JELENTŐS BÉREMELÉS LESZ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

Jövőre 191 milliárd forinttal többet költhet a költségvetés egészségügyre, de ebből 40 milliárdot csak akkor lehet felhasználni, ha az intézményrendszer javít a hatékonyságán – hangzott el a Nézőpont Intézet Gyógyuló egészségügy című konferenciáján.

„Nem a magyar egészségügynek kell gyógyulni” – jelentette ki a konferencia címére utalva Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter. Az ágazatvezető nem tartja betegnek az ellátórendszert, és az emberek is kevéssé azok 2010 óta. Nőtt a születéskor várható élettartam, az egészségben eltöltött évek száma. A kormány gondolkodása a népegészségügy felé fordult, a legpusztítóbb betegségekről elkészült az öt nemzeti program. A családorvosokat ellátásonként egy-egy ellátási egységbe vonják össze, minden járásnak lesz egészségügyi vezetője, az ellátási egységhez tartoznának a gyógytornászok a logopédusok és a többi segítő szakma. A lakosság számára a sürgősségi ellátás az egészségügynek legfájdalmasabb része – értékelt a miniszter. Nem azért, mert a beteg nem kap ellátást, de sokat kell várnia, ezért a várakozás megszüntetése érdekében a háziorvosi ügyeletet, a mentőszolgálatot és a sürgősségi ellátást harmonizálják. Elsősorban a nem súlyos betegséggel jelentkezők várnak sokat, így az alapellátási ügyeletek a jövőben a sürgősségi központokkal együtt dolgoznak, és ide irányítják az egyszerűbb ellátásra szorulókat.

GALÉRIÁNK


A miniszter kitért a kórházi fertőzések ügyére, szerinte Magyarországon „a helyzet nem volt lényegesen rosszabb, mint máshol”. Ugyanakkor két számjeggyel lehetne csökkenteni a kórházi fertőzések számát, ennek megjelent a módszertana, biztosítottak lesznek a vegyszerek és az eszközök.

A vidéki 500 milliárd forint értékű után a központi régióban 700 milliárdos fejlesztés folyik, ebben a miniszter „szolid korrekciót” jelentett be, amely érinti az országos intézeteket, a Semmelweis Egyetemet. Jövőre harminc milliárd forintot fordítanak orvostechnikai és 12 milliárd forintot a megkezdett szakrendelő-fejlesztésekre. Kásler Miklós miniszterségének eredményei mellett szólt a gondokról is, így az év végére rendre felduzzadó kórházi kifizetetlen számlaállományról. „El fogunk térni attól, hogy a kormány folyton rendezi a deficitet és senkinek semmilyen felelőssége nincs” – fogalmazott.

A gazdaság fejlettségi és a lakosság egészségi állapota között jelentős különbség van – szögezte le Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Kisebb mértékben tudtuk csökkenteni a szív- és érrendszeri valamint a daganatos betegségek terén a veszteségeket, mint számos uniós ország. Elfogadhatatlannak nevezte a kórházak folyton újratermelődő adósságállományát, a kabinet ennek véget szeretne vetni, ezért a jövő évben az ágazat a 191 milliárd forinttal növekvő egészségügyi büdzséből 40 milliárdhoz csak akkor fér hozzá, ha a hatékonyság növekszik.

GALÉRIÁNK


„Sokszor hallom azt, hogy Magyarországnak növelnie kellene az egészségügyre fordított összeget. Ha az OECD országokkal hasonlítom össze, lenne tennivaló, ha a visegrádiakkal – különösen Lengyelországgal –, akkor már más a kép” – fogalmazott az államtitkár egy olyan diát vetítve, amely az egészségügyi köz- és magánkiadások GDP-ből való részesedését mutatta meg. Adatai szerint a visegrádi országok közül Magyarország költött GDP-arányosan legtöbbet (7,6 százalék, 2016) az egészségügyre, megelőzve Csehországot (7,3 százalék) is. (A magánkiadás a lakosság által gyógyszerre, magánrendelésre és a hálapénzre kifizetett összeg.)

