Egészségügy: szakmai információt első kézből!

A magyar gyógyszerpiac helyzete, az egészségpolitika tervei, az állami és magánegészségügy szétválasztása és összekötése, digitalizáció az egészségügyben – többek között ezek a témák kerülnek terítékre a Nézőpont Intézet december 7-i, Gyógyuló egészségügy című konferenciáján. Az eseményen nemcsak hazai és külföldi szakpolitikusok képviseltetik magukat, hanem többek között olyan cégek is, mint a Hungaropharma.

(tovább…)

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

TARLÓS ISTVÁN NÉPSZERŰBB A FIDESZNÉL IS

Ha Tarlós István újra indul a főpolgármester-választáson, minden esélye megvan arra, hogy harmadszorra is győzzön: a budapestiek 45 százalékának szavazatában biztos lehet. A Nézőpont Intézet, Magyar Idők számára készített legfrissebb budapesti közvélemény-kutatása alapján a feltételezhető siker oka, hogy Tarlós István 11 százalékponttal népszerűbb, mint a kormánypárt.

(tovább…)

TOVÁBB
ElemzésKözvélemény-kutatás

MOST VASÁRNAP AZ EP-MANDÁTUMOK TÖBB MINT 60 SZÁZALÉKÁT A FIDESZ SZEREZNÉ MEG

A Fidesz-KDNP népszerűbb, mint a teljes ellenzék együttvéve, így több, mint a 60 százalékát megszerezné a kiosztható mandátumoknak egy most vasárnap tartandó EP-választáson – derül ki a Nézőpont Intézet szeptemberi, Magyar Idők számára készített felméréséből. A kormánypárt 13, a Jobbik 4, az MSZP és a DK együtt 3, míg az LMP 1 képviselőt küldhetne Brüsszelbe.

 

(tovább…)

TOVÁBB
Elemzés

A hófehér gazdaságért: javaslatok a készpénzforgalom csökkentésére a modern, átlátható és csalásmentes mindennapokért

ÖSSZEFOGLALÓ

  • Magyarországon rekord magas a készpénzállomány, az elmúlt években több mint duplájára – több, mint 5000 milliárd forintra – nőtt a hazai készpénzforgalom. Ez pedig jelentős társadalmi költségeket jelent elsősorban a vállalatok, a pénzforgalmi szolgáltatók, a háztartások, illetve az állam számára. Ezáltal jelentősen növekszik a szürke- és feketegazdaság bővülésének kockázata, ami csökkenti az adóalapot, és torzítja a gazdasági versenyt. Összességében Magyarország versenyképességét rontja az európai viszonylatban is magas készpénzforgalom.
  • Az utóbbi években számos kormányzati intézkedés történt a gazdaság fehérítése érdekében, ennek is köszönhető, hogy a magyarországi „rejtett gazdaság” mérete 2009 és 2015 között trendszerűen csökkent. A készpénzforgalom jelentős növekedése azonban hozzájárult, hogy az utóbbi években ismét növekedjen a szürkegazdaság mérete.
  • A készpénzfizetést az üzleti és lakossági szektorban is csökkenteni kellene. Magyarországon továbbra is a készpénzes fizetési megoldások a legelterjedtebbek, ugyanakkor 2016-hoz képest az idei évre jelentősen – 10 százalékponttal – megnőtt azok aránya, akik, minden lehetséges esetben a kártyás fizetést választják. Míg 2016-ban megközelítőleg 800 ezer, 2018-ban már 1,4 millió ember fizetett minden lehetséges esetben kártyával. A lakossági körében is érzékelhető a kártyás fizetési lehetőségek elterjedése, a megkérdezettek 52 százaléka – a két évvel ezelőttinél 8 százalékponttal több válaszadó – tudott mindenhol kártyával fizetni, ahol szeretett volna.
  • A rezsi befizetése jellemzően a készpénzhasználat egyik legnagyobb területét jelenti Magyarországon. A közüzemi számlák kifizetésekor a sárga csekkes értesítést kapók 54 százaléka minden esetben készpénzt használ, ráadásul a bankkártyabirtokosok több mint harmada is minden esetben a készpénzes fizetést választja a közüzemi számlák kiegyenlítésekor.
  • A készpénzes fizetés leggyakoribb okai között a megszokás áll, ezt követi, hogy többen csak készpénzt tartanak maguknál, illetve nem bíznak más fizetési megoldásokban. A kártyás fizetéssel elégedetlenek többsége költségesnek tartja az elektronikus fizetési módokat. Ezen okok mindegyike arra mutat rá, hogy a készpénzmentesség elterjedésének kulturális tényezői is vannak, így ezen a területen is érdemes lehet további lépéseket tennie a döntéshozóknak. Ebből a célból érdemes lehet létrehozni egy állandó jelleggel működő és rendszeresen ülésező Gazdaságfehérítési Munkacsoportot, amely kormányzati, gazdasági és piaci szereplők számára biztosíthat állandó együttműködési fórumot. A testület egyúttal napirenden tarthatná a gazdaságfehérítés legfontosabb kérdéseit, aktualitásait és teendőit. Célunk, hogy a készpénzhasználat gazdasági szerepének ezen hazai trendjeit figyelembe véve, olyan javaslatokat fogalmazzunk meg, amelyek alkalmasak további megvitatásra, gondolkodásra.

