet további lépéseket tennie a döntéshozóknak. Ebből a célból érdemes lehet létrehozni egy állandó jelleggel működő és rendszeresen ülésező Gazdaságfehérítési Munkacsoportot, amely kormányzati, gazdasági és piaci szereplők számára biztosíthat állandó együttműködési fórumot. A testület egyúttal napirenden tarthatná a gazdaságfehérítés legfontosabb kérdéseit, aktualitásait és teendőit. Célunk, hogy a készpénzhasználat gazdasági szerepének ezen hazai trendjeit figyelembe véve, olyan javaslatokat fogalmazzunk meg, amelyek alkalmasak további megvitatásra, gondolkodásra.

A teljes elemzés a linkre kattintva tölthető le.

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Még mindig tömeges az elutasítottsága az őszödi beszédnek

A magyar választópolgároknak nem változott a véleménye Gyurcsány Ferenc, pontosan 12 évvel ezelőtt kiszivárgott őszödi beszédéről – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. A fiatalok között egyre többen vannak olyanok, akik nem tudják az egykori kormányfőhöz kötni a Balaton-parti kormányüdülőben elhangzott monológot.

kép

Az immáron 12 éve kiszivárgott őszödi beszédet a magyar választók döntő többsége, 78 százaléka köti Gyurcsány Ferenchez, 19 százalékuk viszont nem tud megnevezni olyan politikust, aki a hangfelvételhez köthető. A legfiatalabb, 18-29 éves választókat tömörítő korcsoport négytizede nem tudja az egykori kormányfőt kapcsolatba hozni a beszéddel, de a nyolc általánost végzettek 43, illetve a községekben élők 31 százalékát is érinti a „politikai feledékenység”. Kiemelendő még, hogy Gyurcsány jelenlegi pártja, a Demokratikus Koalíció szavazóinak 13 százaléka szintén nem hallott a pártelnök 12 évvel ezelőtti, botrányt és a kormányzó szocialisták jelentős népszerűségvesztését okozó felszólalásáról.

Maga a beszéd, a válaszadók 23 százalékának a tetszését nyerte el, ez statisztikailag megegyezik a 2010-ben mért 20 százalékkal. A DK-szimpatizánsok 90 százaléka kiáll a pártvezető beszéde mellett. Az 50 évnél idősebbek és a budapestiek háromtizedének vannak pozitív gondolatai a beszéddel kapcsolatban.

Az MSZP-seket rendkívüli módon megosztja a kérdés: 50 százalékuknak tetszik, 45 százalékuknak viszont nem tetszik egykori pártvezetőjük korábbi beszéde.

A megkérdezettek 73 százaléka nem tudott, vagy nem akart megjelölni olyan jelenleg is aktív baloldali politikust, akit a legtehetségesebbnek tart. A tehetséges politikusokat megnevező 25 százalékból 9 százalék Karácsony Gergelyt említette, a párbeszédes politikus mögött pedig 4 százalékkal Gyurcsány Ferenc végzett. Érdekesség, hogy Vona Gábort is megnevezte a magyarok 1 százaléka, mint a legtehetségesebb baloldali politikus.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. szeptember 11-15. között készült 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,8 százalék.

Kép forrása: MTI

kutatás a linkre kattintva tölthető le.

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Hiába a Sargentini-jelentés, a magyarok kétharmada támogatja a kormány migrációs politikáját

Hiába fogadta el az Európai Parlament a héten a Sargentini-jelentést, a magyar választók kétharmados többsége továbbra is támogatja a kormány migrációs politikáját – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. A 2015. szeptember 15-én létesített határzár felállításának harmadik évfordulóján, hat és fél millió magyar jó döntésnek tartja a kerítést, a kvótákat pedig még ennél is többen utasítják el. A kormány migrációs politikájának támogatottsága három éve kiemelkedően magas szinten stabilizálódott.

diagram

 

A 2016-os népszavazási kérdést illetően még mindig egységesnek mondható a választókorú magyar népesség álláspontja. A megkérdezettek 86 százaléka nem támogatja, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül telepítsen be Magyarországra nem magyar állampolgárságú személyeket, ellenkező véleményen mindössze 7 százalék van. A kvótaellenesek aránya állandónak mondható, a referendum óta folyamatosan 80 százalék felett van. A menekültek kötelező betelepítésének támogatottsága Budapesten 14 százalék, azonban minden más társadalmi csoportban (a nemet, az életkort, az iskolai végzettséget és a településtípust vizsgálva) egytized alatt marad a kvóták támogatóinak hányada.

diagram2

Az immáron három éve álló határkerítés felépítésével a megkérdezettek 56 százaléka teljes mértékben, 26 százaléka pedig inkább egyetért, tehát 82 százalék a kormánnyal azonos álláspontot képvisel. Ez azt jelenti, hogy a nyolcmilliós választókorú népességből 6 és fél millió embert maga mögött tudhat a kormány ebben a kérdésben. 2015 nyarán ugyanez az arány még 50 és 60 százalék között ingadozott. Az őszi kerítésépítés heteiben emelkedett 70, majd azt követően 80 százalék fölé, azóta pedig ezen a szinten van.

A Fidesz-KDNP szimpatizánsainak 97 százaléka támogatja a kerítést, de a jobbikosok 94 és még a baloldaliak 57 százaléka is egyetért a határzár szükségességével. Összességében pedig az ellenzéki pártok szavazóinak közel 70, az ismeretlen pártpreferenciájúak 80 százaléka osztja a kormány álláspontját ebben a kérdésben.

A kormány határpolitikájával a választók háromtizede nagyon, további 38 százaléka pedig inkább elégedett, összességében tehát a lakosság bő kétharmada a kabinet mögött áll ebben a kérdésben. Ez azt jelenti, hogy nyolcmillióból öt és félmillió ember támogatja a kormánypártok migrációs politikáját. Az inkább elégedetlenek aránya 16, míg a nagyon elégedetleneké 10 százalék.

Az elégedetlenek tábora is két részre oszlik, egyik fele túl kevésnek, másik fele túl soknak tartja az eddigi lépéseket, ez derül ki egy másik kérdésre adott válaszokból. A kormány eddigi, illegális határátlépésekkel szembeni intézkedéseit a válaszadók 66 százaléka megfelelőnek tartja, 12 százalék gondolja úgy, hogy túl keveset tett a magyar vezetés a határok védelméért, míg 14 százalék azoknak az aránya, akik túl szigorúnak tartják az eddigi lépéseket. Az első elégedetlen csoportot a Jobbik-szimpatizánsok, míg az utóbbit a különböző baloldali pártok szavazói dominálják.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. szeptember 11-14. között készült 700 fő telefonos megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 700 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,8 százalék.

kutatás a linkre kattintva tölthető le.

Kép forrása: MTI

TOVÁBB
...234...10...