Rendezvényeink

15042106_1271607536217460_6099052553227579107_o

Megújuló magyar vidék

Nézőpont Intézet 2016. november 22-én, „Emberöltőre tervezve – megújuló magyar vidék” címmel rendezvényt szervezett az új nemzeti élelmiszer-gazdasági stratégia, valamint a vidék és a jövő nemzedék tárgyköre kapcsán.

Program:

08:30-09:00 | Regisztráció

09:00-09:05 | Megnyitó
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője

09:05-09:25 | Dr. Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár megnyitó előadása

09:25-09:50 | Kávészünet, technikai szünet

09:50-10:40 | I. Panelbeszélgetés – Fókuszban az új nemzeti élelmiszer-gazdasági stratégia
Somogyi Norbert PhD, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatója – kutatási, innovációs és egyéb iparági szempontok
Madarász István, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője – általános stratégiai kérdések
Moderál: Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzője

10:40-11:00 | Román István agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár előadása

11:00-11:30 | II. Panelbeszélgetés – Vidék és jövő nemzedék
Dr. Weisz Miklós, az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének társelnöke – fiatal gazdák támogatása
Kemény Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet gazdaságelemzési igazgatója – innovációk támogatása, egyéb specifikus szempontok
Moderál: Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője

11:30-11:40 | Q&A

15129048_1278044635573750_1416701806368862255_o 15129079_1278044872240393_6114935350786470826_o 15137561_1278044642240416_131444006609583317_o 15137633_1278044638907083_4649182503697744823_o 15167720_1278044858907061_4630319527725110465_o

Partnerség vagy befolyásolás? | USA elnökválasztás értékelése

Nézőpont Intézet 2016. november 10-én, „Partnerség vagy befolyásolás?” címmel rendezvényt tartott az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztásásának értékelésére.

Program:

15.00-15.30 | Regisztráció

15.30-15.35 | Megnyitó
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója

15:35-15:45 | Kutatási prezentáció
Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet vezető kutatója

15.45-16.15 | Dr. Martonyi János, Magyarország volt külügyminiszterének vitaindító előadása az amerikai elnökválasztás globális hatásai kapcsán

16:15-17:00 | I. Kerekasztal-beszélgetés
Dr. Magyarics Tamás, Magyarország volt dublini nagykövete, habilitált egyetemi docens (ELTE Bölcsészettudományi Kar, Amerikanisztika Tanszék)
Dr. Szent-Iványi István, Magyarország volt ljubljanai nagykövete, a Magyar Liberális Párt külügyi szakpolitikusa
Moderátor: Ablonczy Bálint, a Heti Válasz rovatvezetője

17:00-17:45 | II. Kerekasztal-beszélgetés
Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője
Moderátor: Rajcsányi Gellért, a Mandiner.hu főszerkesztője

15003253_1266896100021937_5542852921868298645_o 15000742_1266896070021940_7549811015259345087_o 14991144_1266896113355269_3803157524568291058_o 14991138_1266895986688615_4379109252671577162_o 14882311_1266895970021950_3125666377553955588_o

 

17.45-18.00 Q&A

DSC_02550002

ISZLAMIZÁLÓDIK EURÓPA? – HOGYAN VÁLTOZTATJA MEG EURÓPÁT 40 MILLIÓ MUSZLIM

Budapest, 2016. március 24. – A Nézőpont Intézet március 24-i konferenciáján ismertette az iszlám vallással kapcsolatos legújabb közvélemény-kutatási adatait. A bemutatott kutatás alapján a magyarok 75 százaléka szerint nem csak néhány híve alapján kell megítélni az iszlám vallást. Ugyanakkor a migrációval összefüggésben megemelkedett terrorveszély és a radikális iszlám egész iszlám vallásra gyakorolt hatása miatt a magyarokban félelmet kelt az iszlám, illetve kevéssé hisznek a muszlim közösségek európai integrálhatóságában. Az emberek jelentős része tart az Európába érkezett muszlimok miatt kialakuló kulturális különbségektől, ám a nyugat-európai muszlim fiatalok radikalizációját a magyarok többsége nem vallási okokra vezeti vissza. A Nézőpont Intézet konferenciáján kerekasztal-beszélgetést is tartottak a témában.

