Közvélemény-kutatás

Lejtmenetben a Jobbik

Továbbra is tartja júniusban mért rekordmagas népszerűségét a Fidesz-KDNP – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készített júliusi felméréséből. A Jobbik az áprilisi választásokat követően hónapról hónapra veszít népszerűségéből, a Sneider Tamás elnökölte formációra újabb 1 százalékponttal kevesebben szavaznának. A Toroczkai László vezetésével júniusban megalakult Mi Hazánk Mozgalom a választókorú népesség 1 százalékát tudhatja maga mögött, és egy esetleges „most vasárnapi” választáson is ehhez hasonló eredményt érne el.

np_partpreferencia_20180724

A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a teljes felnőttkorú magyar népesség 42 százaléka szimpatizál a Fidesz-KDNP-vel. A kormánypártok tehát megtartották a májusban és júniusban mért, 3 millió főt is jelentősen meghaladó támogatottságukat. Az 1 százalékpontot veszítő Jobbik 10, az MSZP-P 6, a DK 4, az LMP 3, a Momentum 2, a Kétfarkú Kutya Párt és az újonc Mi Hazánk pedig 1-1 százalékon áll.

A legvalószínűbb listás választási eredményekre (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciájára) vonatkozó becslés szerint a Fidesz-KDNP 55 százalékot szerezne egy esetleges voksoláson, amely szintén megegyezik az előző hónapi értékkel. A Jobbik a júniusi 18 százalék után júliusban csupán a szavazatok 17 százalékát kapná meg, a belőle kivált Mi Hazánk pedig 1 százalékot érne el. Az áprilisi választásokon még 20 százalékos, pénzügyi és szervezeti problémákkal küzdő párt tehát folyamatos lejtmenet után immáron 3 százalékponttal áll gyengébben, mint a voksolás idején. Továbbra is 9 százalék az MSZP és a Párbeszéd közös listájának támogatottsága, az elnökváltás tehát nem segítette hozzá a pártszövetséget a számukra elérendő 10 százalékos küszöb átlépéséhez. A DK egy százalékpontot erősödve 6, az LMP pedig ugyanennyit gyengülve 5 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Továbbra sem tudja elérni a parlamenti küszöböt a már negyedik hónapja 4 százalékon álló Momentum, és a 2 százalékos Kétfarkú Kutya Pártnak sem lenne esélye az Országgyűlésbe jutásra, ha most tartanának választást.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. július 01-17. között készült 2000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 2000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 2,2 százalék.

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Viszonzatlan a magyarok németbarátsága

Egyoldalú a szimpátia a németek és a magyarok között, mivel a magyarok sokkal jobb véleménnyel vannak Németországról, mint a németek hazánkról – derült ki a Nézőpont Intézet, Magyar Idők számára készített közvélemény-kutatásából. Míg a magyarok háromötöde (59 százalék) nyilatkozott pozitívan Németországról, addig a németeknél közel ugyanekkora (55 százalék) arányban voltak negatív véleménnyel Magyarországról.

np_mo_es_no_megitelese

A német sajtó 2010 óta tartó éles és sok esetben egyoldalú Magyarország-kritikája megtette hatását a német közvéleményre. A Médianéző által készített kimutatás szerint, 2017-ben a Magyarországról szóló összes vizsgált németországi médiamegjelenés 70 százaléka volt negatív hangvételű. Ezzel szemben mindössze 1 százaléknyi pozitív és 29 százaléknyi semleges cikk jelent meg.

Ezért nem meglepő, hogy Magyarország megítélése rossznak mondható a német felnőtt lakosság körében, a Nézőpont Intézet Németországban végzett felmérése alapján. A németek alig több, mint harmada (38 százalék) nyilatkozott pozitívan, míg 55 százalékuk negatívan hazánkról. Legkevésbé a legfiatalabb, 30 év alatti korosztály (32 százalék jó, 58 százalék rossz) és a fővárosiak (33 százalék jó, 56 százalék rossz) voltak jó véleménnyel Magyarországról. Nincs viszont olyan demográfiai kategória, ahol többségben lenne a hazánkról alkotott pozitív kép a németek körében.

