Közvélemény-kutatás

TARLÓS ISTVÁN NÉPSZERŰBB A FIDESZNÉL IS

Ha Tarlós István újra indul a főpolgármester-választáson, minden esélye megvan arra, hogy harmadszorra is győzzön: a budapestiek 45 százalékának szavazatában biztos lehet. A Nézőpont Intézet, Magyar Idők számára készített legfrissebb budapesti közvélemény-kutatása alapján a feltételezhető siker oka, hogy Tarlós István 11 százalékponttal népszerűbb, mint a kormánypárt.

(tovább…)

TOVÁBB
ElemzésKözvélemény-kutatás

MOST VASÁRNAP AZ EP-MANDÁTUMOK TÖBB MINT 60 SZÁZALÉKÁT A FIDESZ SZEREZNÉ MEG

A Fidesz-KDNP népszerűbb, mint a teljes ellenzék együttvéve, így több, mint a 60 százalékát megszerezné a kiosztható mandátumoknak egy most vasárnap tartandó EP-választáson – derül ki a Nézőpont Intézet szeptemberi, Magyar Idők számára készített felméréséből. A kormánypárt 13, a Jobbik 4, az MSZP és a DK együtt 3, míg az LMP 1 képviselőt küldhetne Brüsszelbe.

 

(tovább…)

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Még mindig tömeges az elutasítottsága az őszödi beszédnek

A magyar választópolgároknak nem változott a véleménye Gyurcsány Ferenc, pontosan 12 évvel ezelőtt kiszivárgott őszödi beszédéről – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. A fiatalok között egyre többen vannak olyanok, akik nem tudják az egykori kormányfőhöz kötni a Balaton-parti kormányüdülőben elhangzott monológot.

kép

Az immáron 12 éve kiszivárgott őszödi beszédet a magyar választók döntő többsége, 78 százaléka köti Gyurcsány Ferenchez, 19 százalékuk viszont nem tud megnevezni olyan politikust, aki a hangfelvételhez köthető. A legfiatalabb, 18-29 éves választókat tömörítő korcsoport négytizede nem tudja az egykori kormányfőt kapcsolatba hozni a beszéddel, de a nyolc általánost végzettek 43, illetve a községekben élők 31 százalékát is érinti a „politikai feledékenység”. Kiemelendő még, hogy Gyurcsány jelenlegi pártja, a Demokratikus Koalíció szavazóinak 13 százaléka szintén nem hallott a pártelnök 12 évvel ezelőtti, botrányt és a kormányzó szocialisták jelentős népszerűségvesztését okozó felszólalásáról.

Maga a beszéd, a válaszadók 23 százalékának a tetszését nyerte el, ez statisztikailag megegyezik a 2010-ben mért 20 százalékkal. A DK-szimpatizánsok 90 százaléka kiáll a pártvezető beszéde mellett. Az 50 évnél idősebbek és a budapestiek háromtizedének vannak pozitív gondolatai a beszéddel kapcsolatban.

Az MSZP-seket rendkívüli módon megosztja a kérdés: 50 százalékuknak tetszik, 45 százalékuknak viszont nem tetszik egykori pártvezetőjük korábbi beszéde.

A megkérdezettek 73 százaléka nem tudott, vagy nem akart megjelölni olyan jelenleg is aktív baloldali politikust, akit a legtehetségesebbnek tart. A tehetséges politikusokat megnevező 25 százalékból 9 százalék Karácsony Gergelyt említette, a párbeszédes politikus mögött pedig 4 százalékkal Gyurcsány Ferenc végzett. Érdekesség, hogy Vona Gábort is megnevezte a magyarok 1 százaléka, mint a legtehetségesebb baloldali politikus.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. szeptember 11-15. között készült 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,8 százalék.

Kép forrása: MTI

kutatás a linkre kattintva tölthető le.