Máshogy értelmezte az adatsort Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója, aki szerint az átlagérték elfedi az egyenlőtlenséget. Magyarországon csökken a kormányzati kiadásokon belül az egészségügyre fordított összeg aránya. A GDP-arányos közkiadások terén Csehország például kilenc hellyel előzi meg Magyarországot. Az államtitkár által jelzett érték az uniós forrásoknak és annak a 29 százaléknak köszönhető, amit a magyar lakosság közvetlenül költ a gyógyulására. A WHO ajánlása szerint ez utóbbinak 15 százalék alatt kellene maradnia, a magas érték arra utal, hogy az állam nem biztosít megfelelő biztonságot a lakosság – különösen a legszegényebbek – számára betegsége esetén. Örömmel üdvözölte a kormány fejlesztési terveit, és arra kérte a kabinetet, hogy a rászoruló lakosság körében növelje az ellátás biztonságát, főként a gyógyszerekhez adott támogatás növelésével.

Nemzetpolitikai cél az egészségügy fejlesztése

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója nemzetpolitikai célnak nevezte az egészségügy fejlesztését, amelyhez most már eszközök és erőforrások is rendelkezésre állnak. Hangsúlyozta, az állampolgárok a hozzáállásán is változtatni kellene, kutatásaik szerint csupán a középkorú lakosság fele keresi fel évente a háziorvosát.

A gyógyszerpiaci kerekasztal résztvevőjeként Orbán Gábor, a Richter Gedeon gyógyszergyár vezérigazgatója azt elemezte, milyen következménnyel jár, ha Európa teljes mértékben engedi leépülni a hatóanyaggyártást és az ázsiai gyártókra hagyatkozik. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke kitért arra, megújították a kormánnyal kötött hosszú távú megállapodásukat. Greskovits Gábor, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnöke felkészültnek nevezte a gyártókat arra, hogy 2019 februárjától minden medicinát egyedi azonosítóval lássanak el. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója sikerként említette, hogy hamis gyógyszer továbbra sem tudott bekerülni az ellátási láncba, a magyar gyógyszerellátás biztonságos.

„Most dől el, hogy adatrabszolgák, vagy a digitális világ részei leszünk” – hökkentette meg Szócska Miklós a Semmelweis Egyetem EMK igazgatója, volt egészségügyi államtitkár a hallgatóságot. A digitalizálásban rejlő lehetőségekről szóló kerekasztal tagjai szerint Magyarországot adat-nagyhatalommá teheti az a tény, hogy nálunk egységes biztosítási rendszer működik.

A magyar gyógyítók sikertörténeteit felvillantó villámelőadások között Rényi-Vámos Ferenc, az Országos Onkológiai Intézet központvezetője a három évvel ezelőtt elvégett első magyar tüdőátültetés óta eltelt időről beszélt. Az ebbe fektetett 900 millió forintnak nemcsak az évi 20-30 transzplantációval megmentett élet a hozadéka, hanem az is, hogy a műtüdők beszerzése miatt ugrásszerűen fejlődhetett a hagyományos tüdősebészet is.

Decemberben lesznek még bejelentések az Egészséges Budapest Programmal kapcsolatosan – jelentette be Cserháti Péter, a programért felelős miniszteri biztos.

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója a két év alatt felerészt megújult mentőállományról beszélt, és elmagyarázta, hogy a sajtóban megjelent félreértések ellenére a 15 perces kiszállás nagyrészt teljesül.

Előadásanyagok:

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkár előadása innen letölthető.

Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet regionális igazgatója előadás innen tölthető le.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetőjének előadása innen tölthető le.

Szócska Miklós volt államtitkár, a Semmelweis Egyetem EMK igazgatója előadása innen tölthető le.

Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója előadása innen tölthető le.

Dr. Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészséges Budapest Program koordinálásáért felelős miniszteri biztosa előadása innen tölthető le.

Dr. Rényi-Vámos Ferenc, az Országos Onkológiai Intézet Központvezető főorvosa előadása innen tölthető le.

Dr. Bodrogi József egészségügyi közgazdász előadása innen tölthető le.

Leave a Reply

Your email address will not be published.