A magyarok ezzel szemben továbbra is pozitívan gondolnak Németországra. A megkérdezettek 59 százalékának van jó véleménye a régió legnépesebb és gazdasági szempontból legfontosabb országáról, szemben a negatívan nyilatkozó 28 százalékkal. A németbarát többség minden társadalmi csoportban kimutatható. A fiatal magyaroknak különösen jó a véleménye (76 százalék jó, 20 százalék rossz), de a leginkább elutasító 60 év felettieknek is a fele pozitívan nyilatkozott Németországról (49 százalék jó, 35 százalék rossz).

Módszertan

A Nézőpont Intézet felmérése 2018. április 11. és 2018. május 11. között készült Magyarországon és Németországban, országonként 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta országonként reprezentatív az adott ország 18 évesnél idősebb lakosságára nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék. A kutatás során feltett kérdés így hangzott: „Kérem, mondja meg, hogy Önnek inkább jó, vagy inkább rossz véleménye van az alábbi országokról!”

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

A 2014-es választások óta nem volt ilyen magas a Fidesz-KDNP támogatottsága

A teljes előző ciklusban nem volt olyan népszerű a Fidesz-KDNP, mint 2018 júniusában – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készített felméréséből. A kormánypártok már májusban is jóval az áprilisban elért 47 százalékos belföldi listás eredményt meghaladó népszerűséggel rendelkeztek, a mostani 55 százalék pedig 2014 óta minden korábbinál magasabb mért érték. A teljes népességen belül ugyan nem változtak az erőviszonyok, viszont az ellenzéki, kiemelten a Jobbik-szimpatizánsok aktivitása csökkent, így tudták növelni előnyüket a kormánypártok a legvalószínűbb listás eredmény tekintetében.

np_partpreferencia_201807

A felmérés alapján a teljes felnőtt népesség körében 42 százalék szimpatizál a kormánypártokkal. Ez az arány a Jobbik esetében 11, az MSZP-nél pedig 6 százalék. A DK és az LMP tábora 3-3 százalékos. A Momentum Mozgalom 2 százalékon, a Kétfarkú Kutya Párt pedig 1 százalékon áll.

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP-re 55 százalék szavazna. Egyrészt, tehát jóval többen, mint amennyire az ellenzéki pártokra összesen, másrészt többen, mint a 2014-es választások óta bármikor. A Jobbikot 18 százalék választaná, tehát a választások óta csökkent a párt támogatottsága. Az adatfelvétel még a Mi Hazánk mozgalom párttá alakulása előtt történt, ezért az új párt esetleges népszerűségnövekedése még közvetlenül nem jelent meg a pártpreferenciákban, azonban a Jobbik szimpatizánsainak inaktivizálódásában már szerepet játszhatott. Az MSZP-Párbeszéd listára jelenleg a biztos szavazóknak 9 százaléka voksolna, tehát Tóth Bertalan pártelnökké választása után sem állnak a parlamentbe való bejutásukhoz szükséges 10 százalékos szint fölött. Az LMP-re 6, a DK-ra pedig 5 százalék szavazna, népszerűségük nem sokat változott a választások óta. A Momentum szavazataránya 4 százalék, míg a Kétfarkú Kutya Párté 2 százalék lenne a biztos szavazók körében.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. június 03-22. között készült 2000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 2000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 2,2 százalék.

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Ellenzik a közép-európaiak a bevándorlást

Az uniós csúcs előtt a nyugat-európai országok számára rossz előjel lehet, hogy Közép-Európa állampolgárai egyértelműen ellenzik mind a bevándorlást, mind pedig a kvótákat – derült ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára, tizenegy közép-európai országban készített közvélemény-kutatásából. Ettől az attitűdtől valószínűleg nem független az, hogy másfélszer többen vannak rossz véleménnyel az európai elitről, mint amennyien elégedettek a jelenlegi uniós vezetéssel. A keresztény kultúrájú Európa megmaradását is fontosabbnak tartják a régió lakosai, mint a multikulturalizmus térnyerését.