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Hiába a Sargentini-jelentés, a magyarok kétharmada támogatja a kormány migrációs politikáját

Hiába fogadta el az Európai Parlament a héten a Sargentini-jelentést, a magyar választók kétharmados többsége továbbra is támogatja a kormány migrációs politikáját – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. A 2015. szeptember 15-én létesített határzár felállításának harmadik évfordulóján, hat és fél millió magyar jó döntésnek tartja a kerítést, a kvótákat pedig még ennél is többen utasítják el. A kormány migrációs politikájának támogatottsága három éve kiemelkedően magas szinten stabilizálódott.

diagram

 

A 2016-os népszavazási kérdést illetően még mindig egységesnek mondható a választókorú magyar népesség álláspontja. A megkérdezettek 86 százaléka nem támogatja, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül telepítsen be Magyarországra nem magyar állampolgárságú személyeket, ellenkező véleményen mindössze 7 százalék van. A kvótaellenesek aránya állandónak mondható, a referendum óta folyamatosan 80 százalék felett van. A menekültek kötelező betelepítésének támogatottsága Budapesten 14 százalék, azonban minden más társadalmi csoportban (a nemet, az életkort, az iskolai végzettséget és a településtípust vizsgálva) egytized alatt marad a kvóták támogatóinak hányada.

diagram2

Az immáron három éve álló határkerítés felépítésével a megkérdezettek 56 százaléka teljes mértékben, 26 százaléka pedig inkább egyetért, tehát 82 százalék a kormánnyal azonos álláspontot képvisel. Ez azt jelenti, hogy a nyolcmilliós választókorú népességből 6 és fél millió embert maga mögött tudhat a kormány ebben a kérdésben. 2015 nyarán ugyanez az arány még 50 és 60 százalék között ingadozott. Az őszi kerítésépítés heteiben emelkedett 70, majd azt követően 80 százalék fölé, azóta pedig ezen a szinten van.

A Fidesz-KDNP szimpatizánsainak 97 százaléka támogatja a kerítést, de a jobbikosok 94 és még a baloldaliak 57 százaléka is egyetért a határzár szükségességével. Összességében pedig az ellenzéki pártok szavazóinak közel 70, az ismeretlen pártpreferenciájúak 80 százaléka osztja a kormány álláspontját ebben a kérdésben.

A kormány határpolitikájával a választók háromtizede nagyon, további 38 százaléka pedig inkább elégedett, összességében tehát a lakosság bő kétharmada a kabinet mögött áll ebben a kérdésben. Ez azt jelenti, hogy nyolcmillióból öt és félmillió ember támogatja a kormánypártok migrációs politikáját. Az inkább elégedetlenek aránya 16, míg a nagyon elégedetleneké 10 százalék.

Az elégedetlenek tábora is két részre oszlik, egyik fele túl kevésnek, másik fele túl soknak tartja az eddigi lépéseket, ez derül ki egy másik kérdésre adott válaszokból. A kormány eddigi, illegális határátlépésekkel szembeni intézkedéseit a válaszadók 66 százaléka megfelelőnek tartja, 12 százalék gondolja úgy, hogy túl keveset tett a magyar vezetés a határok védelméért, míg 14 százalék azoknak az aránya, akik túl szigorúnak tartják az eddigi lépéseket. Az első elégedetlen csoportot a Jobbik-szimpatizánsok, míg az utóbbit a különböző baloldali pártok szavazói dominálják.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. szeptember 11-14. között készült 700 fő telefonos megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 700 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,8 százalék.

kutatás a linkre kattintva tölthető le.

Kép forrása: MTI

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Közel egymillió ember minden alkalommal elektronikus úton fizeti be a rezsit

Az 50 évnél fiatalabbak körében, a többség (58 százalék) már nem kizárólag készpénzben fizeti a rezsit – derül ki a Nézőpont Intézet személyes közvélemény-kutatásából. Az ebbe a korcsoportba tartozó személyek között nincs nagy eltérés a fiatalabbak és az idősebbek között. A bankkártya-tulajdonosok több, mint harmada minden esetben készpénzzel fizet, tehát van még területe a készpénzmentes kultúra elterjedésének. Ezt támasztja alá az is, hogy a készpénzzel való fizetés okai között is csak második helyen van a bankkártya elutasítása, legtöbben a megszokást említették indokként.

