dav

Növekszik a Visegrádi Együttműködés népszerűsége

A Visegrádi Négyek országai felnőtt népességének túlnyomó része (86 százalék) ismeri a V4-et és úgy gondolja (63 százalék), országa a szövetség keretein belül jobban érvényesítheti érdekeit – derül ki a Nézőpont Intézet négy országban készített telefonos közvélemény-kutatásából.

A válaszadók a jövőt illetően optimisták (47 százalék), az EU-t nem hagynák el (82 százalék), ugyanakkor a menekültkvótákat elutasítják (77 százalék). 

A Visegrádi Együttműködés ismertsége a négy érintett országot összesítve rendkívül magas szintű, a válaszadók 86 százaléka ugyanis az adatfelvételt megelőzően már hallott a szövetségről. Leginkább a csehek és a szlovákok vannak tisztában a közép-európai EU-s országok szövetségének létezésével, 91, illetve 88 százalékuk hallott az Együttműködésről. A másik két tagállamban valamivel alacsonyabb a V4-ismerők aránya, ugyanakkor a magyarok 83, valamint a lengyelek 81 százaléka is ismeri a Visegrádi Együttműködést. Korábbi, a Visegrad Group által 2001-ben és 2015-ben végzett felmérésekhez képest jelentős növekedés állt be az Együttműködés ismertségében. A növekvő ismertség annak lehet köszönhető, hogy az európai migrációs válság és az ennek megoldására adott közös válaszok növelték V4-ek politikai súlyát és így a róluk szóló híradások számát.

A Visegrádi Együttműködést a tagok továbbra is nagyon fontosnak ítélik meg (10-es skálán 7,4-es átlag), legfontosabbnak a magyar lakosság tekinti (7,9-es átlag). Országonként maximum 3 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem tartják fontosnak, viszont minimum 17 és maximum 39 azoké, akik nagyon fontosnak tartják az Együttműködést, tehát marginális az elutasítottsága, de jelentős tábora viszont mindenhol van a szövetségnek.

Nem csak a jelenlegi állapot a fontos az Együttműködés kapcsán, a kutatásból kiderült az is, hogy milyen területeken mélyítenék tovább a kapcsolatokat a lakosok. A válaszadók szerint a V4-eknek leginkább az autópálya-építés (82 százalék) és tudományos kutatások (78 százalék) tekintetében kellene szorosabbra fűzni kapcsolataikat, legkevésbé pedig az adópolitikák összehangolását tartják fontosnak (39 százalék). Ez volt az egyetlen terület, amely esetében nem gondolta legalább a visegrádi országok polgárainak fele azt, hogy szorosabbra kellene fűzni az eddigi állapotnál a kapcsolatot. Szintén fontos kapcsolódási pont még a turizmus, az iparpolitika és az energiapolitika.

A válaszadók alapvetően optimistán látják a jövőt, 47 százalékuk szerint országuk öt év múlva a jelenleginél jobb helyzetben lesz, ellentétes véleményt pedig mindössze 37 százalék képvisel. A legderűlátóbbnak a magyarok számítanak, 49 százalékuk szerint lesz jobb helyzetben országuk öt év múlva, 34 százalékuk szerint viszont romlik a helyzet a következő fél évtizedben. A csehek 48, a szlovákok 47 százaléka optimista, a lengyeleknél viszont 42 százaléknyi bizakodóra 39 százaléknyi pesszimista jut. Minden egyes visegrádi országban többen vannak tehát a következő 5 évet tekintve optimisták, mint a pesszimisták.

Mind a négy állam népességének többségi álláspontja az, hogy országuk a V4 keretein belül hatékonyabban tudja érvényesíteni érdekeit, mint önállóan. Mind a négy ország felnőtt népességének majd kétharmada, 63 százaléka is úgy gondolja, hogy V4 segítségével saját állama jobban érvényesítheti érdekeit az Európai Unióban. Leginkább a magyarok és a szlovákok vannak meggyőződve a Visegrádi Együttműködés eredményességéről, azonban a cseh és a lengyel felnőtt népesség többsége is hiszi, hogy a szövetség segítségével könnyebb az egyes országok érdekeinek az érvényesítése.

Az EU-ból való kilépés gondolata szinte meg sem fordul a Visegrádi Négyek államainak polgárai fejében: a lengyelek 86, a szlovákok 85, a magyarok 82 százaléka szerint országának nem kellene elhagynia az uniót. A csehek hagyományos euroszkepticizmusát tükrözi a kutatás eredménye, de még nekik is csak egyötödük lépne ki az unióból, 76 százalékuk tag maradna.

Az uniós tagsággal ellentétben, a menedékkérők uniós kvótarendszer alapján történő elosztásának ötlete továbbra sem túl közkedvelt a V4-tagállamokban. A válaszadók 77 százaléka inkább vagy egyáltalán nem ért egyet a mechanizmussal, mindössze 18 százalékuk támogatja azt. A csehek 83 százaléka, a magyarok és a szlovákok 78-78 százaléka, valamint a lengyelek 68 százaléka utasítja el az állandó elosztási mechanizmus ötletét.

Módszertan

A Nézőpont Intézet telefonos (CATI) közvélemény-kutatása 2018. október 16-31. között készült négy kelet-közép-európai országban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) országonként 1000-1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba 3,1 százalék.

A kutatás innen letölthető.