(tovább…)

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Két hasonló méretű táborra szakadhat a Jobbik

Erősen megosztottak a Jobbik szimpatizánsai a párt elmúlt években véghez vitt néppárti fordulata kapcsán. Ebből kifolyólag, egy Toroczkai László által létrehozandó új politikai erő az egykori radikális párt szavazótáborának felét is elcsábíthatja – derül ki a Nézőpont Intézet, Magyar Idők számára készített kutatásából. Az eredményekből kiderül az is, hogy a kilépési hullámtól szenvedő párt Dúró Dóra és Toroczkai László személyében a második és a harmadik legnépszerűbb politikusát veszítheti el.

A néppártosodás, mint törésvonal

Statisztikailag azonosnak mondható a Jobbik két irányvonalának támogatottsága a szimpatizánsok körében. A jobbikosok 43 százaléka tartja pozitívnak a néppártosodást, 49 viszont úgy gondolja, a radikális úton kellett volna tovább haladni a közösségnek. Ez mutatja tehát, hogy az egykor radikális pártban milyen éles törésvonalat jelent a Vona Gábor által felvetett néppártosodás.

Nem csak ez okozhat fejfájást azonban az új pártvezetésnek, hanem az is, hogy a megkérdezett Jobbik-szimpatizánsok 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szavazna egy Toroczkai által alapított új pártra. Kategorikusan csak 36 százalék utasította el ezt a lehetőséget. További veszélyforrást jelenthet a Jobbik vezetői számára, hogy a szimpatizánsok közel háromtizede még nem alakított ki véleményt a kérdésben.

A jelenlegi állás szerint tehát a Toroczkai-párt, ha elvégzi az ehhez feltétlenül szükséges politikai aprómunkát, akkor megfelezheti a Jobbik jelenlegi táborát. Mindezzel az ásotthalmi polgármester esélyessé válhat akár még a mandátumszerzésre is a jövő évi európai parlamenti választáson. Mindemellett, az újonnan alakult párt megnehezítheti az anyapárt önkormányzati választási felkészülését is a települési alapszervezetek átcsábításával.

np_jobbik_neppartosodasa

Az ismert politikusok lemorzsolódása

A választókorú magyar népesség körében még mindig messze Vona Gábor a legismertebb jobbikos politikus, a megkérdezettek 95 százaléka hallott már a lemondott pártelnökről. Nem mondható azonban, hogy ő a legnépszerűbb: mindössze 32 százalék látná szívesen fontos politikai pozícióban, míg Dúró Dóra a Vona arányával statisztikailag megegyező 27 százalékon áll. A Toroczkai-féle irányvonalhoz tartozó parlamenti képviselőnő elutasítottsága 40 százalékos, szemben Vona 57 százalékával. Tehát bár hasonló népszerűségi mutatóval rendelkeznek, az egykori pártelnök jóval népszerűtlenebb.

Problémát okozhat a Jobbik számára, hogy Dúró Dóra és Toroczkai László kilépésével, illetve kizárásával a második és a harmadik legismertebb és ezzel együtt legnépszerűbb politikusukat veszíthetik el. Őket ismertségben, a szintén a pártot erősen kritizáló Novák Előd követi.

Szintén nem jó előjel, hogy az újonnan pártelnökké választott Sneider Tamást mindössze a teljes népesség 41 százaléka ismeri. Közülük is háromszor annyian utasítják el, mint amennyien jó véleménnyel vannak róla, erős üvegplafont építve ezzel a néppártosodni kívánó pártelnök és ezzel pártja fölé is.

Mirkóczki Ádám és Gyöngyösi Márton, akik egyértelműen kiálltak az új vezetés és a radikális irányvonal elhagyása mellett, szintén csak Sneider Tamás szintjén állnak mind ismertségben, mind pedig népszerűségben.

np_jobbikos_politikusok_nepszerusege

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. június 1-6. között készült 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

TOVÁBB
...234...10...