A teljes elemzés a linkre kattintva tölthető le.

TOVÁBB
Közvélemény-kutatás

Még mindig tömeges az elutasítottsága az őszödi beszédnek

A magyar választópolgároknak nem változott a véleménye Gyurcsány Ferenc, pontosan 12 évvel ezelőtt kiszivárgott őszödi beszédéről – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. A fiatalok között egyre többen vannak olyanok, akik nem tudják az egykori kormányfőhöz kötni a Balaton-parti kormányüdülőben elhangzott monológot.

kép

Az immáron 12 éve kiszivárgott őszödi beszédet a magyar választók döntő többsége, 78 százaléka köti Gyurcsány Ferenchez, 19 százalékuk viszont nem tud megnevezni olyan politikust, aki a hangfelvételhez köthető. A legfiatalabb, 18-29 éves választókat tömörítő korcsoport négytizede nem tudja az egykori kormányfőt kapcsolatba hozni a beszéddel, de a nyolc általánost végzettek 43, illetve a községekben élők 31 százalékát is érinti a „politikai feledékenység”. Kiemelendő még, hogy Gyurcsány jelenlegi pártja, a Demokratikus Koalíció szavazóinak 13 százaléka szintén nem hallott a pártelnök 12 évvel ezelőtti, botrányt és a kormányzó szocialisták jelentős népszerűségvesztését okozó felszólalásáról.

Maga a beszéd, a válaszadók 23 százalékának a tetszését nyerte el, ez statisztikailag megegyezik a 2010-ben mért 20 százalékkal. A DK-szimpatizánsok 90 százaléka kiáll a pártvezető beszéde mellett. Az 50 évnél idősebbek és a budapestiek háromtizedének vannak pozitív gondolatai a beszéddel kapcsolatban.

Az MSZP-seket rendkívüli módon megosztja a kérdés: 50 százalékuknak tetszik, 45 százalékuknak viszont nem tetszik egykori pártvezetőjük korábbi beszéde.

A megkérdezettek 73 százaléka nem tudott, vagy nem akart megjelölni olyan jelenleg is aktív baloldali politikust, akit a legtehetségesebbnek tart. A tehetséges politikusokat megnevező 25 százalékból 9 százalék Karácsony Gergelyt említette, a párbeszédes politikus mögött pedig 4 százalékkal Gyurcsány Ferenc végzett. Érdekesség, hogy Vona Gábort is megnevezte a magyarok 1 százaléka, mint a legtehetségesebb baloldali politikus.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. szeptember 11-15. között készült 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,8 százalék.

Kép forrása: MTI

kutatás a linkre kattintva tölthető le.

TOVÁBB
...234...10...