DSC_02550002

DSC_02680001

DSC_0312

DSC_02370003

A közvélemény-kutatás innen elérhető.

Magyarország a világsajtóban 2015 Konferencia

Budapest, 2016. február 25. – A Nézőpont Intézet immár negyedik alkalommal készítette el hazánk előző éves nemzetközi sajtómegjelenéseivel kapcsolatos médiapolitikai elemzését. A február 25-i, budapesti rendezvényen bemutatott elemzés alapján 2015-ben intenzívebb és kritikusabb nemzetközi médiafigyelem irányult Magyarországra, mint 2014-ben. Az elemzés szerint ez leginkább a bevándorlásnak köszönhetően alakult így.

Fotó: Magyar Hírlap

A Nézőpont Intézet 2015 folyamán 14 ország, 99 nyomtatott és online sajtótermékében közölt, Magyarországgal kapcsolatos média-megjelenést vizsgált. A szemlézett lapok összességében 12 503 megjelenést közöltek Magyarországról, mely átlagosan havi 1 041 cikket jelent. A bevándorlási válságnak köszönhetően a cikkek kétharmada az év második felében látott napvilágot.

A 2015-ös év vezető témája egyértelműen a bevándorlási válság volt, míg 2014-ben ez a téma még egyáltalán nem szerepelt napirenden. A legmagasabb havi megjelenésszám a bevándorlási válság csúcspontján, szeptemberben alakult ki (3 652). A migrációs válság által leginkább sújtott hónapokat leszámítva átlag feletti híraktivitás (1 056) alakult ki februárban is, ekkor főként Angela Merkel és Vlagyimir Putyin látogatásával volt elfoglalva a nemzetközi sajtó.

A korábbi évekkel ellentétben, a demokráciával és a jogállamisággal foglalkozó hírek háttérbe szorultak. A téma a német sajtót foglalkoztatta a leginkább, az itt közölt írások 8 százaléka kapcsolódott hozzá. E cikkek szinte kivétel nélkül kritikusak voltak Magyarországgal szemben: a 186 írás közül 160 rendelkezett negatív polaritással.

A tavalyi év során a legnagyobb megjelenésszámot a német (2 255 darab), az osztrák (1 411 darab) és a brit (1 410 darab) lapok adták, ugyanakkor a figyelt lapok számarányát figyelembe véve a legmagasabb híraktivitást a szlovák lapok produkálták.

Erősen kritikus volt Magyarországgal szemben a német sajtó, az itt megjelent cikkek 49 százaléka volt kedvezőtlen hangvételű, de ugyanekkora arányban jelentek meg előnytelen cikkek Franciaországban is. A német lapokban közölt 2 255 cikk közül 1 329 kapcsolódott a migránskérdéshez, melyek 43 százaléka kedvezőtlen hangvételű volt Magyarországra nézve, míg a 14 elemzett ország esetében ugyanez az arány lényegesen előnyösebb, 26 százalék volt. A migránskérdés negatív megítélése jelentősen rontotta Magyarország médiaképét, hiszen a témában megjelent 1 887 negatív polaritású cikk az összes megjelenés 15 százalékát tette ki.

A kedvező cikkek aránya és száma januárban volt a legmagasabb 16 százalékkal (81 megjelenés). Ebben a hónapban főként a svájci frank erősödése és a magyar kormány devizahiteleseket segítő forintosítási lépése dominálta a nemzetközi közbeszédet. A bankrendszerrel és a magyar gazdasági eseményekkel a brit sajtó foglalkozott leginkább, az átlagnál kiegyensúlyozottabb képet sugározva hazánkról: a kedvező hírek aránya itt volt az egyik legmagasabb (8 százalék).

A rendezvényt Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója nyitotta meg, az elemzés adatait Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője mutatta be, melyet két kerekasztal-beszélgetés követett a témában, ezen hazai és nemzetközi szakértők mellett többek között Kovács Zoltán kormányszóvivő is részt vett.

Magyarországavilágsajtóban_MagyarHírlap2

Magyarországavilágsajtóban_MagyarHírlap3

Magyarországavilágsajtóban_MagyarHírlap

Fotó: Magyar Hírlap

Az elemzés innen letölthető.

123...