Rendezvényeink

konyvk

Ötéves az Alaptörvény workshop

A Nézőpont Intézet 2016. december 14-én „Ötéves az Alaptörvény” címmel workshopot szervez. A rendezvényen részt vesz Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke és Schiffer András, az LMP korábbi társelnöke, volt országgyűlési képviselő. Az eseményen a Nézőpont Intézet elemzésének bemutatására, valamint egy kerekasztal-beszélgetésre kerül sor. 

A worksopon történő részvétel ingyenes, ugyanakkor regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az info@nezopontintezet.hu címen lehet.

PROGRAM:

08:45-09:00 – Regisztráció

09:00-09:10 – Megnyitó és az „Ötéves az Alaptörvény” elemzés bemutatása

Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője

09:10-09:50 – Kerekasztal-beszélgetés

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke

Schiffer András, az LMP korábbi társelnöke, volt országgyűlési képviselő

Moderál: Pindroch Tamás (Magyar Hírlap)

09:50-10:00 – Q&A

EÜ háttér

Gyógyuló Egészségügy 2016

A Nézőpont Intézet 2016. december 9-én, „Gyógyuló egészségügy” címmel konferenciát szervez a kórházak, a gyógyszerpiac és a magyar egészségügy helyzetéről és jövőjéről. A konferencián felszólalnak az egészségügyi terület vezetői, valamint szó lesz a magyar egészségipar kitörési lehetőségeiről, a gyógyszeripar és az ágazatok fejlődési kilátásairól, magyar és európai kitekintésben egyaránt.

20161209_095401518_iOS

Ónodi-Szűcs Zoltán a Nézőpont Intézet által szervezett, Gyógyuló egészségügy címmel rendezett konferencián azt mondta, örömteli, hogy nőtt a születéskor várható élettartam, azonban a demográfiai változásokból adódóan nagymértékben nő majd azoknak a száma, akik több figyelmet igényelnek az ellátás során. Az államtitkár beszélt arról is, hogy több kompetenciát kell adni a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakápolóknak, így csökkentve az orvosi terheket. “Ebben az ügyben közös a teendő” – fogalmazott.20161209_121503451_iOS

Elismerte, hogy kevés a szakdolgozó az ágazatban, és a képzésben részesülők száma is kevesebb, mint az OECD-átlag. Az államtitkár ehhez kapcsolódva megemlítette azt a 4,4 milliárd forintos forrást, amelyet ápolói ösztöndíjprogramként szán a kormány az emberi erőforrások fejlesztési operatív program forrásából. A külföldi munkavégzéssel kapcsolatban megjegyezte, csökkent a külföldi munkavégzéshez hatósági igazolást kérők száma, a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 2010-hez képest 2015-re felére, 755-ről 393-ra csökkent az ilyen okmányt kérők száma.  Jelezte, a rezidensi ösztöndíjrendszer költségvetési forrásai végesek ugyan, de elégségesek, aki jelentkezett a programra, kap támogatást. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a keretszámok a rezidensképzésben évről évre növekednek, 2016-ban 1338 keretszámot állapítottak meg. A béremeléssel kapcsolatban az államtitkár megjegyezte, nem hagyják “összecsúszni” az ágazati bértáblákat a megemelt minimálbér miatt, a tárca álláspontja az, hogy az eddigi értékeket fent kell tartani. Az ellátásszervezés kapcsán Ónodi-Szűcs Zoltán továbbra is azon az állásponton volt, hogy azt nem szabad az “ellátást nyújtó lánc” egyik szereplőjére bízni, mert akkor a “csapokat elkezdi maga felé tekerni”.  A várólistákra térve kifejtette, hogy míg 2012-ben a 70 ezer beteg várakozott tervezett ellátásra, az intézkedésekhez köszönhetően ez a szám tavaly 35 125-re, idén novemberre 28 539-re csökkent. Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, ebben az évben a tervezetthez képest 150 milliárd forinttal több jutott az ágazatnak, ami a GDP 0,5 százaléka. Hozzátette: tervek vannak arra vonatkozóan, hogy a járóbeteg-ellátásban egyfajta kötelező előjegyzést vezetne be az államtitkárság.

