A KÖZÉP-EURÓPAIAK KÉTHARMADA SZIMPATIZÁL MAGYARORSZÁGGAL

Összességében pozitív a szomszédos országok és a velük való kapcsolatok megítélése hazánkban – derül ki a Nézőpont Intézet Charta XXI Megbékélési Mozgalom számára készült közvélemény-kutatásából.

A felmérés alapján ugyanakkor Ukrajna megítélése jelentősen, 8 százalékponttal romlott egy év alatt, míg a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok megítélése is 18 százalékpontot esett. A kutatás Magyarország megítélését is vizsgálta nyolc kelet-közép-európai országban, ahol tízből több mint hatan (63%) alkottak pozitív véleményt hazánkról.

Szomszédságkutatás 01

Pozitív a szomszédos országok és a velük való kapcsolatok megítélése hazánkban

A Nézőpont Intézet a Charta XXI Megbékélési Mozgalom megbízásából 2016 óta minden évben felméri, hogy a magyarok milyen véleménnyel vannak a szomszédos országokról és a velük való kétoldalú kapcsolatokról.

A megkérdezettek leginkább Ausztriáról (73%), Horvátországról (68%), Szlovákiáról (58%) és Szlovéniáról (57%) alkottak pozitív véleményt. Szerbia és Románia esetében közel azonos arányban bírnak pozitív és negatív véleménnyel (a szerbek esetében 32% alkotott pozitív és 29% negatív véleményt, míg a románok esetében 35% alkotott pozitív és 37% negatív véleményt). Ukrajna megítélése viszont már egyértelműen negatív a magyarok körében, keleti szomszédunkról csak 23% alkotott pozitív és 43% negatív véleményt.

A kétoldalú kapcsolatokat a magyar-ukrán reláció kivételével pozitívan ítélik meg a magyarok. Leginkább a magyar-horvát (68%), a magyar-osztrák (67%), valamint a magyar-szlovén és a magyar-szlovák (59-59%) kétoldalú kapcsolatokkal vagyunk elégedettek. A magyar-szerb (46%) és a magyar-román (44%) kétoldalú kapcsolatokat nézve is többen vannak ugyanakkor azok, akik inkább elégedettek. Egyedül Ukrajna esetében ítéljük negatívnak a kétoldalú kapcsolatokat (33% elégedett és 38% elégedetlen).

A szomszédos országok és a kétoldalú kapcsolatok megítélése összességében stabil képet mutatott az elmúlt években. Ukrajna megítélése viszont jelentősen, 8 százalékponttal romlott egy év alatt, míg a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok megítélése 18 százalékponttal. Ennek hátterében a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő oktatási törvény körüli viták, valamint az őket érő atrocitások állhatnak. A többi ország megítélése és a kétoldalú kapcsolatokról alkotott vélemény 2016-hoz képest szinte minden esetben javult vagy legalábbis érdemben nem változott. Ennek hátterében az állhat, hogy a magyar kormány évek óta a regionális partnerség javításán dolgozik.

Szomszédságkutatás 02

Nyolc Kelet-Közép-Európai országban 63% alkotott pozitív véleményt hazánkról

A kutatás Magyarország megítélését is vizsgálta nyolc közép-európai országban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária). A vizsgált országokban tízből több mint hatan (63%) alkottak pozitív véleményt hazánkról.

Magyarországról a bolgárok körében 85%, a szlovákok körében 74%, a csehek körében 73%, a szerbek körében 70%, míg a lengyelek, szlovének és horvátok körében egyaránt 60% alkotott pozitív véleményt. Legtöbben a románok körében voltak azok (39%), akik negatív vélemény alkottak hazánk kapcsán.

 

A Charta XXI Megbékélési Mozgalomról

A mozgalom a német-francia megbékélést veszi alapul, és Magyarország sikerének zálogát is a kiengesztelődésben látja. Megfogalmazásuk szerint civil összefogásra van szükség, hogy Közép-Európa népei ne gyanakodva figyeljék egymást. Legfontosabb céljuk, hogy „ember és ember között” épüljön sziklaszilárd kapcsolat. (chartaxxi.eu)

 ***

Módszertan

A Nézőpont Intézet magyarok körében, a szomszédos országok megítélése kapcsán készült telefonos közvélemény-kutatása 2018. január 8-11. között készült 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

A hazánk megítélésére vonatkozó telefonos közvélemény-kutatás 2018. január18. és február 13. között készült nyolc közép-európai országban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária), országonként 1000 fő megkérdezésével. A minta országonként reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.