A 18 évesnél idősebb magyarok több, mint 80 százaléka szokott sárga csekkes értesítőt kapni, még a 18-29 évesek több, mint kétharmada is (69 százalék). A megkérdezettek 42 százaléka, azaz jóval több, mint hárommillió ember minden esetben ilyen fizetési értesítőt kap, összességében pedig 6 és félmillió ember kap még valamilyen rendszerességgel sárga csekket.

Azok közül, akik valamilyen gyakorisággal kapnak sárga csekket, ugyan a szűk többség (54 százalék) még minden esetben készpénzzel egyenlíti ki a számláját, azonban 29 százaléknyian már részben nyitottak a készpénzmentesség felé. 15 százaléknyian, tehát közel egymillió ember pedig minden alkalommal elektronikus úton fizeti be a rezsit.

A készpénzmentes fizetés egyik formája a bankkártyával való fizetés. Joggal feltételezhető, hogy akinek van bankkártyája, az nagyobb eséllyel él az elektronikus fizetés lehetőségével. Ez így is van, azonban a bankkártyával rendelkező magyarok több, mint egyharmada (36 százalék) úgy nyilatkozott, hogy ennek ellenére minden esetben készpénzzel fizet. Ebben a csoportban az 50 év felettiek és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők vannak felülreprezentálva.

A kutatásból kiderült tehát, hogy Magyarországon még mindig majdnem kétmillió olyan ember van, aki ugyan rendelkezik bankkártyával, azonban azt a közüzemi számlák befizetésére továbbra sem használja.

Az 50 évnél fiatalabbak körében a többség már nem kizárólag készpénzben fizeti a rezsit. Az ebbe a korcsoportba tartozó személyek között nincs nagy eltérés a fiatalabbak és az idősebbek között. 50 fölött azonban már egyre népszerűbb a készpénzes fizetési mód. Fontos azonban az, hogy már a 60 év felettiek közel negyede is nyitott az elektronikus fizetési módok irányába.

Web

A készpénzes fizetési módok melletti indokként leggyakrabban nem a bankkártyás fizetési mód elutasítását, hanem a megszokást (15 százalék) említették a megkérdezettek. A másik fő oka a készpénzhasználatnak viszont, hogy sokan csak készpénzzel rendelkeznek (14 százalék), amibe egyaránt beleértendő, hogy nincs bankszámlája, készpénzben kapja jövedelmét, vagy készpénzben felveszi fizetését az illető. A harmadik leggyakrabban említett tényező a biztonság, illetve megbízhatóság (9 százalék) jelzőkkel foglalható össze. Többen még „idegenkednek a bankkártyától”, „nem bíznak az online átutalásban”, „szeretik látni vagy kézzel fogni a befizetés nyomát”, „szeretik tudni, hogy van mivel reklamálni, ha elkallódik a befizetés”. Hozzá kell tenni, hogy ez egyelőre egy megalapozatlan bizalmatlanságnak tűnik, hiszen az elektronikus tranzakciók is könnyen ellenőrizhetők, Magyarországon a jegybanki jelentések szerint a visszaélések mértéke elenyésző. Mindhárom ok arra mutat rá, hogy a készpénzmentesség elterjedésének kulturális tényezői is vannak, így ezen a területen is tehetnek további lépéseket a döntéshozók.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. július 19. és augusztus 2. között készült 1000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,2 százalék.

A kutatás a Nézőpont Intézet 2018. június 28-án összehívott Gazdaságfehérítési Kerekasztala keretében készült. A Kerekasztal közös álláspontja, hogy az elektronikus fizetési lehetőségek és fizetési szokások terjedése fehéríti a gazdaságot. Az idei együttműködés szeptember 21-én zárul egy sajtónyilvános konferenciával, amelyen bemutatásra kerülnek a témakör fontos kérdései, illetve a Nézőpont Intézet javaslatai.

A kutatás a linkre kattintva tölthető le.

TOVÁBB