20161209_081256111_iOS

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára a konferencián előadásában arról beszélt, hogy patrióta, kiszámítható, a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatását segítő gazdaságpolitikára van szükség, és ha ezeket a célokat el tudja érni a kormányzat, akkor beszélhetünk egy “egészségesebb” gazdasági környezetről, amely kellő hátteret biztosít a közfinanszírozott egészségügy működéséhez. Kifejtette, a munkaerő-piaci folyamatok kedvező alakulása, a jó költségvetési pozíció és a foglalkoztatottak számának emelkedése adja többek között azt a többletet, amelynek nyomán béremelés indulhatott el az egészségügyben.  Az államtitkár azt mondta, a kormányzat azzal kalkulál, hogy a munkáltatói adók csökkentésével, a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi növelésével, a szakképzési rendszer átalakításával és a társasági adó csökkentésével új impulzusokat tudnak adni a gazdaság további bővüléséhez. Mint mondta, a 2017-es költségvetés – az idei évhez képest – többletforrásokat szán az egészségügyben, így az egészségügyi bérfedezetre 80,6 milliárddal, gyógyászati segédeszköz támogatásra 4,8 milliárddal, gyógyszertámogatásra 7,9 milliárddal, gyógyító-megelőző ellátásra pedig 57,4 milliárddal többet. Mint fogalmazott, az egészségügy területére a gazdasági növekedést meghaladó mértékben szán forrásokat a költségvetés. Az ágazati bérmegállapodásról az államtitkár azt mondta, az egészségügyi szakdolgozók bére 2010-hez képest megduplázódik, az alapellátás pedig 54,6 milliárd forintos bővülést könyvelhet el. Banai Péter Benő a kórházak tartozásállománya kapcsán megemlítette, hogy az eladósodás újra fog termelődni, ha nem foglalkoznak azok kialakulásának okaival. Kihívásként említette továbbá a finanszírozás belső aránytalanságainak fokozatos felszámolását, az alapellátás megerősítését, az ellátórendszer hatékonyságának kérdéseit és a szociális szektorba sorolható ellátások leválasztását.

20161209_083324581_iOS

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese előadásában azt mondta, a magyar társadalom egy súlyosan beteg társadalom, a várható élettartamot nézve több éves lemaradásban van Magyarország, és a környező országokhoz képest az egészségügyre fordított kiadások tekintetében is jelentős elmaradásban van. “Le kell szögeznünk, hogy a rendszerváltás óta az egészségügy vesztes pozícióban volt” – fogalmazott. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója úgy vélte, a kórházi adósság újratermelődése rendszerhiba, nem pedig az egyes kórházak rossz menedzsmentpolitikájának eredménye. Látni kell azt is, hogy az állami fenntartás mellett is újratermelődik, hónapról hónapra növekszik az eladósodottság – jegyezte meg.  A főigazgató beszélt arról is, hogy a magyar kórházi struktúra nem jó, nem ideális, az erős lokális politikai érdekek miatt nincs mozgástér. Velkey György szerint igazságtalan, méltánytalan és hosszú távon fenntarthatatlan, hogy a szellemi foglalkozásúak nettó átlagbérét tekintve az egészségügyiek csak a 20. helyen állnak. A magyar államnak nagyon súlyos adósságai vannak az egészségügyi dolgozók felé – tette hozzá a főigazgató.

20161209_092028877_iOS

gazdasagf_wallpaper_logo ÁLLÓ

Gazdaságfehérítési Konferencia

A Nézőpont Intézet 2016. december 2-án konferenciát szervezett, melyen a magyarországi szürke- és feketegazdaság problémakörét, az eddig született megoldásokat és az ezt követő lehetséges lépéseket kívánjuk értékelni.

A szürkegazdaság mértéke tudományos becslések szerint 2003-ben GDP-arányosan 25, 2010-ben 23,3, 2015-ben pedig 21,9 százalék volt Magyarországon, volumene pedig 6,5-7 ezer milliárd forintra tehető. A tendencia ugyan csökkenő, de mértéke jóval meghaladja a 10 százalék körüli nyugat-európai átlagot – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont csoport vezérigazgatója pénteken, az intézet által szervezett konferencián, ahol bejelentette: 35 javaslatot dolgoztak ki a gazdaság fehérítésére

Program

8:30-9:00 – Regisztráció

9:00-9:20 – Megnyitó és a Nézőpont Intézet által készített „Javaslatok a hófehér gazdaságért” javaslatcsomag bemutatása – Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója

9:20-9:40 – Hornung Ágnes Pénzügyekért felelős államtitkár előadása

9:40-10:00 – Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnökének előadása

10:00-11:00 – Pódiumbeszélgetés a gazdaságfehérítés kihívásairól
Dr. Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója 
Hegedüs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója
Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója
Sinkáné dr. Csendes Ágnes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóügyi szakfőigazgatója
Moderátor: Azurák Csaba, a TV2 főszerkesztő-műsorvezetője

11:00-11:30 – Állófogadás

 Ágostonkonf2 konf3 Warvas

15027661_1274454235932790_9148123760257341864_n

Merkel jövője – workshop a német belpolitikáról

A Nézőpont Intézet 2016. november 23-án “Merkel jövője” címmel workshopot szervezett a német belpolitikai folyamatok értékelésére. A rendezvényen szóba kerülnek az idei év tartományi választásai, Angela Merkel népszerűség-csökkenésének okai, valamint a Németország előtt álló kihívások. Szakértő vendégeink arra keresik a választ, hogy milyen jövő vár Angela Merkellre és Németországra, az unió legnagyobb gazdaságára és legbefolyásosabb politikai szereplőjére.

PROGRAM

15:30-16:00 | Regisztráció

16:00-16:20 | Megnyitó és prezentáció
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója

16:20-17:20 | Kerekasztal-beszélgetés
Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és Európai Uniós ügyekért felelős korábbi helyettes államtitkára
Boris Kálnoky, a Die Welt magyarországi tudósítója
Moderál: Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója

17:20-17:30 | Q&A

123...